Beigazolódott az RMDSZ nyár eleji jóslata, miszerint magyar osztályok szűnhetnek meg a közoktatásban. Ez részben a lecsökkent gyereklétszám miatt van, másrészt amiatt, hogy a minimális osztálylétszámot az oktatási törvény 10-ről 12-re emelte, a középiskolai oktatás esetében pedig 15-re, e mellett a szakoktatás iránt tanúsított érdeklődéshiány is osztályok összevonásához vezet.

A tanügyi törvény lehetővé teszi, hogy azokon a településeken, ahol nemzeti kisebbségek élnek és anyanyelvi oktatás folyik, a minimális diáklétszámon alul is induljanak osztályok. Ilyen osztályok létesítését a minisztériumnak kell jóváhagynia az érintett tanintézetek vezetőségének kérelme alapján. Az osztályösszevonásokat ugyancsak az oktatási minisztérium dönti el, figyelembe véve az iskola igényeit.

Szeptember elején a tanárok, politikusok még úgy próbálták menteni a magyar osztályokat, hogy a gyerekeiket román tagozatra beírató szülőket győzködték: válasszák inkább az anyanyelvi oktatást. Ez a próbálkozás részben sikerrel járt, ám egy hónappal a tanévkezdés után kiderült: baj van, a hiányos diáklétszám miatt osztályok szűnnek meg, tanárok veszítik el állásukat még a Székelyföldön is.

Kevés a gyerek, összevonják az osztályokat

Hargita megyében folyamatosan csökken a diákok száma, tájékoztatott a Marosvásárhelyi Rádió. Ebben a tanévben 1,3 százalékkal kevesebben járnak iskolába, mint az előzőben, a diákok 84 százaléka pedig magyar nyelven tanul. A gyermeklétszám csökkenése miatt a tervezett kilencedik osztályok közül ősztől három nem indult el, az esti oktatásba tervezett hat osztály közül pedig a kevés jelentkező miatt csak kettő telt be. A szakoktatásban a 25 tervezett osztály közül 21 indult el, de ezek is alacsony létszámmal. A csökkenő gyermeklétszám következménye az is, hogy ebben a tanévben Hargita megyében több az összevont osztály. Jelenleg az elemi oktatásban 192, a felső tagozaton pedig 41 összevont osztály működik.

A Kolozs megyei  dési 1-es számú általános iskolában két-két osztályt vonna össze a megyei tanfelügyelőség az alacsony gyereklétszám miatt. Mint valamennyi tanintézetben, itt is egy hónappal a tanévkezdés után derült ki, hogy nem működhet tovább önállóan a magyar tagozat 4., illetve 7. osztálya, ezért összevonják ezeket a 3., illetve a 8. osztállyal. Ennek előzménye, hogy mivel az oktatási minisztérium nem fizeti ki az ingázó gyerekek utazási költségét, Désen több szülő is átíratta gyermekét az iskolából a településükhoz közelebbi intézménybe. Ennek az lett az eredménye, hogy 4-ik osztályban 8, a 7-ikben pedig 11 gyerek maradt.

Az iskola a tanév elején kérvényezte a megyei tanfelügyelőségtől a csökkentett létszámú osztályok engedélyezését. A kérés a Kolozs megyei tanfelügyelőségen ellenállásba ütközött, csupán az összevont osztályok létrehozását engedélyezték. A Szabadság napilap értesülései szerint válaszul a szülők hétfőn megtagadták, hogy iskolába vigyék a gyerekeket, majd egyenesen az oktatási minisztériumhoz fordultak a csökkentett létszámú osztályok engedélyezéséért.

Az elitképzést is akadályozza az összevonás

A nagybányai Németh László Elméleti Líceum Facebookon toboroz támogatókat az osztályösszevonások ellen. Szerdán felhívást tettek közzé a közösségi oldalon, ismertetve az osztályösszevonással járó veszteségeket és bonyodalmakat. A bejegyzés szárazon ismerteti a tényeket: Máramaros megye egyetlen matematika-informatika osztályába 9 tanuló jár, valamennyiüknek a tanulmányi átlaga 9-esen felüli, az osztályé pedig 9,38. Egy másik üzenetbeől pedig kiderül, egyetlen osztály összevonása 29 leépített órát jelent, 19 tanárt érint, 8 másik osztályban történik tanárváltás. 

Király András oktatási államtitkár lapunknak elmondta, a nagybányai tanintézmény ott tévedett, hogy reál profilon két osztályt indított: egyet 22 tanulóval, a másikat 12-vel. Az utóbbi, informatika osztályból három gyerek lemorzsolódott, és a megmaradt 9 tanulót értelemszerűen össze fogják vonni a reál osztállyal, mivel ugyanazon tanterv szerint folyik az oktatás mindkét szakon.

Hozzátette, a tanügyi törvény nemcsak a minimális létszám kötelezettségét hagyja nyitva az anyanyelvi oktatásban, hanem a maximális létszámét is, így az új, 31-es létszámú osztály törvényesen működhet. A túlzottan nagy osztálylétszámról Király kijelentette: „harmincegy még gombócból is sok, nem, hogy tanulóból”, majd sajnálkozva tette hozzá, hogy a miniszter is rábólintott már az összevonásra.

A nagybányai és dési iskolához hasonlóan a kolozsvári Nicolae Titulescu Általános Iskola magyar tagozatát is osztályösszevonás fenyegette korábban, ám ez megoldódott. „Bár több forrás is Kolozs megye legjobb általános iskolájának ismerte el, mégis láthatatlan ebben a villámtérben” – fogalmaz az egyik szülő a közösségi portálon, akinek gyermekei itt tanulnak a nyolcadik osztály végéig. Az apuka hozzáteszi, „talán ennek a láthatatlanságnak lett a következménye az, hogy néhány éve egy korosztály kimaradt beiratkozáskor, majd a nagy összevonások idején egyszerű tollvonással az egész tagozatot áttették volna egy másik lakónegyedbe. Ez akkor szerencsére nem sikerült, a tanítók és a szülők összefogtak és nem engedtek a tanfelügyelőségi nyomásnak”.

A kisebbségi jogok sem egyformák?

Király András a maszolnak elmondta, valóban nincs szabályozva, hogy hány gyerekkel indulhat osztály a kisebbségi anyanyelvi oktatás területén. "Ebben a tekintetben az RMDSZ mindent megtesz, hogy maximálisan kihasználja a törvény adta keretet, és a lehető legtöbb hasznot préselje ki az anyanyelvükön tanulók javára" – fogalmazott.

Emlékeztetett arra, hogy van egy országos norma, ami megszabja a tanügyi dolgozók létszámát, ez pedig kihat az osztályok számára is. Országos szinten 280-300 ezer tanügyi állás létezik megyékre, a megyén belül településekre és intézményekre leosztva. Ha egy iskolában több alacsony diáklétszámú osztály is létezik, és a meglévő tanárok nem tudják lefedni az oktatást, akkor osztályösszevonásra kerül sor – magyarázta Király.

Ez a magyar vagy német tagozatú iskoláknál jöhet szóba, hiszen a nagyon kis létszámú kisebbségek esetében szó nélkül jóváhagyák a szükséges osztályokat akkor is, ha csak 7-8 gyerek jár egy évfolyamon. Ilyen helyzetben vannak a szerbek, akiknek egész Bánság területén egyetlen líceumuk van. „Ők nem mehetnek sehova máshova tanulni, legfennebb Szerbiába ” – fogalmazott az államtitkár.

 Szerinte akkor javul majd a helyzet, ha minden szinten sikerül jobban odafigyelni a gyerekek irányítására és a szülők tájékoztatására, illetve ha az iskolák is a rendelkezésre álló létszám és lehetőségek ismeretében terveznek. Így elkerülhető az, hogy októberben osztályok szűnjenek meg és tanárok veszítsék el állásukat – tette hozzá.