Elkezdhetnek érdeklődni a lehetőségek iránt azok a fiatalok, akik külföldi egyetemen szeretnének tanulni vagy részképzéseken részt venni.

Mivel rengeteg romániai fiatal választ külföldi egyetemet a továbbképzésre, több intézmény sorhúzással dönti el, kiket engedjenek felvételizni. Az Evenimentul Zilei szerint ezt teszi több hollandiai egyetem, és hasonlót terveznek a dániai felsőoktatási intézmények is. Ezért arra biztatják a fiatalokat, hogy több helyen is jelentkezzenek, nehogy felvételi lehetőség nélkül maradjanak a következő tanévben.

Nyugaton a legtöbb egyetem ingyenes

Valamennyi, az Európai Unió országaiból érkező hallgatónak ingyenes a felsőoktatás Ausztriában, Szlovéniában, Írországban, Skóciában, Cipruson, Görögországban, Máltán és a skandináv államokban - Finnországban, Svédországban, Norvégiában és Dániában - is, bár jelképes összegű regisztrációs díjat ezekben az országokban is kell fizetni. Németország tartományai közül már csak Alsó-Szászországban van tandíj, miután az idei tanévtől Bajorországban is eltörölték a képzési hozzájárulást. A legtöbb külföldi egyetem a kiemelkedő teljesítmény és a szociális helyzet alapján ösztöndíjat kínál az EU tagállamaiból érkező diákoknak, ennek értéke havi 450 és 1050 euró között mozog, országonként változik.

Október 19-24. között a Romániai Nemzetközi Egyetemi Vásár (RIUF) Bukarestben, Konstancán és Temesváron várja az érdeklődő fiatalokat. A nagy-britanniai egyetemeken tanuló külföldi diákoknak több mint 6 százaléka romániai, ők lévén a legtöbben – olvasható a RIUF által végzett kimutatásban, amely rámutat, a romániai diákok Dániát és Hollandiát is szívesen célba veszik, mivel az oktatás minőségi, ingyenes, és számos állami segítség jár a hallgatóknak. A legtöbb nyugat-európai egyetemen ősszel kezdődik a felvételi beiratkozás, a felvételit pedig általában februárban tartják.

A kettős állampolgároknak dupla lehetőségük van

A Románia és Magyarország által szerződött államközi ösztöndíjak nem azonosak, ezért a magyar fiatalok számára mondhatni jóval nagyobb a kínálat, amit a napokban érdemes átrostálni.

Az egyszerűsített honosítási eljárás révén magyar állampolgárságot szerzett fiatalok jelentkezhetnek a magyarországi programok keretében is valamelyik nyugati felsőoktatási intézmény képzésére. Ráadásul a magyar állampolgárság egyes esetekben tanulmányi ösztöndíj igénylésére is feljogosít, ami esetenként olyan összegű támogatást jelent, amiből a diák már önállóan el tudja tartani magát.

Az eduline.hu szerint az államközi ösztöndíjak keretében tanulmányutakra és nyári egyetemekre 2013. október 15-ig, alap- és mesterszakos részképzésre, illetve doktori képzésre 2014. március 3-ig jelentkezhetnek a magyar fiatalok azokba az országokba, amelyekkel Magyarország szerződést kötött.

November 5-ig jelentkezhetnek a Magyar Állami Eötvös Ösztöndíjra a 40 évnél fiatalabb kutatók, mesterszakos diplomások, művészek, oktatók, PhD/DLA-hallgatók és tudományos fokozattal rendelkezők. Az ösztöndíjban részesülők 3-8 hónapos külföldi tanulmányúton vehetnek részt, amelynek célja lehet alkotómunka, kutatás, műfordítás vagy posztgraduális képzés. Valamennyi tudományágban lehet pályázni, az ösztöndíj mellett szállás- és útiköltség-támogatást is kapnak a nyertesek.

Egy friss kutatás szerint a magyar és a román diákok is az angol, a skót és a dán egyetemeket választják a legszívesebben. Azonban míg Skóciában ingyenes az oktatás, Angliában fizetni kell érte, hasonlóképpen Észak-Írországban és Walesben is. Az EU országaiból érkező hallgatók viszont igényelhetik a tandíj törlesztésére fordítható diákhitelt, Ausztriában pedig a legtöbb egyetemen tandíjmentességet is lehet kérvényezni.  

Miért érdemes külföldön diplomázni?

Évente átlagban 5 ezer romániai fiatal dönt úgy, hogy külföldön tanul tovább. Idén Nagy-Britanniában csaknem 1900 romániai hallgató kezdte az egyetemet, legtöbben jogot, egészségügyi ellátást, gazdaságot, számítástechnikát vagy valamilyen műszaki tárgyat tanulnak. Hollandiában jelenleg több mint ezer romániai diák tanul.

Egy felmérés szerint azoknak a romániai fiataloknak a nagy része – mintegy 97 százaléka –, akik külföldön szereztek diplomát, hazatérésük után csaknem azonnal találnak maguknak jól fizető állást az országban, míg az Egyesült Államokban csupán 49 százalékuk tud elhelyezkedni a végzést követő első évben.

A munkáltatók a külföldi életvitelhez és a fiatalkori önállósodáshoz kapcsolódó tapasztalatot díjazzák első sorban, amikor olyan fiatalt alkalmaznak, aki külföldön szerzett diplomát, fejlett az alkalmazkodási készsége, illetve több nyelvet beszél.

Fontos szempont a külföldön tanulásban az is, hogy a nyugat-európai egyetemek magas színvonalú, versenyképes képzést és naprakész tájékozódást biztosítanak olyan korszerű pedagógiai módszereket alkalmazva, amelyekről itthon még nem is hallottak sem a diákok vagy szüleik, sem a tanárok. Ráadásul mindezt ingyen, vagy elérhető áron. Ez különösen a tudományos kutatások és műszaki szakok területén számít egy fiatal életében.

Az elemzők szerint ennek az a magyarázata, hogy a nyugati tagállamok nagy hangsúlyt fektetnek a felsőfokú oktatásra. Szemléltetésképpen az Adevărul napilap azt írja, hogy Franciaországban egy egyetemista képzése akár 10 ezer euróba is belekerülhet, ám az állami támogatásoknak köszönhetően a diáknak legtöbb 400 eurót kell fizetnie egy évben.