Interparlamentáris találkozók gyakoribb szervezését javasolta Biró Rozália, az RMDSZ Bihar megyei szenátora a nemrég Brüsszelben megtartott eseményen, amelyen az európai tagállamok nemzeti parlamentjeinek emberjogokért felelős bizottságainak elnökei is jelen voltak, annak érdekében, hogy az emberi jogok tiszteletben tartásának területén megfigyelhető különbségeket megosszák egymással, és tagállamonként saját cselekvési tervet dolgozzanak ki. Az interparlamentáris találkozón a Szenátus Emberjogi, Vallási és Kisebbségügyi Bizottság elnökeként vett rész Biró Rozália szenátor.

Az Európai Parlament Emberjogi Albizottsága és Külügyi Bizottsága  által szervezet eseményen az Európai Parlament említett szakbizottságainak parlamenti képviselői, tizenkilenc tagállam emberjogi szakbizottságainak elnökei, illetve a civil szféra európai uniós szintű képviselői voltak jelen, akik megvitatták és kielemezték a Külügyek Tanácsa által 2012. június 25-én elfogadott, emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos uniós stratégiai keretet és cselekvési tervet. A konferencia egyik kiemelkedő célja volt megbeszélni a tagállamok képviselőivel azokat a lépéseket, amelyeket az illetékes tagállam tett az elfogadott emberi jogokkal és demokráciával kapcsolatos uniós stratégiai keret és cselekvési terv gyakorlatba ültetése céljából. A találkozót Barbara Lochbihler, az Európai Parlament Emberjogi Albizottságának elnöke vezette, valamint jelent volt EU emberi jogi különleges képviselője Stavros Lambrinidis.

„Szükségessé vált és néhány európai uniós tagállam vállalta, hogy véges határidőn belül elkészíti a saját cselekvési tervét az elfogadottak gyakorlatba ültetése céljából. Az emberjogok tiszteletben tartása tagállamonként eltérő, lényeges különbségeket mutat” – ismertette Biró Rozália a konferencián elhangzottakat, majd vázolta Stavros Lambrinidis, az EU emberi jogi különleges képviselőjének azon gondolatait, melynek értelmében nem egyformán viszonyulnak az európai unió emberi jogokért felelős szakemberei egy-egy alapvető kérdés megsértéséhez. Annak függvényében, hogy melyik államban történnek a jogok csonkítása, azonos fontosságot, hangerőt és odafigyelést kell fordítani rájuk, bármelyik tagállam, sőt bármely európai unión kívüli ország esetében.

Biró Rozália a továbbiakban leszögezte, hogy rendkívül fontos a civil szféra képviselőivel folytatott érdembeli párbeszéd. Mint elmondta, a mai romániai valóságban megfigyelhető, hogy az emberi jogok területén igen komoly tapasztalattal rendelkeznek a civil szervezetek képviselői és nincs egy valós párbeszéd sem a kormány, sem a parlament, sem a helyi önkormányzat szintjén a civil szervezetekkel.

A szenátor a találkozón javaslatot tett egy valós és állandó beszélgetés kialakítására a nemzeti parlamentek emberjogi szakértői között, hiszen különböző vagy igen eltérő sajátosságokat figyelhetünk meg egy-egy tagállamban, az emberi jogok tiszteletben tartásának területén. Az állandó tapasztalatcsere rálátást biztosít azokra a cselekvési tervekre amelyek minden országnak a sajátjai. Biró kihangsúlyozta, hogy Romániában komoly gondok vannak még az EP-ben elfogadott és Románia által aláírt emberi jogokra vonatkozó előírások törvényi szintre való emelésével, hiszen Románia 2009-ben aláírta a kínzások és a rossz bánásmód elleni Egyesült Nemzetek protokollumát, és azóta sem építette fel azt az intézményi keretet amely ezeket a kihágásokat hivatott követni, megfigyelni és kiértékelni.

„Mindennapi tapasztalatunk, hogy bár nemzetközi keretegyezmények aláírásával Románia vállalta a nemzeti kisebbségek jogainak, mint például nyelvhasználat gyakorlatba ültetetését, a szükséges törvények egy része már nem készült el és ezen jogoknak mindennapi érvényesítése nagyon gyakran csorbát szenved” – tájékoztatott a Bihar megyei szenátor, és kérte, hogy az EP Emberjogi Albizottsága szintjén kövessék és kiértékeljék úgy Románia, mint más tagállam cselekvési terveinek megfogalmazását és konkrét gyakorlatba ültetését.