A modern ember eddig legrégibb csontmaradványára bukkantak

Egy laoszi barlangban talált ősi koponyamaradvány 20 ezer évvel régebbre tolja ki a modern ember Afrikából Délkelet-Ázsiába való vándorlásának időpontját. Az Észak-Laoszban lévő Annamite hegységben felfedezett koponya számít a modern embertől származó, Délkelet-Ázsiában fellelhető legöregebb maradványnak: korát 46 és 63 ezer év közé teszik a tudósok.

koponya laosz

Mivel semmiféle egyéb tárgyi leletre nem bukkantak a barlangban, a kutatók szerint nem lakó- vagy temetkezési hely lehetett. A talajminta, amelyből előkerült a koponya, az elemzés szerint 46-51 ezer évvel ezelőttről származik, ezért a szakemberek azt feltételezik, hogy az ősember testét víz moshatta be a barlangba, miután meghalt a közelben. A koponyát 2009-ben, több mint két méterrel a barlang felszíne alatt fedezték fel, kormeghatározását többféle módszerrel végezték el.

Az eredmények azt is megmutatták, hogy a korai emberek nem egyszerűen Ázsia partvonalát követték, miközben Afrikából Ausztráliába vándoroltak, ahogyan azt egyes kutatók vélik, hanem behatoltak a szárazföld ismeretlen területeire is.

Laura Shackelford, az Illinois-i Egyetem antropológusa szerint az őskori lelet azt jelzi, hogy az Afrikából Kelet- és Délkelet-Ázsiába történt elvándorlás viszonylag gyors ütemben zajlott, és amint ott voltak, a modern emberek nem maradtak a korábban már megismert területeken. {loadposition OTP}

Miközben nagyjából ugyanebből a korból származó emberi maradványokat találtak Kínában és Délkelet-Ázsiában is, közülük egyik sem hordozta egyértelműen a modern emberre jellemző jegyeket, illetve koruk sem volt olyan pontosan behatárolható, mint a laoszi leleté. A felfedezés megerősíti korábbi genetikai tanulmányok eredményét is, amelyek azt jelezték, hogy a régióban már legalább hatvanezer évvel ezelőtt megjelent a modern ember.

Shackelford szerint az ezen a környéken található leletek az első ausztráliai bevándorlók őseinek maradványai lehetnek. A kutató úgy véli, hogy Délkelet-Ázsia belső, szárazföldi területe egyúttal válaszutat is jelenthetett többféle vándorlási útvonal között. A felfedezésről az amerikai tudományos akadémia folyóiratában, a PNAS-ben tettek közzé tanulmányt.

Kimaradt?