Szeptember elsejétől több törvény, kormányrendelet és más jogszabályozás lép életbe, amelyek közvetlenül érintik az egyszerű emberek pénztárcáját is.

Árcsökkentés – kiszámíthatatlan hatással

Mindenekelőtt érvénybe lép a kenyér és néhány péksütemény hozzáadottérték-adójának (TVA) csökkentésére vonatkozó rendelkezés. Ennek megfelelően a jelenlegi 24 százalékról 9 százalékra csökken a kenyér, a kifli és a perec áfája. A kormány ezt az intézkedést nem annyira az árak mérséklése miatt vezette be, hanem inkább azért, hogy ily módon elkerülje az adócsalást. A mindössze 9 százalékos hozzáadottérték-adó ugyanis már nem éri meg az adócsalás kockázatát – vélekedik a kormány.

Szakemberek szerint az erre vonatkozó jogszabály következtében legjobb esetben is csupán 15 százalékkal esik vissza az érintett péksütemények ára, ami alig néhány banit jelent. Az egy lejes kenyér esetében a vásárló legfeljebb 10 banit spórolhat meg, de nagy valószínűséggel a gyártók kevéssel megnövelik majd a kenyér súlyát, így a vevő voltaképpen továbbra is egy lejt fizet majd. Természetesen mindez csak akkor történik meg, ha a gyártó teljes mértékben felvállalja majd a veszteséget, és nem talál ki különféle eszközöket annak áthárítására a vásárlókra. A kenyér hozzáadottérték-adójának csökkentését tehát egyáltalán nem biztos, hogy megérzi a vevő.

Szeptembertől segélyt kapnak az árammal illetve földgázzal fűtő rászoruló családok. Az erre vonatkozó határozatot a kormány már elfogadta, érvénybe lépéséhez azonban meg kell jelennie a Hivatalos Közlönyben. Ennek megfelelően a személyenként 615 lejes jövedelemmel rendelkező családtagok havonta 48 lejt kapnak, a 240 lej alatti jövedelemmel rendelkező családtagok esetében viszont a támogatás eléri a 155 lejt.

Költségvetést kiegészítő luxusadók

A hozzáadott-értékadó csökkentése viszont eléggé komolyan megterheli majd a költségvetést. Ennek ellensúlyozására a kormány máris intézkedett: szeptember elsejétől megemeli a szeszesitalok, valamint a luxuscikkek jövedéki adóját. Ezek esetében az adó 33 százalékkal nő, amivel Románia Európában a legnagyobb luxusadót bevezető országok közé tartozik majd. Ráadásul a luxusadó nyomán megnő a hozzáadott értékadó is, így ezek a holmik legkevesebb 30 százalékkal drágábban kerülnek majd az üzletekbe.

Az aranyholmik esetében – a karikagyűrűt kivéve – az új luxusadó egy euró lesz grammonként a 24 karát alatti ékszereknél, és 2 euró lesz az e fölötti aranytisztaságnál. Egy 1500 euróba kerülő prémkabátnál a luxusadó 50 euró lesz, de a 6000 eurónál drágább ruhanemű esetében már elérheti az 1200 eurót.

A 100 lóerőt meghaladó, nagyteljesítményű csónak- és hajómotorok esetében a kormány úgyszintén adót vezet be, ennek értéke 10 euró lesz, minden lóerő esetében. A 3000 köbcentisnél nagyobb, használt vagy új motoroknál köbcentiméterenként egy euró lesz az adó.A nyolc méternél hosszabb vitorlások esetében az újonnan megállapított luxusadó 500 euró lesz folyóméterenként.

 „Vándorló” adócsalás

A szeszesitalok esetében a kormány az adót a jelenlegi 750 lejről 1000 lejre növeli az 1000 hektoliterre számított tiszta alkohol esetében. Ennek nyomán legkevesebb 20-25 százalékkal emelkedik majd a szeszesitalok ára.

De drágább lesz a házilag főzött pálinka is, amely egyrészt nyilvánvalóan maga is „lépést tart” a drágulással, másrészt viszont az állam megnövelte esetükben is az adót. Ennek megfelelően a 25-30 fokos otthon főzött pálinka (cujka) litere esetében hét lejig terjedhet az adó, az 50 fokosnál erősebb pálinka literéért pedig több mint 11 lejt kell adózni.

Az adócsalás ily módon a pékiparból átterjed majd a szeszitalok ágazatára, hiszen az ezer lejes adó megkerülése már megéri a kockázatot.

200 millió lej az államkasszába?

Ugyancsak szeptember elsejétől jelentősen drágul a vasúti közlekedés is. A drágulás mértéke a megtett távolságtól valamint a vonatok rangjától függ majd. A jegyárak emelkedése átlagosan 10 százalékos lesz. Rövid útvonalon, a regio kategóriájú vonatokon a jegyár 50 bani alatti részét 50 banira, a fölötte levő összeget pedig egy lejre kerekítik. Hosszabb távon történő utazásnál, az InterRegio vonatokon a drágulás eléri a 10 százalékot. Így például, regio vonaton az 57 kilométert kitevő Temesvár-Arad, vagy a 60 kilométert összesítő Szatmár-Nagybánya útvonalon a jelenleg 7,3 lejbe kerül jegyár 7,5 lej lesz, másodosztályon. A 166 kilométeres Bukarest-Brassó, vagy a 225 kilométeres Bukarest-Konstanca útvonalon InterRegio vonatokon 47 lej helyett 50,5, illetve 58,2 lej helyett 62 lejbe kerül a jegy, szintén másodosztályon.

Az említett adók bevezetésével a kormány az idei év során 300 millió lejjel kívánja emelni a költségvetést.  A kenyér hozzáadott értékadójának csökkentése, ugyancsak a kabinet számítása szerint, esztendő végéig 100 millió lejébe került a kormánynak, vagyis nagyjából 200 millió lejjel gyarapszik majd az államkassza.

Hídadó

Bulgáriába gépkocsival utazó számára jó hír, hogy szeptembertől olcsóbb lesz az átkelés a Dunán a giurgiui határátkelőnél. A kormány rendelete értelmében a kilenc személyesnél nem nagyobb járműveknél az eddigi 6 euróról 3 euróra csökkent az átkelési díj. Ez viszont még mindig drágábba annál az összegnél, amit a bolgárok kérnek a romániai átkelésért, és amely csupán 2 euró.

Rossz hír viszont, hogy szeptember elsejétől a fetesti-i átkelőnél megszűnik a Fetesti-Cernavoda Duna-híd használatáért ideiglenesen alkalmazott kedvezmény, amelyet a kabinet a hétvégi forgalom meggyorsításáért vezetett be. Így a Bukarest- Konstanca felé közlekedő járműveknek péntekenként, a Konstanca irányából Bukarest felé tartó járműveknek pedig vasárnaponként is adózniuk kell majd a hídon történő átkelésért. Így a 3,5 tonnánál kisebb autókért naponta 11 lejt, a kisbuszokért 37 lejt, az autóbuszokért pedig 49 lejt kell majd fizetni.