A kötelező lakásbiztosításról szóló törvény (Legea 260/2008) immár öt éve jelent meg, de alkalmazása mostanáig nem volt egyértelmű, így sokan nem is vették figyelembe, nem kötötték meg a szabályozásban előírt kötelező lakásbiztosítást. Most, az újonnan létrehozott Pénzügyi Felügyelő Hatóság (Autoritatea de Supraveghere Financiară) tette közzé a Hivatalos Közlöny augusztus 20-i, 521. számában a 7. számú 2013. augusztus 20-án hatályba lépett jogszabályát a kötelező lakásbiztosításról, ennek fontosabb előírásait ismertetem az alábbiakban.

A jogszabály lakásnak tekinti és ennek alapján bebiztosításukat kötelezővé teszi azoknak az épületeknek,  melyek állandó vagy ideiglenes lakhelynek szolgálnak, egy vagy több lakószobából, ezekhez tartozó mellékhelységekből, működéséhez szükséges felszerelésekből állnak és a lakhatásra használt főépülethez tartoznak. A biztosítás szempontjából a lakóépületeket két kategóriába sorolják, ezek lehetnek:

A típusú épületek, ezek struktúrája vasbetonból, fémvázból vagy fából épült, külső faluk kőből, égetett téglából, vagy bármilyen más anyagból áll melyet hő és/vagy vegyi kezeléssel állítottak elő;

B típusú épületek, ezek külső fala égetés nélküli téglából, illetve bármilyen más anyagból áll melyet nem vetettek hő és/vagy vegyi kezelés alá.

Amennyiben egy lakás több épületből áll, típusának a megállapításánál a nagyobb felületű épület struktúráját veszik figyelembe.

A kötelező lakásbiztosítást 12 hónapra kell megkötni. Azoknak, akiknek van szabadon választott (fakultatív) lakásbiztosításuk, kötelező lakásbiztosítást csak a fakultatív lejárta után kell megkötniük. A közös tulajdonban levő épületeknek az esetében, ahol legkevesebb 4 vagy ennél több lakás van, minden egyes lakás részére külön kell a lakásbiztosítást megkötni.

A jogszabályban előírt lakásbiztosítás a földrengések, földcsuszamlások és árvizek okozta károk megtérítésére szolgál. Az erre a célra megkötött szerződésnek, melynek hivatalos neve Poliţa de asigurare împotriva dezastrelor naturale PAD – Természeti csapások által okozott károk PAD biztosítási kötvénye, tartalmaznia kell:        

a) információkat a biztosítást kötött személyről: neve és keresztneve, illetve elnevezése, a lakás pontos lakcíme, CNP/CUI (személyi azonosítókódszám, illetve egyedi azonosító kódszám jogi személyek esetében), telefonszám, a lakás típusa a fent jelzett besorolás szerint;

            b) azoknak a kockázatoknak (riscuri) a felsorolása, amelyekre a biztosítás vonatkozik;

            c) az a kötelező összeg, amire a biztosítási kötvényben szereplő lakás be van biztosítva;

            d) a biztosítás értékéhez viszonyított biztosítási díj (prima de asigurare);

            e) a biztosítási kötvény kiállításánál dátuma és a kötvény érvényessége;

            f) a biztosítási társaságokat összefogó ernyőszervezet a PAID (Poolul de asigurare Împotriva Dezastrelor Naturale) azonosító adatai;

            g) a biztosítási kötvényt (PAD), a PAID nevében és számlájára kibocsátó biztosítási társaság elnevezése;

            h) a szerződő felek aláírása;

            i) azoknak a törvényeknek, jogszabályoknak a felsorolása melyek tartalmazzák a szerződő felek jogosultságait és kötelezettségeit.

A biztosítási díj teljes összegének a befizetése után a biztosítási társaság a PAID  nevében és számlájára átad a biztosítási szerződés megkötőjének egy, a biztosítást igazoló okiratot (cerificat de asigurare). A biztosítási kötvény és a biztosítást igazoló okirat minta formanyomtatványát a jogszabály mellékletei tartalmazzák.

A 12 hónapra megkötött biztosítás elveszti érvényességét, ha az épületnek megváltozik a rendeltetése és nem lakásnak használják. Az évi biztosítási díj értéke:

            - A típusú lakás esetében 20 euró;

            - B típusú lakás esetében 10 euró.

A biztosítási díjat lejben kell kifizetni, a kifizetés napján érvényes Nemzeti Bank által megállapított valuta árfolyam alapján. A biztosítási kötvény lejárta előtt a biztosítottnak új biztosítási szerződést kell kötnie. Amennyiben a biztosított időszak alatt megváltozik a lakás tulajdonosának személye, a kötvény érvényes marad az új tulajdonos számára is.

A kötelező lakásbiztosítás kártérítésre jogosítja a bebiztosított lakás tulajdonosát a következő esetekben:

            1. földrengés által okozott földmozgások miatt a lakást ért károkért;

            2. földcsuszamlások által okozott károkért;

            3. árvizet okozó bőséges eső, hirtelen hóolvadás, folyók kiáradása által keletkezett károkért;

            4. a telkek rövid ideig tartó víz alá kerülése miatt a lakóépületekbe a következő okok miatt befolyt vagy beszivárgott vizek által keletkezett károk:

                        - egy folyó, tó, tenger kiáradása, bármilyen vízáradat által keletkezett árvíz, beleértve a gátszakadás miatt okozottakat;

                        - alacsony helyen fekvő helyeken bőséges eső, hóolvadás miatt összegyűlt vízmennyiség, melynek nincs lefolyási lehetősége, illetve elevezetésére kevés lehetőség van.

            5. a 3. és 4. pontban felsorolt árvizek, valamint a föld felszínére jutott földalatti vizek által okozott károk, akkor is ha a lakóépület csak egy részét érinti, beszivárog az épület belső falain vagy padlózatán keresztül;

            6. a földrengések, árvizek, földcsuszamlások miatt a lakóépületben ténylegesen okozott károk;

            7. a felsorolt esetekben a lakóépületet közvetett módon ért károk, ha ezeket az illetékes hatóságok igazolják.

A jogszabály felsorol számos olyan helyzetet, melyek bekövetkezése esetében a kötelező lakásbiztosítás nem nyújt kártérítést. Ezek közül a fontosabbak:

            - ha az árvizet egy mesterséges vízgyűjtő-tó létrehozása okozta;

            - a lakóépület alapzata alatt levő földréteg az épület súlya, vagy más hasonló ok miatt csuszamlott meg;

            - a lakóépület alatti vagy körülette levő földterület megrepedése által keletkezett károk, ha ezeket a föld tömegének fagy, illetve olvadás miatt történt megváltozása okozta;

            - ha a lakás a hatóságok által lakhatásra tiltott területen épült fel;

            - ha a lakóépület kizárólag az építkezés nem megfelelő kivitelezése miatt omlott össze, akkor is, ha ez az esemény földrengés, földcsuszamlás vagy árvíz miatt történt meg;

            - nem vonatkozik a biztosítás a lakóépületen kívül álló melléképületekre: garázsokra, raktárakra, fészerekre, istállókra, kertekre, teraszokra, kerítésekre;

Természetes vagy jogi személyek, akik olyan lakóépületeket vásárolnak, vagy más úton kerül tulajdonukba, melyeknek nincs kötelező lakásbiztosításuk, a tulajdonjog nevükre való átírásának dátumától számított 5 munkanapon belül kötelesek megkötni a szóbanforgó ingatlan kötelező biztosítását. Ellenkező esetben, hasonlóképpen mint mindazok a lakástulajdonosok, akik nem kötötték meg az említett biztosítást, 100 lejtől 500 lejig terjedő pénzbüntetéssel sújthatók. A törvény áthágásának a megállapítása és a büntetés behajtása a polgármesterek hatáskörébe tartozik.