Ismét köztérre kerül Temesváron a Hűség oszlopa nevű - a korabeli magyar lakosság által „szégyenszoborként" emlegetett - emlékmű, amelyet 1853-ban Ferenc József osztrák császár adományozott Temesvárnak hálája jeléül, amiért a város védői 1849-ben ellenálltak a magyar szabadságharcosok több mint száznapos ostromának - közölte hétfőn a Nyugati Jelen hírportál.

A gótikus stílusú emlékművet 1936-ban száműzték a vár területén lévő Jenő-herceg térről a város egyik temetőjébe, most azonban a Bălcescu (volt Lahovary) téren állítják fel. Nicolae Robu polgármester július 26-án aláírta a tér korszerűsítését célzó munkálatok kivitelezési szerződését. A tervek szerint az Erzsébet-város központi térén körforgalmat alakítanak ki, ennek közepére kerül a Hűség oszlopa.

Az 1853-ban felavatott emlékművet Josef Kranner, a prágai Szent Vitus dóm restaurálója tervezte, szobrait pedig Josef Max készítette, akinek egyik alkotása a prágai Károly-hídon látható. Az oszlop négy oldalán négy allegorikus alak, a Becsület, az Engedelmesség, az Éberség és az Önfeláldozás szimbolizálta az osztrák katona fő jellemvonásait.

Az emlékoszlop építményében egy, a Hűséget ábrázoló fiatal nő alakja látható a vár kulcsaival. Az emlékmű talapzatáról szörnyalakok acsarkodtak felfelé, amelyek a magyar honvédeket jelképezték. A magyar lakosság többször megrongálta az alkotást, ezért az emlékmű szörnyalakjait 1885-ben eltávolították.

A polgármester úgy tűnik, nem vesz tudomást a történelmi tényekről és most visszaállíttatná a magyar szabadságharcosok feletti győzelem emlékművét, amely a két világháború közötti „demokratikus” román hatóságokat is zavarta - idézte fel a Nyugati Jelen.