Sokan – így például a Bagdadban elrabolt román újságírók egyike, David Ohanesian – nem hitték, hogy Románia egyetlen „vérbeli terroristáját” sikerül majd visszahozni az országba, miután annak sikerült elhagynia Romániát. Omar Hayssam péntek óta azonban ismét a román rendőrség „vendégszeretetét” élvezi.

Ki áll az akció mögött

Ohanesian szerint Hayssamnak jelentős ügyekről kell vallomást tennie. El kell mondania, miként sikerült elmenekülnie az országból, részletes vallomást kell tennie arról, milyen román politikusokkal működött együtt éveken át. Be kell majd számolnia arról is, milyen román személyiségekkel közösen vett részt a fegyverkereskedési akciókban, és nem kerülheti meg azt sem, hogy mihez kezdett a Szíriában eltöltött néhány év alatt. Ohanesian szerint Hayssamnak beszélnie kell – persze mindez attól is függ, ki és milyen feltételekkel hozta vissza őt Romániába, ki áll az akció mögött.

Mindez azonban korántsem világos. Az államelnöki hivatal által pénteken kiadott közlemény a kiadatást öt éves munkával elérő „román nemzetbiztonsági intézményekről” beszél és leszögezi, semmiféle más értesülést nem hozhat nyilvánosságra, jóllehet a sajtó természetesen kíváncsi lenne a részletekre is. A kérdésekre Traian Băsescu péntek esti sajtónyilatkozata sem adott választ.

A menekülés

Omar Hayssamot a román igazságszolgáltatás 20 év börtönre ítélte a három román újságíró, Marie Jeanne Ion, Sorin Miscoci és Ovidiu Ohanesian 2005-ös, bagdadi elrablása kapcsán. 2006 júniusában azonban a szíriai üzletembernek sikerült elmenekülnie Romániából. Hayssamot végbélrák miatt engedték szabadon, a bukaresti táblabíróság pedig jóváhagyta szabadlábra helyezését.

Szökése nyomán leköszönt a két legfontosabb romániai titkosszolgálat igazgatója, Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat és Gheorghe Fulga, a Külső Hírszerző Szolgálat vezetője, valamint Ilie Botoş, Románia főügyésze. Egy évvel később, novemberben a Szervezett Bűnözés és a Terrorizmus Elleni Kivizsgáló Igazgatóság vizsgálatai alapján megállapították, hogy a terrorista szökését két testvére, Omar Mahmoud valamint Mukhles Omar és Mustafa Tartoussi üzletember készítették elő. Az ügyészek bíróság elé állították mindhármójukat.

A vizsgálati dosszié alapján Omar Hayssam 2006 június 26-án még biztosan az országban volt. Ekkor, rendőrségi radarfelvétel alapján megállapították, hogy Omar Mahmoud egy BMW-ben Konstanca felé hajtott. Nem sokkal később, a Hayssam tulajdonába tartozó City Centertő bérelt másik BMW-ben Omar Mahmoud és Omar Hayssam Voluntari-ból Sloboziába, majd Konstancára hajtottak. Hayssam a hátsó ülésen utazott, ezt megállapították később a DNS-vizsgálatok.

Omar Hayssam június 29-ig a kikötőben bujkált. Ekkor ugyanis Tartousi Mustafa feljuttatta az Iman T nevű hajóra, amelynek unokatestvére volt a kapitánya. A hajó 30-a hajnalán hagyta el Konstancát, előbb az egyiptomi Alexandriába, ahol végrehajtottak még egy manővert: itt tartózkott Hayssam másik testvére, Omar Samir is, a két testvér szinte a megszólalásig hasonlított egymásra. Omar Hayssam így végül testvére, Omar Samir útlevelével szállt meg egy alexandriai szállodában. Telefonon felvette a kapcsolatot romániai élettársával, Violeta Pârvannal, aki nyomban ellátogatott Hayssamhoz.

Július 16-án az Iman T elindult Alexandriából a szíriai Tartousba, ahova 18-án érkezett meg.

Az ügyészek forgatókönyve azonban llentmond Omar Hayssam, későbbi vallomásainak. A szíriai üzletember ugyanis arról beszélt, hogy a bukaresti Otopeni repülőtéren ült repülőbe és „öltönyösen, illatosan, úri módon” hagyta el az országot.

Magas rangú román személyek is?

Omar Hayssam szökésében feltehetően azonban magas rangú romániai állami tisztségviselők is szerepet játszhattak. A szabadon bocsátásában fontos szerepet játszó Ciprian Nastasiu ügyész telefonbeszélgetéseinek lehallgatása nyomán szinte nyilvánvaló, hogy az igazságszolgáltatás képviselője maga is ludas mindebben. Omar Hayssam csak „Nicknek” nevezte az ügyészt, aki szíriai kirándulásra hívott meg, „autót, csajokat” ígérve neki.

A telefonbeszélgetésekben szerepel egy rejtélyes, „professzor úrnak” említett személy is, akinek beazonosításával talán nem csak a szíriai szökése, de az egész túszügy megvilágosodhatna.

A „professzor urat” Omar Hayssam elmondása szerint is kulcsfigurának kell tekintenünk. A legkézenfekvőbb lenne az 1990 óta ezen a néven emlegetett Virgil Măgureanura gondolni – éppen ezért valószínűleg nem róla van szó, dörzsölt terrorista nem használna ilyen egyszerű fedőnevet. Abból viszont, hogy Hayssam említést tesz „egy baromságról”, miszerint a titkosszolgálatok kijátszottak egy „professzor úr” elleni merényletet, Traian Băsescura kell gondolnunk, esetében ugyanis éppen a túszügy tájékán került nyilvánosságra hasonló hír.

A telefonbeszélgetések után nyilvánosságra került Hayssam testvéréhez írt levele is, amelyből kiderül, „néhány román hatóság jóváhagyásával” kapott „szabad és biztonságos utat Bejrútba”. Cserében terhelő adatokkal kellett volna szolgálnia a Szociáldemokrata Párt és a Nemzeti Liberális Párt hangadó politikusairól. Azaz az államfő legkellemetlenebb ellenfeleiről.

A paloták durvuló háborúja, a közelgő választások fényében egy ilyen alku egyáltalán nem elképzelhetetlen, Hayssam pedig sokat tudott volna mesélni. Ne feledjük, Ion Iliescu államfővel és a szociáldemokrata hatalom más vezetőivel is jó viszonyban lehetett, ha egyszer Iliescu államelnöki repülőjén utazgathatott. Egyes vélemények szerint az ügy ott futott zátonyra, hogy a szíriai nem tett eleget ígéretének – innen az örök-harag.

További három dossziéban ítélték el

Az emberrablás nyomán kirótt 20 év börtön mellett Omar Hayssam ellen egyébként még három dossziéban született ítélet. Az egyik ügycsomóban 16 év börtönre ítéltek, mivel 1,6 millió euróval csalt meg négy céget, amelyektől lízingben több berendezést vásárolt, ezeket szíriai és egyiptomi cégeihez küldte. A Legfelsőbb bíróság visszalökte a fellebbezést, ezáltal megerősítette a bukaresti bíróság döntését.

A nehoiui Foresta ügyben a Legfelsőbb Bíróság 2010-ben hozott határozata alapján három évet kapott a cég privatizációja kapcsán bejelentett csalárd csőd miatt, ezzel semmissé nyilvánították a bukaresti táblabíróság 2008-ban hozott felmentő ítéletét. Tiltott határátlépés miatt pedig a nagyváradi táblabíróság 2012-ben megszületett döntése nyomán két év letöltendő börtönbüntetést róttak ki rá. az ítélet azonban nem jogerős, jelen pillanatban az ügycsomó a Legfelsőbb Bírósághoz került.