Az Új Európát most! című könyv témáját járta körül a Marosfőn zajló EU Tábor péntek reggeli első pódiumbeszélgetése. A Winkler Gyula EP-kéviselő és Frank Engel keresztényszociális párti képviselő által közösen írt, négy nyelven megjelenő kiadvány egy egyesült, föderális európai állam eszméjét promoválja. E téma mentén Markó Béla RMDSZ-es szenátor és Winkler Gyula, illetve Sógor Csaba EP-képviselő beszélgettek.

Markó szerint nincs egyértelmű válasz arra, hogy legyen-e Európai Egyesült Államok? A kérdés inkább úgy tevődik fel, hogy egyáltalán szükség van-e, megéri-e, vagy kinek, mennyire éri meg. A volt RMDSZ-elnök elmondta, az elképzelés, amelyre a kiadvány alapoz, az lenne, hogy az uniós tagállamok egyetlen nagy, föderális államszervezetté egyesüljenek, amelyben feladnak valamennyit szuverenitásukból, cserébe viszont biztonságot kapnának.

Ami a biztonságot illeti: a szenátor Görögország esetét hozta fel, ahol az államháztartási csőd miatt zavargások alakultak, és ahol az Unió közbelépésének köszönhetően, ha nem is normalizálódott, de legalábbis némileg stabilizálódott a helyzet. Ám azt Markó már aberrációnak nevezte, amikor az EU abba akar beleszólni, hogy milyen legyen a paradicsom Romániában, illetve az uborka görbületének ívét próbálja szabványosítani és mindenhol érvényessé tenni.

A politikus szóba hozta a Tavares-jelentést, amelyről elmondta: Magyarország reakciója ellentmondásos. „Sokan éppen az Uniótól várják el, hogy beleszóljon a kisebbségpolitikába vagy a sajtószabadságot illető kérdésekbe, és amikor megszületik egy ilyen jelentés, és ezt az országvezetés elutasítja” – jelentette ki.

Emlékeztette a dilemmára: ha létrejön az európai föderális államnak egy mindenhol érvényes hivatalos nyelvvel, melyik nyelv lenne ez? Mint mondta, a térségnek bőven van tapasztalata arra nézve, hogy milyennek kellene lennie egy ilyen államformának.

A Tavares-jelentés az erdélyi magyarság szempontjából is jelenthet pozitív precedenst, mondta a maszol.ro-nak Markó Béla szenátor, mivel emberjogi, kisebbségjogi kérdéseket is érint. „Mi magunk vagyunk annyira felnőttek, hogy tudjuk a dolgunk, azonban ez nem az a terület, ahol ne kellene bizonyos egységes demokratikus elveket megfogalmazni és érvényesíteni” – jelentette ki. Mint mondta, az erdélyi magyarság elvárja, hogy az EU elvárásokat támasszon Romániával szemben bizonyos kisebbségügyi kérdésekben, ezért most el kell dönteni, ki mivel ért egyet: egyes kérdéskörökben beleszóljon az Unió egy ország jogrendszerébe, vagy ne.

„Ott volt például az Osztrák-Magyar Monarchia, amelyet egyesek a népek börtönének neveztek, de amelynek a rengeteg hátrány mellett néha ragyogó megoldásai voltak. Elő kell venni és meg kell nézni egy régi pénzt, amely nemcsak magyarul és németül, hanem hét nyelven volt feliratozva. Nem azért feliratozták így, mert a román, vagy a szerb nem tudta volna, hogy melyik korona melyik, hanem azért, hogy javítson az emberek komfortérzetén” – fogalmazott Markó Béla, aki rossz megoldásnak tartja a nemzetállami berendezkedést. Elmondása szerint Franciaországban, amely Romániához hasonlóan hiavatalosan nemzetállam, a kisebbségpolitika még az itthoninál is rosszabb, nem beszélve Szlovákiáról. De nemzetállam Görögország is, ahol, ha valaki nem ortodox keresztény, tanító sem lehet.

„Már évek óta minden előadást valamilyen válságra való utalással kezdünk” – kezdte beszédét Winkler Gyula EP-kéviselő, aki szerint nem válság van, hanem válságok, és érdemes a válságokkal külön-külön foglalkozni. Szerinte fel kell tenni a kérdést: ha már tagjai vagyunk ennek a konstrukciónak, amit Európai Uniónak nevezünk, akkor merre, hogyan tovább, merre változik Európa, „mert a mi véleményünk is számít”.

Winkler több lehetséges jövőképet vázolt fel a hallgatóság előtt, olyan kérdések mentén, hogy mi nem lenne jó, vagy mi volna az, ami előnyös volna. Nem szeretne például egy olyan föderációt, amelyben –orwelli hasonlattal élve – egyenlő és egyenlőbb tagállamok léteznének, vagy – ahogyan egyesek finoman fogalmaznak –: egy úgynevezett kétsebességű Európát igazságtalannak tartana. Egyik ilyen elképzelés a Nyugat- és Kelet-, illetve Észak- és Dél-Európa megkülönböztetése.

Winkler szóba hozta a görögországi válságnak a mélypontját, amikor tavaly a németországi lapok arról cikkeztek, hogy az ország adjon el három szigetet, ami fedezné az államadósságát, míg a görög lapok karikatúrái Angela Merkel kancellárt Hitler-bajusszal ábrázolták. A tücsök és a hangya hasonlatát parafrazálva elmondta, a tücsök kreativitására nyilván szüksége van a hangyának, ezért nem hagyja őt cserben. Azonban a másik véglet sem elfogadható, amikor a tücsök folyton visszajár könyöradományért. A legrosszabb a képviselő szerint a kétsebességű jövőkép, amelyet elsősorban Nagy-Britannia hangoztat. Nehéz egyedül helyt állni a világszintű gazdasági versenyben, mondta a képviselő, emlékeztetve arra, hogy a jelenleg nagyjából 500 milliós Uniónak a közel másfél milliárdos Kínával vagy Indiával kell megméretkeznie ezen a téren.

 „Hol élünk, hogy néz ki Európa, milyen világban élünk?” – tette fel Sógor Csaba a kérdést beszéde elején. Emlékeztetett arra, hogy harminc év múlva a világ lakossága eléri a kilenc milliárdot, míg az európai lakosság várhatóan mintegy 14 százalékod apad. Nagyjából félmillió ember éhezik világszerte, ugyanennyinek nincs mindennapi ivóvize, és ötszázezer gyermek fényképe van fent valamelyik pedofil honlapon – sorolta, hozzátéve: ezek mellett az erdélyi magyarok problémái picinek tűnnek a nagy uniós vitákban.

Van, aki kelet-Európát a szürkület laboratóriumának nevezi a kutatás, innováció és fejlesztés hiánya miatt és ez Erdélyre is igaz, ráadásul hatványozottan – véli Sógor. Az EP-képviselő szintén beszélt a Tavares-jelentésről, amelyről elmondta, hogy szomorú, amiért ez éppen Magyarországról szól. Azonban azt örvendetesnek tartja, hogy a szélsőjobbtól a szélsőbalig majd mindenki egyetért abban: kell lennie egy gazdasági, politikai, illetve emberjogi kérdések felülvizsgálatával megbízott intézménynek.

„Jó, hogy amikor beléptél a klubba, volt rajtad zokni, öltöny és nyakkendő, de néha meg kell vizsgálni, nem cserélted-e le közben fehér zoknira és tornacipőre” – fogalmazott a képviselő. Mindezeken kívül az újonnan belépett országokban alig létezik valamiféle együttműködés, nincs közös hang. „Az iskolákban még mindig ugyanazokat a hülyeségeket tanuljuk egymás történelméről, történelmi személyiségeiről” – példálózott, Sógor, felidézve, hogy évtizedekkel ezelőtt Németország és Franciaországnak sikerült megegyezniük olyan látszólag apró dolgokban, hogy egyikük sem ünnepli, vagy nyilvánítja nemzeti ünneppé a másik fölött aratott győzelmes csatákat, háborúkat.

Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselőt arról faggattuk, hogy az egyre erősödő EU-szkeptikus hangok tükrében van-e esélye egy föderális európai állam létrejöttének. Szerinte minden gazdaságilag nehéz időszakban felerősödnek a populista hangok, ugyanígy megerősödnek az EU-szkeptikus pártok is. Ez valószínűleg annak is betudható, hogy a klasszikus módon politizáló pártok még nem kapták meg a hangot a választókkal, nem kapták meg a hangot a fiatal generációval. A különböző válságok kapcsán felmerülő kérdésekre is választ kell adni és még csak sejteni sem lehet, hogy milyenek lesznek ezek a válaszok, így azt is nehéz megjósolni, hogy hogyan fog kinézni a jövő Európája – fejtette ki Winkler. „Egy számunkra kívánatos európai jövőnek az európai közösségekről, régiókról kell szólnia, ezt egyesek az Egyesült Európai Álamnak nevezik” – fogalmazott a maszol.ro-nak a képviselő.