A legfelsőbb bíróság nem kíván újabb bizonyítékokat megvizsgálni, tanúkat meghallgatni, szakértői jelentéseket elkészíttetni a Mikó-perben - tudta meg pénteken az MTI az igazságügyi intézmény sajtóosztályától.

Mint ismert, a büntetőpert az államosított ingatlanok restitúciójáról döntő bizottság három korábbi tagja ellen indította az ügyészség, mert álláspontja szerint jogtalanul szolgáltatták vissza a református egyháznak a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium épületeit.

Markó Attila parlamenti képviselő, a per egyik vádlottja az MTI tudósítójától értesült a bírói végzésről. A döntés alapján azt valószínűsítette, hogy már a következő, október 10-i tárgyalás végén jogerős ítélet születik a perben.

A politikus a maszol.ro-nak elmondta: eredetileg a múlt heti tárgyalás másnapjára várták a végzést, ám ez késlekedett. "Ma reggel is érdeklődtek az ügyédeink, de a legfelsőbb bíróságtól akkor még nem tudtam meg semmit" – magyarázta.

A képviselő az elutasítás két lehetséges magyarázatát is felvázolta. Mint mondta, megtörténhet, hogy a bírák áttanulmányozták a dossziét, és úgy találták, elegendő bizonyíték van abban ahhoz, hogy meghozzák a döntésüket. Azt a magyarázatot is lehetségesnek találta azonban, hogy "politikai ráhatás" következtében tudják már, milyen ítéletet kell meghozniuk, és nem kívánnak sok energiát fordítani az ügyre.

Markó Attila elmondta, a dossziéban levő dokumentumok is egyértelműsítik, hogy kié volt az ingatlan az államosításkor. Azért kívántak újabb bizonyítékokat bemutatni, mert a buzăui törvényszék nem találta bizonyítottnak, hogy az egyház volt a tulajdonos.

A Mikó-perben tavaly június végén született első fokú döntés a buzaui törvényszéken, amely Markó Attilát és Marosán Tamást, az Erdélyi Református Egyházkerület volt jogi tanácsadóját három-három év letöltendő börtönbüntetésre ítélte, Silviu Climet, az igazságügyi minisztérium volt jogi tanácsadóját pedig három év felfüggesztett szabadságvesztésre. Az ügyészség magyar nemzetiségű sepsiszentgyörgyi érintettek feljelentése alapján emelt vádat a visszaszolgáltatás ügyében. A vád szerint az iskola soha nem volt tulajdonjogilag a református egyházé, azt a székelyek építették közadakozásból, és az egyház csak tanfelügyelőségként felügyelte az iskolában zajló oktatást.