Román belpolitika: a képtelenség képei
Két héttel a Traian Băsescu államfő sorsáról határozó népszavazás után még mindig nem tudni, mi lesz a sorsa a felfüggesztett, illetve a helyét ideiglenesen átvevő államfőnek, Crin Antonescunak, mivel az alkotmánybíróság még mindig nem döntötte el: érvényesnek tekinthető-e avagy sem a referendum. A habozó, ingadozó, egymással is vitatkozó talárosoktól eltérően azonban a politikusok – kormánypártiak, ellenzékiek – korántsem tétlenkedtek.
Az első áldozatok
A július 29-i népszavazás másnapján a Központi Választási Iroda közölte: a 18,2 millió választópolgár több mint felét megkövetelő kvórum nem jött össze. Ez nyilvánvalóan azt is jelentette, hogy a népszavazás érvénytelen. Még aznap azonban Ion Iliescu kijelentette: a referendumot érvényesnek kell tekinteni, hiszen a szükséges kvórum megvolt, tekintve, hogy Romániában a voksolásra jogosultak száma nem haladja meg a 14-15 milliót. Erről levélben tájékoztatta az alkotmánybíróságot is. Hasonló tartalmú dokumentum előkészítését ígérték a Szociál-Liberális Szövetség vezetői is, arra hivatkozva, hogy a Traian Băsescu lemondatási folyamatának beindításakor a 2012. évi41. számú kormányhatározat volt érvényben, amely nem irányoz elő kötelező kvórumot a referendum érvényesítéséhez.
Július 31-én a szociál-liberálisok és a parlament két házelnöke a népszavazás érvényesítését kérte, a „túlburjánoztatott” választói névjegyzékekre hivatkozva, leszögezve: a referendumon részt vett nyolcmillió szavazó elégséges a kvórumhoz, amelynek felülvizsgálatát is kérte a baloldali kormánykoalíció, a Központi Statisztikai Intézet adatai alapján. Ezzel elkezdődött a „valós” és a „statisztikai” Románia elsőbbségét vitató közötti csatározás. Crin Antonescu ideiglenes államfő, a Szociál-Liberális Szövetség társelnöke a tömörülés helyi szervezeteinek vezetői okolta a várakozástól elmaradt részvételért, s támadás meghozta első politikai áldozatait: lemondott a szociál-liberálisok két hangadó politikusa, Cristian Adomniţei és Relu Fenechiu. A kormánykoalíción belül megkezdődött a nyomásgyakorlás a belügyi és közigazgatási illetékesekre az állandó választói listák „karcsúsítása” érdekében.
Főszerepben a talárosok
Augusztus elsején az alkotmánybíróság volt a főszereplő. Elnöke, Augustin Zegrean pontosabb adatokat kért a Belügyminisztériumtól és a statisztikai intézettől ítélete meghozatalának érdekében. A taláros testület a nyilvánosságra hozott dokumentum szerint a választási listák időszerűsítését kérte – öt nappal később azonban pontosított: nem időszerűsítésre, hanem a törvénynek megfelelően időszerűsített választói névjegyzékekre tartott igényt. Még ugyanezen a napon a közigazgatási tárca, Victor Paul Dobre megbízott miniszter aláírásával átiratban közölte az alkotmánybírákkal: a szavazásra jogosultak pontos száma 18 292 514 fő. A dokumentumot Ioan Rus belügyminiszter nevében Ioan-Nicolae Căbulea rendőr főkvesztor, államtitkár látta el kézjegyével. Augusztus 1-jén ugyanakkor a megbízott tárcavezető az átirat kiegészítését kérte Constantin Manoloiu rendőrkvesztortól: Az átirat kiegészítésében Dobre már nem vállalta az általa előzőleg megadott, több mint 18 millió fős választói létszámot.
Mindezek után az ügyészek hivatali visszaéléssel vállalták a megbízott minisztert. A helyzetet tovább bonyolította az a körülmény, hogy Victor Ponta kormányfő az állandó választói névjegyzék időszerűsítésére szólította fel kormánya belügyminiszterét, értésére adva azt is, hogy időszerűsítésen a külföldön élő románok listáról történő törlését érti.
Az alkotmánybíróság ebben a helyzetben először szeptember 12-ig, majd augusztus 31-ig tolta ki a referendum érvényességéről határozó döntése határidejét.
Mini-népszámlálás
Victor Ponta bejelentette: kormánya mini-népszámlálást tart, és figyelmezteti a közigazgatási és belügyi tárcavezetőt: a jövőben nagyobb hatékonysággal kell teljesíteniük kötelezettségeiket. A Nemzeti Liberális Párt vezetőség egyben beidézte Dobrét, akitől a választói névjegyzékben szereplők számának 1,6 millióval történő csökkentését követelte, miután a tárcavezető már törölt az állandó listáról 500 ezer külföldön élő román állampolgárt. Augusztus 3-án Ioan Rus megerősítette: a hatóságok augusztus 24-án mini-népszámlálást tartanak, az állampolgárokat a polgármesteri hivatalok munkatársai keresik majd fel otthonukban. A Nemzeti Liberális Párt vezetősége súlyos bírálatban részesítette Dobrét a 18 milliós létszám korábbi megállapítása miatt, többen lemondását követelték, napvilágot látnak az első találgatások Dobre és Rus leváltásáról.
Augusztus 4-én Traian Băsescu támadásba lendült, és a választói névjegyzékek időszerűsítése kapcsán az alkotmánybírák általi elvárás tiszteletben tartására szólította fel a két minisztert.
Augusztus 5-én megbeszélésre került sor Dobre és Rus között. Utóbbi ekkor közölte: nem szeretné öregkorát börtönben tölteni.
Traian Băsescu leszögezte: semmilyen törvény nem teszi lehetővé a külföldön élő román állampolgárok választói névjegyzékről való törlését.
Lemondás, kormányátalakítás
Másnap Ioan Rus, a rá nehezedő nyomásra hivatkozva lemondott tisztségéről, példáját követette Victor Paul Dobre is. A belügyminiszter még tisztázni kívánta azt is, hogy a helyhatósági választásokon a listákon 18 415 880 szavazó szerepelt, a referendum előtt ezt „megtisztították” a szavazási jogukat ilyen vagy olyan okból elveszítő 21 ezer személytől.
A két miniszter lemondását kisebb kormányátalakítás követte. A belügyminiszter helyét a parlamenttel való kapcsolattartással megbízott tárcavezető, Mircea Dusa vette át, a közigazgatás élére Radu Stroe került. A külügyminiszteri tisztségből menesztett Andrei Margát Titus Corlatean addig igazságügyi tárcavezető váltotta, helyébe Victor Ponta Mona Pivnicerut, a Legfelsőbb Bírói Tanács hangadó tagját szánta, aki azonban „technikai okok” miatt eddig nem vehette át új posztját.
Augusztus 7-én ismét a talárosok léptek a figyelem középpontjába: a Hivatalos Közlönyben újabb pontosítást hozattak nyilvánosságra, amely kimaradt a Traian Băsescu lemondatásáról dönteni hivatott referendum megszervezéséről kapcsolatos korábbi határozatukból. Ennek értelmében az állandó választói névjegyzéken szerepelnie kell minden szavazati joggal rendelkező 18 éven felüli román állampolgárnak. Ennek nyomán Ponta lemondott a mini-népszámlálásról, miután délelőtt eszmecserét folytatott az Egyesült Államok bukaresti nagykövetével, Mark Gitensteinel. A szociáldemokraták közül többen ennek kapcsán gyávasággal vádolták meg a kormányfőt.
Kivizsgálás, belviszály
Mindeközben a főügyészség folytatta a vizsgálódást a referendummal kapcsolatos dossziéban, Manoloiu után meghallgatta az Állandó Választási Hatóság vezetőjét, Ana Maria Pătrut, a statisztikai intézet főnökét, Vergil Voineagut, a Belügyminisztérium lakosság-nyilvántartó részlegének helyettes vezetőjét, Daniel Gheorghét. Az ügyészek szolgálati visszaéléssel vádolták meg Cabuleát. Buzgóságukban beidézték azokat a manőkeneket is, akik Konstanca polgármestere, Radu Mazare vezetésével fürdőruhában járultak az urnákhoz a népszavazáson.
De viszály alakult ki az alkotmánybíróság belül is, amelynek három tagja, Ion Predescu, Acsinte Gaspar és Tudorel Toader azt állította, nem tudott a Hivatalos Közlönyben közzétett kiegészítésről, arról a demokrata liberálisok oldalán álló öt taláros döntött, holott a 9 tagú testületben a kvórumhoz 6 alkotmánybíró részvétele szükséges. Egyben a taláros testület plánumának összehívását sürgették.
Az ellentétek a kormánykoalíciós tagpártok között is kiéleződtek: Crin Antonescu határozatlannak és megfélemlítettnek nevezte Pontát és kormányát.
Augusztus 9-én Mircea Duşa és Radu Stroe emlékeztetőben tájékoztatta a prefektusokat és polgármestereket, miként kell oly módon időszerűsíteniük az állandó választói névjegyzékeket, hogy azok nyomán érvényessé váljék a referendum. Az így kapott eredményeket pedig megküldik az alkotmánybíróságnak, amely azok alapján határozhat majd a népszavazás érvényességéről.
Augusztus 10-én a főügyészség Dobre vád alá helyezéséhez kért engedélyt a parlamenttől. a vád: szolgálati visszaélés, miután aláírta a Belügyminisztérium alkotmánybírákhoz intézett beadványt, amelyben a tárca nem vállalta a választói listákon szereplők általa megállapított létszámát.