„Parlamentibb rendszere lehet Romániának”
Jelentős mértékben a parlamenti köztársaság irányába mozdul el Románia politikai rendszere, ha a módosított alkotmányt megszövegező parlamenti bizottságban elfogadott tervezetet plénumban és a referendumon is megszavazzák – nyilatkozta a maszol.ro-nak adott interjúban Varga Attila alkotmányjogász, az alkotmányozó fórum volt tagja.
Milyen irányt venne Románia, ha a parlamenti bizottságban elfogadott alkotmánymódosításokat tekintenénk véglegesnek?
A módosítások után körvonalazódó politikai rendszer jelentős mértékben eltolódik a parlamenti rendszer irányában. Megnő a törvényhozói hatalom szerepe, a parlament két házának hatásköre jobban elkülönült, ezzel egy időben pedig az államfő hatásköre csökkent. A módosításoknak ebben a vonatkozásban egy szépséghibája van: a módosított alkotmány szerint is közvetlen módon, az állampolgárok választják meg a köztársasági elnököt. A parlamenti rendszer felé való eltolódás logikája szerint az elnököt a törvényhozói testületnek kellene megválasztania. Akkor már logikusabb lett volna, ha az állampolgárok a miniszterelnököt választhatják meg közvetlenül. Az alkotmánynak ez az inkoherenciája emberi, politikusi frusztrációt okoz a mindenkori államfőnek, mert a rendkívül nagy legitimitása mellett korlátozott hatásköre lesz. A honatyák szerintem nem mertek szembemenni azzal a vélt közvélekedéssel, hogy az emberek ragaszkodnak az államfő közvetlen megválasztásához. Csak hát éppen ez lesz a furcsa, hogy az emberek továbbra is nagyon sok mindent fognak elvárni az elnöktől, akit ők szavaztak meg, miközben alig van hatásköre.
Ha zárójelbe tesszük az erdélyi magyar közösséget is érintő változásokat, van-e olyan módosítás, amit kimondottan üdvözöl?
Nagyon fontosnak tartom, hogy az alapvető emberi jogok vonatkozásában a módosított alkotmány kimondja: az emberi méltóság a forrása valamennyi alapjognak, ezt a hatóságoknak is tiszteletben kell tartani és védeniük kell. Az alkotmánybíróságnak a továbbiakban abban nagy szerepe lehet, hogy hogyan lehet ezt a gondolatot a gyakorlatban továbbfejleszteni.
Melyik az a módosítás, amelyet a leginkább nem kívánatosnak tart?
Nem tartom jó megoldásnak a közigazgatási régiók fogalmának bevezetését, különösen így nem, hogy a módosítások szerint a régiótanácsok és régióelnökök feladata a megyei tanácsok tevékenységének koordinációja lesz. Ez ugyanis centralizációt jelent, hiszen a régiók ahelyett, hogy a központtól vennének át hatásköröket, rátelepednek az alsóbb közigazgatási szintekre. Előbb a hatásköröket kellett volna tisztázni, még mielőtt a régióhatárokat rajzolgatták volna. Kifogásolom ugyanakkor, hogy a módosított alkotmány tiltja a politikai szervezetek számára a területi szeparatizmus pártprogramba foglalását. Eddig sikerült kivédenünk, hogy az alkotmányba ilyen megfogalmazás kerüljön, de most átment a bizottságon. Így most, ha nagyon akarják, az RMDSZ autonómiatörekvéseire rá lehet sütni, hogy ez területi szeparatizmus.
Mi történik, ha idén mégsem alakítják ki a közigazgatási régiókat?
Ha meglesz az alkotmánymódosítás annak rendje és módja szerint népszavazással is megerősítve, akkor valószínűleg törvényt is hoznak a régiósításról. Ezt kötelező szabályozni, hiszen szerepel az alkotmányban. Határidő azonban a szabályozásra nincs. Néha hatalmas késések vannak új intézmények alkotmányban rögzítése és törvényi szabályozása között. A nép ügyvédjének intézménye például már az 1991-es alkotmányba bekerült, az intézményt magát azonban csak hét-nyolc évre rá hozták létre.
A bizottság előbb megszavazta, végül elvetette azt a módosítást, amely megtiltotta volna az azonos neműek házasságát. Ön melyik változat mellett szavazott volna?
Szerintem nem jó, hogy az alkotmányba végül nem került bele az a meghatározás, amely szerint a család a férfi és a nő házasságán alapul. Én a Királyhágómelléki Református Egyházkerület világi gondnoka is vagyok. Bukarestben voltam egy felekezeti konferencián, amelyen részt vettek az erdélyi történelmi egyházak is, és a tanácskozáson szinte egyöntetű volt az a vélemény, hogy az alkotmánynak egyértelműen ki kell mondania: a házasság a férfi és a nő között értendő. Az alkotmányba végül ehhez képest bekerült egy olyan módosítás, amely esetleg előrevetít egy későbbi szándékot. Az alapjogokat rögzítő általános résznél bevezették azt, hogy tilos a genetikai jellemzők szerinti diszkrimináció. Félreértés ne essék: én teljes mértékben egyetértek azzal, hogy a homoszexuálisokat semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje. Én csak az azonos neműek házasságát nem támogatom.
Ám ez emberjogi kérdés is, és európai trend már az azonos neműek házasságának engedélyezése. Románia ezzel szemben nemhogy előrelépne, hanem hátralép ezen téren. Nem ért ezzel egyet?
Szerintem ez egy morális kérdés. Az én személyes felfogásom szerint – és ezzel biztos nem vagyok egyedül – semmiféle diszkriminációt nem szabad megengedni a homoszexuálisokkal szemben, de hagyják meg azt, hogy a család a férfi és nő házassága, akik gyermeket nevelnek. Egyébként Franciaországban is hatalmas társadalmi ellenkezést váltott ki az azonos neműek házasságának engedélyezése. Ha egy bürokratikus rendszer trendje nincs összhangban a társadalom értékrendjével, akkor ott probléma van.
Hogyan látja: alkotmányellenesnek ítéli majd az alkotmánybíróság azt, hogy a parlamenti bizottság nem vette figyelembe a 2009-es referendum eredményeit az egykamarás parlamentre való áttérésről?
Nem tudnám megjósolni, hogy ezt alkotmányos mulasztásnak minősítik-e. Nem lenne meglepő, ha az alkotmánybíróság nem lenne következetes, és most nem tenné szóvá ezt a kérdést.
Kisebbségi jogi szempontból többre vagy kevesebbre számított annál, amit az RMDSZ a bizottságban elért?
Kevesebbre számítottam. Ellenzékben vagyunk egy kétharmados többséggel szemben, amelyről úgy gondoltam, hogy nem is lesz hajlandó tárgyalni az RMDSZ javaslatairól. Ehhez képest az alkotmányba még valamilyen autonómiaformák lehetősége is bekerült.