Barack Obama amerikai és Hszi Csin-ping kínai elnök a hét elején tarott kaliforniai csúcstalálkozón közösen szólította fel Phenjant, hogy váljon meg nukleáris fegyvereitől, ami elemzők szerint áttörésként értékelhető a kétoldalú kapcsolatok történetében. A két vezető egyúttal párbeszédet folytatott a kibernetikai biztonság terén meglévő feszültségekről, amelyek döntőek lehetnek a kétoldalú viszony jövője szempontjából.

Nyolc órás találkozó

A találkozó témáiról Tom Donilon, az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója számolt be, Obama és Hszi kétnapos csúcstalálkozóját követően. A két elnök összesen mintegy 8 órát töltött együtt a hangsúlyozottan ismerkedésnek szánt, kötetlen eszmecsere alkalmából, a Palms Springs közelében található, 80 hektáros Sunnyland magánbirtokon. 

Donilon szerint az elnökök abban állapodtak meg, hogy Észak-Koreának atomfegyvermentessé kell válnia, hogy egyik ország sem fogadja el Észak-Koreát nukleáris fegyverekkel rendelkező hatalomként, és hogy az atomfegyver-mentesítés érdekében közösen fogunk dolgozni az együttműködés és a párbeszéd elmélyítésén. Az amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó méltatta a kérdésben a két ország között kialakult összhangot. 

Az egyetértést hangsúlyozta Jang Csie-cse államtanácsos, a kínai elnök külpolitikai főtanácsadója is, aki külön tartott sajtótájékoztatót. Jang elmondta: Hszi elnök a csúcson kijelentette Obamának, hogy Kína és az Egyesült Államok álláspontjuk és céljaik tekintetében azonosak az észak-koreai nukleáris kérdésben.

A kibernetikai biztonság

A tanácskozáson Obama szembesítette kínai vendégét azokkal a problémákkal, amelyeket az informatikai behatolások és a szellemi tulajdon terén elkövetett lopások jelentenek az Egyesült Államok számára. Kijelentette: Washingtonnak nincs kétsége afelől, hogy ezek a támadások Kínából érkeznek, és ismertette az állítását alátámasztandó részletes bizonyítékokat is. 

A házigazda arra kérte Hszi elnököt, hogy ismerje el és vizsgáltassa ki a problémát, valamint felhívta a figyelmét arra is, hogy az ilyen típusú tevékenység nem egyeztethető össze a két ország viszonyával. Obama felhívta a figyelmet, hogy az amerikai tulajdon közvetlen lopása nagyon súlyos problémát okozhat a gazdasági kapcsolatokban, és akadálya lesz annak, hogy a kapcsolatok elérjék a bennük rejlő teljes potenciált. 

A kaliforniai csúcson a kétoldalú gazdasági kapcsolatok alapvetően a kibernetikai biztonság szempontjából kerültek terítékre. Donilon hangsúlyozta, hogy ez a kérdés a kétoldalú viszony középpontjába került, és a kapcsolatok jövőjének kulcsa. 
Jang államtanácsos beszámolója szerint Hszi elnök kijelentette, hogy ellenzi az informatikai eszközökkel elkövetett kémkedés minden formáját, és nem vállalta a felelősséget az Egyesült Államok ellen indított támadások miatt.

„Nem lenne szabad, hogy a kibernetikai biztonság ügye a kölcsönös gyanakvás és a két ország közötti súrlódások kiváltó oka legyen. Annak inkább az együttműködésünk sikeres területének kellene lennie” – hangoztatta a kínai tisztségviselő.

Elmélyülnek a katonai kapcsolatok

Az elmérgesedő kínai-japán szigetvitával kapcsolatban Obama azt hangsúlyozta Hszinek, hogy a feleknek az eszkaláció helyett a de-eszkalációra kellene törekedniük, és a diplomáciai csatornákon keresztül, nem pedig a Kelet-kínai-tengeren végrehajtott akciók révén kellene párbeszédre törekedniük.

A felek szót ejtettek a kétoldalú katonai kapcsolatokról is: kifejezték szándékukat azok elmélyítésével kapcsolatban. 
Az emberi jogok ügyében az amerikai elnök munkatársai a csúcsot megelőzően azt ígérték, hogy Obama fel fogja vetni azokat, de Donilon nem bocsátkozott részletekbe.

A találkozón elfogadott nyilatkozatban Obama és Hszi – a környezetet a legfokozottabban szennyező két ország elnöke – megállapodott abban, hogy országaik közösen lépnek fel a klímaváltozás és a fluorozott szénhidrogéngázok (HFC) kibocsátása ellen. A dokumentum rámutatott, hogy az Egyesült Államok és Kína először fog egymással és más országokkal együttműködni, hogy a montreali jegyzőkönyv által biztosított szaktudás és intézmények igénybe vételével csökkentsék a hűtőberendezéseknél alkalmazott HFC, más néven szuper-üvegházgázok gyártását és felhasználását.

Az 1989-ben érvénybe lépett montreali jegyzőkönyv az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által gondozott nemzetközi egyezmény, amely az ózonrétegre káros, „kemény freonok” (CFC-k) kibocsátásának korlátozására jött létre.