banner_MpsidwSE_970x250_Haromszek.jpg
banner_3lV7MYIa_300X250_Haromszek.jpg

A közhiedelemmel ellentétben a román állam a „legsoványabb” szerte Európában

Románia az utolsó helyen áll Európában a közalkalmazottak számaránya és bérezése terén – derül ki az Eurostat adataiból. A számokat feldolgozó tanulmány arra is rámutat, hogy Románia költi a GDP-je legkisebb hányadát bérekre, holott ahol a közszféra karcsúbb, ott kevésbé eredményes is.

A közszféra alkalmazottainak részaránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva jelentősen eltér az EU-28 országaiban: a legalacsonyabb Romániában (17,8 százalék), a legmagasabb pedig Svédországban (35,4 százalék) – derül ki egy tanulmányból, amelyre a Hotnews hívta fel a figyelmet.

Az értekezés szerzője, Emilia Herman marosvásárhelyi közgazdász, egyetemi tanár három mutatót használva vizsgálja az állami szektor szerepét. Ezek: az állami alkalmazottak száma a foglalkoztatott összlétszámához viszonyítva, a bérek és fizetések, valamint a közszféra által előállított bruttó hozzáadott érték (GVA), az utóbbi kettő a bruttó hazai termék (GDP) arányában.

A közszférában dolgozók javadalmazásának szintje legalább annyira változó Európa-szerte, mint a közszféra "mérete". A 2004-es bővítés előtti EU-15 közül hét ország mindkét mutatója meghaladja az EU-28 átlagát. Ez összefügg azzal, hogy az EU nyugati országainak többségében az állami szektor bérezéséről a kormány és a szakszervezetek közötti kollektív tárgyalások útján születik döntés.

 A félreértések elkerülése végett: Romániában is léteznek kollektív szerződések – ahogy más kelet-európai államokban is –, de ezek megkötésekor rendkívül szűk a szakszervezetek mozgástere, a a törvény pedig nem teszi lehetővé a kollektív tárgyalásokat a bérezésről. Pontosabban ez a főszabály, mert kivételes esetben, amikor speciális törvények szabják meg a bérsávokat egy-egy alkalmazotti kategória számára, a fizetések konkrét szintje megállapítható kollektív tárgyalások útján is, azonban kizárólag a törvényben szereplő határok között.

Az Eurostat adatbázisa szerint a 2008-2017 közötti időszakban Romániában a közszférában foglalkoztatottak aránya a teljes foglalkoztatottsághoz viszonyítva alacsony növekedést mutatott: a 2008-as 16,5 százalékról a 2018-as 17,8 százalékra. Ha azonban az alkalmazottak abszolút számát nézzük, az adatok a közszféra zsugorodását mutatják: tíz év alatt több mint 200 ezerrel csökkent az állami alkalmazottak száma.

Az alábbi grafikonon látszik, hogy Európa-szerte messze Romániában jut a legkevesebb állami alkalmazott egy versenyszférai dolgozóra. Ez a tény szöges ellentétben áll a "kövér államról" szóló állítással, amelyet a média és a politikum kvázi egyhangúan terjeszt hosszú évek óta.

A közszolgáltatások minősége valóban sok kívánnivalót hagy maga után, de a tanulmány arra is utal, hogy az adatok – megint csak a közhiedelemmel ellentétben – „erős közvetlen összefüggést mutatnak a közszférában dolgozók aránya és a közszféra eredményessége között”. Ugyanakkor a közszférában dolgozók aránya és az állami bérek GDP-arányos részesedése között is pozitív korreláció áll fenn.

Az EU tagországaiban számottevő különbségek vannak az állami szektornak a bruttó hozzáadott értékhez való hozzájárulása terén is. Ez a mutató Franciaországban a legjobb (20,1 százalék), majd Belgium (19,8 százalék), Svédország (19,2 százalék) és Dánia (18,9 százalék) és Hollandia (18,8 százalék) következik.

Az adatokból az is kiderül, hogy a közalkalmazottak aránya az összes foglalkoztatotthoz viszonyítva valamennyi tagállamban magasabb, mint a közszféra hozzájárulása a GVA-hoz. Vagyis a munkavállalók egy főre eső kibocsátása ebben az ágazatban alacsonyabb, mint a magánszektorban vagy a gazdaság egészében. A legnagyobb különbség (több mint 12 százalékpont) a fejlett nyugati és északi államokban mutatkozik – Írországban, Svédországban, Finnországban, Belgiumban, Dániában –, nem véletlenül nevezik ezeket jóléti államoknak.

Romániában 2017-ben az állami szektor az összes alkalmazott 17,8 százalékát tette ki, és 11,9 százalékkal járult hozzá a GDP-hez, miközben az EU-ban az átlag 26,1 százalék, illetve 16,6 százalék volt.

A fejlett országokban (Svédország, Finnország, Belgium, Dánia stb.), ahol a közszféra nagyobb arányban járul hozzá a GDP-hez, ott magasabb az állami foglalkoztatás szintje is, és fordítva: ahol a közalkalmazottak aránya kisebb, ott a közszféra kevésbé eredményes.

banner_TfWzz7sC_300x250-HU.jpg
banner_Y04tqfmE_970x250_HU.jpg

Kapcsolódók

Kimaradt?