Iohannis lépett annak érdekében, hogy a választások időpontja december 6. maradjon
Mint ismert, a jogszabály a parlament hatáskörébe utalta a választások időpontjának kitűzését. A jelenleg még hatályban lévő kormányhatározat szerint a parlamenti választásokat december 6-án tartják Romániában.
Klaus Iohannis pénteki lépésével életbe lép a Márton Árpád jogász-képviselő által felvázolt forgatókönyv. Vagyis az államfő időhúzással megpróbálja elérni, hogy a parlamenti választások időpontja december 6. maradjon. További részleteket erről itt olvashat.
Márton Árpád jogász-képviselőt kérdeztük.
Közzétette: Maszol.ro – 2020. október 22., csütörtök
A parlamentnek pénteken küldött igénylésében az elnök hangsúlyozza, a hatályos törvényben előírtaknak megfelelően a kormány már kijelölte december 6-át a parlamenti választások dátumaként, és elfogadta a határozatot a választásokat megelőző időszak teendőiről, ezek menetrendjéről. Ennek megfelelően – többek között – kijelölték már a választási irodák bíráit, iktatták a jelöltlistákat, és regisztrálták a választói névjegyzékbe azokat a külföldön élő román állampolgárokat, akik levélben kívánnak szavazni.
Az államfő kiemelte, hogy az alkotmány értelmében csak általános mozgósítás, hadiállapot, ostromállapot vagy szükségállapot indokolhatja a parlament mandátumának meghosszabbítását, minden más helyzetben ez „visszaélésnek és a román állampolgárok választási jogai megsértésének minősülne". Ez esetben főleg a külföldön élők jogai sérülnének, esetükben ugyanis már előrehaladott szakaszban vannak a választásokkal kapcsolatos eljárások – érvelt.
Iohannis ugyanakkor azt is kifogásolta, hogy a törvénymódosítás a tisztségben levő törvényhozók mandátumának lejárta előtt mindössze két hónappal lépne életbe, felborítva ezzel a már folyamatban levő választási eljárást. Ennek kapcsán hivatkozik a Velencei Bizottság 2002. évi választási magatartási kódexére, amely többek között azt javasolja a tagállamoknak, hogy a választások előtti egy évben tartózkodjanak a választási törvények módosításától. Maga az alkotmánybíróság is leszögezte, hogy ezek az ajánlások – bár nem kötelező jellegűek –, nem hagyhatók figyelmen kívül, és az Emberi Jogok Európai Bírósága is beemelte joggyakorlatába ezt az elvet.
Az államfő rámutatott, ha a parlament továbbra is kitart a megfontolásra visszaküldött jogszabályban foglaltak mellett, a törvény újbóli elfogadása előtt „intézményes párbeszédre van szükség a kormány és a parlament között". Ezt azzal indokolta az elnök, hogy a járvány visszaszorítását és hatásainak enyhítését célzó intézkedéseket a kormány hozza meg, ezért semmiképpen nem hagyható ki a választások dátumával kapcsolatos döntéshozatalból.