Szabó József: a nagyváradi magyar közösség megérdemelne egy alpolgármesteri tisztséget
Megőrizte ugyan a négy mandátumát a helyi tanácsban az RMDSZ Nagyváradon, de a város magyar választóinak számánál jóval kevesebb szavazatot kapott. A négytagú RMDSZ-frakció vezetőjét, Szabó Józsefet faggattuk az előttük álló négy év lehetőségeiről, illetve az elmúlt időszak tanulságáról.
Megtartotta alakuló ülését hétfőn Nagyvárad önkormányzati képviselőtestülete, ekkor iktatták be tisztségébe Florin Birta nemzeti liberális párti polgármestert, a várost korábban három mandátumon keresztül vezető Ilie Bolojan utódját, valamint megválasztották a két alpolgármestert is, Arina Moşt és Marcel Dragoşt, mindkettejüket szintén a liberális párt (PNL) soraiból.
A helyi tanács összetétele a szeptember 27-ei helyhatósági választási eredmények alapján úgy alakult, hogy a 27 tagú testületből 20-an vannak a liberálisok (PNL), hárman a Szociáldemokrata Párt (PSD) részéről, és mint az előző önkormányzati ciklusban, négyen az RMDSZ képviselői.
Mivel a liberálisoknak kialakult a bő kétharmados többségük, korábban már bejelentették, senkivel sem hajlandók szövetségre lépni, így az alpolgármesteri tisztségeket is saját választottjaikból állítják ki – ugyanígy a Bihar Megyei Tanács esetében, ahol Ilie Bolojan foglalhatta el a tanácselnöki széket, maga mellé pedig két párttársát, a korábban váradi alpolgármesterként szolgáló Mircea Mălant és Călin Galt, a megyei tanácsi frakció korábbi vezetőjét ültette.
Most sem lett magyar alpolgármester
A nagyváradi helyi tanács megalakulásakor, illetve az alpolgármester-választáskor az RMDSZ Szabó Józsefet jelölte a tisztségre, ám mint az várható volt, a liberálisok leszavazták a javaslatot és saját jelöltjeiket támogatták. A jelenlegi RMDSZ-frakció vezetőjének megválasztott Szabó József a Maszol kérdésére elmondta: bár tisztában voltak a matematikai esélyekkel, az RMDSZ úgy véli, „a nagyváradi lakosság egynegyedét kitevő magyar közösség megérdemel egy alpolgármesteri tisztséget, attól függetlenül, hogy miképpen alakult a helyhatósági választások eredménye”.
Szabó József hozzátette, a politikai megmérettetéstől eltekintve Nagyváradon jelentős, közel félszáz ezres magyar kisebbség él, amely építő és aktív közössége a bihari megyeszékhelynek, és jogos elvárásaik és igényeik vannak a városvezetőséggel szemben. Közlése szerint fiatal és dinamikus csapattal, konstruktív ellenzéki hozzáállással vesznek részt az önkormányzati munkában.
„Az RMDSZ frakció átlagéletkora a legalacsonyabb a jelenlegi nagyváradi tanácsban. Negyven évesen én vagyok a legidősebb a frakcióból, és vélhetően a nyolc év helyi tanácsosi, valamint négy év megyemenedzseri tapasztalatommal a legrutinosabb is ebben a csapatban. Pető Dalma a második mandátumát kezdte meg, míg Kádár Hunor és Hunyadi István – mindketten harminchárom évesek – az első mandátumukat kezdik. Így elmondhatjuk, hogy fiatalos, ambiciózus és pörgős munkára számítunk” – fogalmazott a fiatal politikus.
Szbó szerint az RMDSZ a választási kampány során nagyon konkrét javaslatot fogalmazott meg, ami egy nagyon jó alap a következő négy esztendőre. Ezek a projektek szerinte nem támadó, hanem építő jellegűek voltak és a teljes nagyváradi közösség érdekében fogalmazódtak meg. "Bár voltak kiemelten magyar jellegű üzeneteink is, én azt gondolom, hogy ha ezt ötven projektet fogjuk a következő négy évben beterjeszteni, vita és közbeszéd tárgyává tenni, ezzel tudjuk a legjobban Nagyvárad közösségét segíteni. Bízom benne, hogy az ötletek döntő többsége elfogadható lesz a többi frakció számára is” – magyarázta.
A frakcióvezető hangsúlyozta, hogy bár a városvezetőségnek nagyon konkrét elképzelései vannak a jövőrről, biztos benne, hogy megfelelő hozzáállással és szívós kitartással el lehet érni azt, hogy ezekből a projektekből több is megvalósuljon.
Fontos lesz az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése
Az RMDSZ nagyváradi frakcióvezetője kérdésünkre elmondta, a közeljövőben jelenleg zajló projekteket fogják elsődlegesként kezelni.
„A jelenlegi helyzetben mindennemű kórházfejlesztés, -bővítés, vagy esetleg újabb részlegek kialakítása kell jelentse az elsőbbséget, nemcsak a koronavírus-helyzet miatt, hanem azért is, mert bebizonyosodott, hogy Romániában az egészségügy mennyire törékeny és az emberek, akik kórházba kerülnek, mennyire ki vannak szolgáltatva annak, hogy milyen humánerőforrással, technikai felszereltséggel vagy hozzáállással fogadják őket az egészségügyi intézmények” – hangsúlyozta Szabó József.
Ugyanakkor azokat a témákat is kiemelik, amelyek az utóbbi időszakban közbeszéd tárgyát képezték a bihari megyeszékhelyen, ilyen például a leégett nagypiaci csarnok, az egykori műemlék villamosremíz épülete, „és mi mindenképpen szeretnénk, ha az eredeti formájához hasonlóan építenék újjá, ez egy sok szempontból egyedi épület volt”.
„Annak függvényében, hogy a városvezetés mivel rukkol még elő, érdemben fogjuk valamennyi esetet tárgyalni, és a frakció esetében a pörgős kifejezést arra értettem, hogy vélhetően nagyon sok témával fogunk akár egyszerre is foglalkozni” – nyomatékosította a frakcióvezető.
A nagyváradi városvezetőség egyik sokat vitatott eljárása a magánterületek, ingatlanok közérdekű kisajátítása, és a téma a választási kampányban is napvilágra került. Arról, hogy ebben a kérdéskörben az RMDSZ miképpen próbálja majd érvényesíteni és képviselni a helyi tanácsban a polgárok magántulajdonhoz való jogát, Szabó József elmondta, az RMDSZ frakció a méltányos kisajátítást tudja támogatni, de csakis akkor, ha erre más jogi lehetőség nincsen.
„Ezért is örvendetes az, hogy az RMDSZ parlamenti frakciója Szabó Ödön Bihar megyei képviselő javaslatára egy átdolgozott törvényt terjesztett be. Ez a módosítás nagymértékben segíteni fog elsősorban azoknak, akik kárt szenvedtek a kisajátítások révén. Az eddigi törvény méltánytalan ajánlatot tett mindazoknak, akik így veszítették el ingatlanjaikat, az átdolgozott törvényi keret azonban sokkal jobb lehetőséget jelent a kisajátítottak részére” – mutatott rá.
Nagyon fontos az, hogy az önkormányzat párbeszédet kezdeményezzen az érintettekkel, ha ezt nem teszi meg, akkor még a látszatát is elkerüli annak, hogy igyekszik más módon megoldani a helyzetet, mondta Szabó József.
„Biharpüspöki több utcájában, konkrétan hat kis bekötőutcában a gyorsforgalmi út mentén, ma is több terület kisajátítási eljárás alatt van, és még a választási kampányban számos helyi lakos magyarázta el nekünk, hogy ők a médiából tudják, hogy kisajátítja az önkormányzat a telkeiket, de a városvezetőség őket mind a mai napig sem írásban, sem személyesen nem kereste meg” – magyarázta a frakcióvezető, aki szerint ezt a magatartást sem most, sem a jövőben nem lehet elfogadni.
Több kérdést is felvet a mérsékelt siker a választásokon
A nagyváradi magyarok körében egyre többen vannak, akik nem mennek el szavazni, illetve akik átszavaznak román pártok jelöltjeire, ez meglátszott az idei helyhatósági választás eredményén is. Szabó József, aki megyei tanácselnök-jelöltként kevésbé Váradon, inkább a vidéki településeken kampányolt, elmondta: érezhető és könnyen felfedezhető volt egy hatalmas különbség a vidéki és a városi szavazók között. A falvakban ugyanis az emberek nem foglalkoztak annyira a koronavírus-járvánnyal, nem féltek tőle, míg a nagyvárosban – akár az intenzívebb médiafogyasztásnak is köszönhetően – tetten érhető volt a félelem.
„Az, hogy ez milyen mértékben játszott közre, a szakembereknek kell eldönteniük. Nem gondolom azt, hogy a médiában lezajlott magyar–magyar viták segítették az itt élő magyar emberek mozgósítását, hogy elmenjenek szavazni és magyar emberre szavazzanak. Az ilyen típusú felesleges vitáknak én nem látom értelmét. Mind szakmai üzenetekben, mind a város érdekében tett konkrét javaslatok tekintetében az RMDSZ kampánya pozitív volt, konkrét és projekt-orientált" – mondta Szabó.
Szerinte az elért eredmények felhatalmazták az RMDSZ-frakciót arra, hogy négy taggal a helyi önkormányzatban képviseljék a magyarokat, még ha ezt konstruktív ellenzéki szerepből is kell ellátniuk. "Fontos, hogy állandó kapcsolatban legyünk a nagyváradi magyar közösséggel, elérhetőek legyünk számukra minden lehetséges felületen, és nagy tanulsága az elmúlt négy esztendőnek, hogy minden egyes elképzelésünket, ötletünket, véleményünket rendre kommunikálnunk kell a magyar és az itt élő román közösség felé is” – fogalmazott a Maszol kérdésére Szabó József.