Nem várt módon fonódik össze a jogállamiság és az uniós büdzsé. "Nem lesz hétéves költségvetés és újjáépítési alap kötelező érvényű jogállamisági mechanizmus nélkül” – jelentette ki Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetője az Euronewsnak adott keddi interjúban. Közben az érintett országok megvétózhatják az uniós újjáépítési alapot, ha a pénzek kifizetését jogállamisági feltételekhez kötik.

Több tagállam és az Európai Bizottság évek óta szorgalmazza, hogy az uniós pénzek kifizetését kössék szigorú jogállamisági feltételrendszerhez. Az ehhez kapcsolódó kezdeményezések évekre visszanyúlnak, azonban konkrét lépések nem történtek.

Azt ellenzők arra hivatkoztak, hogy nem létezik egységes kritériumrendszer, viszont egy hete az Európai Bizottság nyilvánosságra hozta valamennyi tagállamról a jogállamisági jelentéseket, amelyekben Brüsszel "objektíven és pártatlanul vizsgálja a jogállamiság helyzetét". A jelentés nem része a létrehozandó jogállamisági mechanizmusnak, de kétségtelenül hivatkozási alap lesz a feltételrendszer alkalmazásakor.

Nem véletlen, hogy a magyar kormányhoz közel álló elemző a közmédiának nyilatkozva „nyílt politikai zsarolásnak” nevezte a jelentést, amelyet szerinte arra használnak majd, hogy „Lengyelországot és Magyarországot valamilyen módon meg tudják fogni”, „mivel ezek az országok ellenzik a brüsszeli törekvéseket, például a migrációs paktumot vagy akár az Európai Egyesült Államok tervét”.

Varga Judit igazságügy-miniszter pedig arról beszélt, hogy a Lisszaboni szerződés értelmében az Európai Bizottságnak nincs joga arra, hogy vizsgálja a jogállamiság kérdését. A jogállamisági párbeszédet csak kormányközi alapon, diszkriminációmentesen, a tagállamok közötti egyenlőség elvét szem előtt tartva lehet megszervezni – hangsúlyozta.

Csigalépésben

A tagállamok nyári csúcstalálkozójának záródokumentumába kis híján bekerült, hogy a jogállamiság sérelme esetén EU-s forrásokat lehet részben vagy teljesen megvonni tagállamoktól, végül azonban a szöveget jelentősen felpuhították, és a jogállamisági mechanizmusra vonatkozó részt törölték. Az akkori híradások hangsúlyozták, hogy a dokumentum szövegét Orbán Viktor magyar miniszterelnök kérésére módosították, az új változat számára is „arcvesztés nélkül elfogadható”.

Mindazonáltal a zárónyilatkozat említést tesz egy új feltételrendszer bevezetéséről a 2021-2027-es költségvetés és a NextGenerationEU keret forrásainak védelme érdekében, de annak kidolgozását a német soros elnökségre bízták.

A németek a múlt héten elő is álltak egy felpuhított javaslattal, amely csak az uniós pénzfelhasználást érintő problémák esetén kapcsolná össze az EU-s pénzeket a jogállamisági feltételekkel. A magyar és a lengyel kormány – mindkettő ellen folyamatban van a 7. cikk szerinti eljárás az uniós alapértékek megsértése miatt – számára viszont ez is elfogadhatatlan. Orbán reakciója: inkább lemond a 16 milliárd eurós helyreállítási alapról, de nem kellenek a zsarolással felérő feltételek.

A probléma az, hogy a nyári döntés alapján nemcsak a helyreállítási alaphoz, hanem az uniós költségvetéshez is ugyanazokat a jogállami feltételeket csatolnák. Másfelől éppen ez lehet a mentőöv a Fidesz-kormánynak. Ugyanis a hétéves uniós költségvetés és a hozzá tartozó helyreállítási alap elfogadásához egyhangúságra van szükség az Európai Tanácsban.

Azaz Orbán Viktor – vagy lengyel kollégája – vétója megakadályozhatja, hogy az EU közösségként felvett hitelből támogassa a koronavírus által sújtott tagállamokat. „Kérdés, a magyar kormányfőnek nagyobb szüksége van-e az uniós költségvetési veszteségeket ellensúlyozó, jelentős eurótámogatásra, mint a közösségnek a magyar vétó elkerülésére”, írja a Telex.hu elemzése.

Az EP szigorúbb mechanizmust követel

Kedden nyílt levelet tett közzé az Európai Parlament négy legbefolyásosabb frakciójának a vezetője, amelyben egyebek mellett rámutatnak: az EU-tagállamok vezető által kompromisszumos megoldásként elfogadott újjáépítési tervet „túszul ejtették a nacionalista kormányok”, melyek ellenzik a törekvést, hogy kapcsolat legyen a támogatások elosztása és a jogállamiság betartása között". Meggyőződésüket fejezték ki, hogy "az európai költségvetést valósan jogállamisági feltételhez kötése életbe vágó". Az Európai Tanácsnak és az Európai Bizottságnak címzett közös nyílt levélben a támogatások közvetlen kifizetésének a lehetőségét is felvetik.

Az Euronews kérdésére, hogy erős jogállamisági rendszer nélkül leszavazzák-e az újjáépítési alapot, Weber kijelentette: "Nem lesz hétéves költségvetés és újjáépítési alap kötelező érvényű jogállamisági mechanizmus nélkül. Ez egy világos üzenet az Európai Tanács számára.” Majd hozzátette: „Az adófizetők pénzéről van szó. (…) Azt kérem az Európai Tanácstól, hogy ne becsülje alá az Európai Parlament akaratát és bátorságát ebben a harcban."

Régi ötlet

Sokan sürgetik immár évek óta egy jogállamisági mechanizmus létrehozását. A gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy az EU-szerződés – főleg Lengyelország és Magyarország kapcsán – sokat emlegetett 7. cikke nem alkalmas arra, hogy megvédje az EU alapját képező értékeket. Ha egy tagállam súlyosan megsérti ezeket (l. keretünket), felfüggeszthetik a szerződések alkalmazásából származó egyes jogait, beleértve a szavazati jogot.

A szerződésszegés megállapítása azonban hosszadalmas és bonyolult procedúra, és az elmúlt néhány évben mindenki számára világossá vált, hogy nem hatékony. A kérdés azért is érzékeny, mert miközben a csatlakozni vágyó államoknak egy sor politikai feltételt kell teljesíteniük – az úgynevezett koppenhágai kritériumokat –, a tagországokon a legtöbbször nem kérik számon a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető értékek tiszteletben tartását.

Átnyúlnának a tagállami kormányok feje fölött

Kedden tíz magyar nagyváros polgármestere – köztük Karácsony Gergely budapesti főpolgármester –azt kérte az uniós illetékesektől, hogy az uniós újjáépítési alap legalább felét az önkormányzatokon keresztül használhassa fel Magyarország. „Ha megsértik az európai normákat, azt a magyar kormány teszi, nem Magyarország. Ha lebontják a jogállamot, azt csakis a magyar kormány teszi, nem a magyarok” – olvasható a nyílt levélben, amelyet Věra Jourová EB-alelnöknek és Katarina Barley EP-alelnöknek címeztek.

Hangsúlyozzák: a jogállami kritériumok számonkéréséhez társított szankciók legfeljebb a magyar kormányra vonatkozhatnak, de nem büntethetik, nem hozhatják hátrányos helyzetbe Magyarországot, a magyar embereket. „A magyar önkormányzatoknak, szemben az Orbán-kormánnyal, nem esik nehezére az uniós jogállami kritériumok érvényesítése” – írják.

A levél emlékeztet arra, hogy az uniós források közvetlen városi támogatásának ügyét elsőként a Szabad Városok Szövetsége (Pozsony, Varsó, Prága és Budapest együttműködése) vetette fel. A négy város főpolgármesterei összeurópai városi kezdeményezést szerveztek annak érdekében, hogy az Európai Unió a következő többéves pénzügyi keretében különítsen el közvetlenül hozzáférhető forrásokat a városok számára zöldítési célokra.