banner_LYJAJgUi_banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_Qadt244U_webbanner_728x90.gif
banner_whe5WvtP_banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

„A kezdet az egésznek a fele” – Szent István-napi búcsú és kenyérszentelés Kolozsváron

A hagyományokhoz híven a Kolozsvári Magyar Napok keretében tartották meg csütörtökön a Donát úti Szent István-templomban a Szent István-napi búcsút. A szertartás után az erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői megáldották a helyi gazdák adományozta magyarok kenyerét.

A Donát úti katolikus templomban Oláh Zoltán kanonok hirdetett igét. Szentbeszédében egy ikonográfiai képpel szemléltette, mennyire fontosnak tartották már a barokk kortól a magyar katolikusok Szent István személyét. „Bárhova megyünk magyar nyelvterületen, a katolikus templomok főoltárain vagy a főoltár közelében a szentély két szent király látható, Szent Pál és Szent István is szobra” – mondta a lelkész.

A kanonok szerint ahogy a római katolikus egyház az alapítóira, a két apostol fejedelemre, Szent Péterre és Szent Pálra, a magyar katolikus egyház két kiemelkedő magyar uralkodóra, Szent Istvánra és Szent Lászlóra támaszkodik. Ők azok, akik megalapozták a magyar kereszténységet.

Oláh Zoltán idézte Arisztotelészt, aki szerint „a kezdet az egésznek a fele”. Vagyis ha az ember valamit jól kezd el, az már fél sikernek számít. „Amit Szent István királyunk tett a kezdet kezdetén a keresztény államiságunkért, az az egésznek fele volt” – magyarázta. Emlékeztetett arra, hogy a középkorban az országokban a távolságokat a király küszöbétől mérték. A „király küszöbe” jelenleg Magyarországon a Lánchíd budai hídfőjénél található nulla kilométerkő.

„Szent István is ilyen kiindulópontja a keresztény államiságnak, a magyar nemzet későbbi vezetői az ő örökségéhez viszonyították az elképzeléseiket. Ő a nulladik pont, ahonnan számítanunk kell a távolságot a politikában és a lelkiségben egyaránt, igyekezzünk mindnyájunk ehhez viszonyítani életünket” – jelentette ki a kanonok.

Felidézte, hogy Szent István halála utána lázadások tépázták az országot, gyenge királyok uralkodtak, és sokáig úgy tűnt, hogy az öröksége tönkre fog meg menni. Szent László volt az, aki felismerte elődje nagyságát, és mindent megtett azért, hogy Szent István kultusza fellendüljön, és a magyar nemzet úgy gondoljon rá, mint a keresztény királyság alapítójára.

Szavai szerint a történészek egyetértenek abban, hogy Szent István nem volt közkedvelt uralkodó a maga korában. A pogányok haragudtak rá, mert úgy vélték, hogy megcsonkította a magyar virtust. Többen azt vetették a szemére, hogy „globalizálja” Magyarországot, mások attól tartottak a felesége, Gizella királyné révén az országba kerülő idegenek veszélyeztetik a magyar nemzetet.

Ám sok nehézség ellenére Szent István maradandót alkotott. Tíz egyházmegyét alapított, köztük a gyulafehérvárit, és sok minden mai napig fennáll az intézkedéseiből. „A történelem végül a nagyságát igazolta. Azok is belátták művének nagyságát, akik korábban ellenségesen viseltettek iránta” – mondta Oláh Zoltán.

Élete utolsó szakaszában Szent István a keresztény világban egyedülálló gesztussal Jézus édesanyjának, Máriának ajánlotta fel a királyságát. „Szent Istvánt akkor tiszteljük, ha nem csak büszkélkedünk vele, nem csak csodáljuk, hanem követjük is őt a keresztény életünkben. Korának meg nem értett, sokak által egyenesen gyűlölt uralkodója volt, minden gyermekét eltemetni kényszerült, de nem vesztette el a reményt, mert tudta, hogy megbízható az az út, amit választott” – zárta a szentbeszédet a kanonok.

A szertartás után a Donát úti katolikus templom udvarán erdélyi magyar történelmi egyházak képviselői megszentelték a helyi gazdák adományozta magyarok kenyerét.

banner_5wMnizP8_webbanner_300x250.gif
banner_LsIDgb8C_webbanner_970x250.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?