Két magyarországi felmérés – két meglepő eredmény. A Medián által végzett közvélemény-kutatás szerint a kormányváltást kívánó voksolók többsége Bajnai Gordon tartja az ellenzék legalkalmasabb vezetőjének, a Tárki adatai szerint pedig Magyarországon a lakosság közel fele szegénységben él.

Bajnai a vezető ellenzéki politikus

Azoknak a válaszadóknak a többsége, akik 2014-ben kormányváltást szeretnének, Bajnai Gordont, az Együtt 2014–Párbeszéd Magyarországért választási szövetség vezetőjét tartja alkalmasabb ellenzéki vezetőnek Mesterházy Attilával, az MSZP elnökével szemben – derül ki a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet áprilisi kutatásából.

Az április 19. és 23. között készített felmérés immár 54 százalékot elérő, kormányváltást kívánó résztvevőinek 42 százaléka Bajnai Gordont, 24 százaléka Mesterházy Attilát tartja alkalmasabb ellenzéki vezetőnek. Az MSZP-szavazók körében a pártelnök vezet 30 százalékponttal, míg a többi ellenzéki szavazónál a volt miniszterelnök előnye jelentős: 73 százalékponttal előzi meg Mesterházy Attilát.

Ki legyen a miniszterelnök?

A válaszadók a miniszterelnöki alkalmasságot firtató kérdésre szinte ugyanilyen eredményt hozó válaszokat adtak: 43 százalék Bajnai Gordont, 24 százalék Mesterházy Attilát választotta. Az 1200 felnőtt megkérdezésével készített közvélemény-kutatás szerint a kormányváltást preferálók 49 százaléka Bajnai Gordont, 40 százaléka Mesterházy Attilát látná szívesen "fontos politikai szerepben", 32 százalékuk pedig mindkét politikust kedveli.

A tájékoztatás szerint a Medián havi felméréseiben január óta rendszeresen (így áprilisban is) helyet kapott a kérdés, hogy a potenciális miniszterelnök-jelöltek közül a szavazók kit tartanának a legalkalmasabbnak. Az arányok hónapról hónapra nagyon hasonlóak: Orbán Viktor miniszterelnököt hozzávetőlegesen 30 százalék választja, míg a baloldali jelölteket együtt (Bajnai Gordont, a Demokratikus Koalíciót vezető Gyurcsány Ferencet és Mesterházy Attilát) nagyjából ugyanennyien. Ebben az összevetésben Bajnai Gordon rendszerint 6-7 százalékponttal megelőzi Mesterházy Attilát (áprilisban a két politikussal szembeni előnye Bajnainak elérte a 19, illetve 11 százalékot).

Társadalmi kirekesztettség    

A romák, az egyedülálló szülők és a legfeljebb általános iskolát végzettek helyzete a legrosszabb a Tárki felmérése szerint, ráadásul egyre nehezebb kitörni a szegénységből Magyarországon.

A magyar népesség 46,6 százaléka él szegénységben és társadalmi kirekesztettségben az EU 2020 stratégia által definiált mutatószám szerint – derül ki a Tárki frissen publikált jelentéséből. 2009-ben ugyanez a mutató 45,7 százalék volt.

A szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élők különösen felülreprezentáltak a legfeljebb általános iskolát végzett háztartásfővel élők között, részarányuk itt eléri a 73 százalékot, az egyedülálló szülős háztartásban élők esetében, ahol a részarány ugyancsak 73 százalék, valamint a roma háztartásfővel élők soraiban, ahol már egyenesen 92 százalékról van szó. Ugyancsak az átlagosnál több szegénységben és társadalmi kirekesztettségben élő található azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő aktív korú, de munkanélküli vagy gazdaságilag inaktív, itt 90 százalék van ilyen helyzetben.

Szegénységben: Európa!

A szegénységi rátát uniós összehasonlításban vizsgálva azt mondhatjuk, hogy míg 2009-ig Magyarországon a szegénység kockázata lényegesen az európai átlag alatt maradt, addig 2012-re a hazai mutatószám értéke elérte az európai átlagot.

Tavaly a teljes népességen belül 17 százalék volt azok aránya, akiknek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó jövedelem nem haladta meg a havi 66 ezer forintot. A relatív jövedelmi szegénységnek ez a mutatója meghaladja az eddigi 1996-os legmagasabb értéket is, amely akkor 14,2 százalék volt.

A szegénységi rés szegénységi küszöb arányában kifejezett értéke 22 százalékról 26 százalékra emelkedett ebben az időszakban. Vagyis a szegények nem csak többen lettek az elmúlt időszakban, hanem távolabb is kerültek attól, hogy ebből a helyzetből kikerülhessenek. Az is kiderül az adatokból, hogy a 2000-es évek elejéhez képest több mint kétszeresére emelkedett a nélkülözők aránya.

Fiatalok és romák veszélyben

A fiatalok különösen veszélyeztetettek: a 17 éven alattiak körében a szegénység 26, a 18-24 évesek közt 23 százalékos. A szegények 28 százaléka gyerek, és összességében 42 százalékuk 25 év alatti. Az idősek valamivel jobban élnek: a 65 év felettiek szegénységi kockázata mindössze 8 százalékos. Azon magyarok közül, akik az általános iskolát vagy azt sem végezték el, 40 százalék él szegénységben, ugyanez az arány a diplomások közt csupán 2 százalékos.

Azokban a háztartásokban, ahol a háztartásfő roma, jóval magasabb a szegénységi kockázat, körükben a 2009-ben mért 70 százalékos szegénységi ráta megmaradt 2012-re is. 2012-ben a szegénységben élők 34 százaléka roma. Rossz helyzetben vannak a három- és többgyerekes családok is, 41 százalékuk él szegénységben. A gyereküket egyedül nevelők 30 százaléka szegény.