Miközben globális szinten a gazdaság erőteljesen növekszik, és gyorsan csökken a munkanélküliség, a világ 28 gazdaságilag legfejlettebb ország lakosságának nagyobb része úgy véli, hogy az utóbbi öt évben nem állt be semmiféle javulás helyzetében – derül ki Edelman Trust Barometer nevű éves bizalmi felmérés eredményéből.

Az Edelman Trust amerikai globális kommunikációs cég két évtizede minden évben felméri számos országban, hogy az emberek mennyire bíznak a legfontosabb intézményekben. Az idei az első év, amikor arra koncentráltak, hogy az emberek miként látják a kapitalizmus magát. A 2020-as felmérésbe 34 ezer embert vontak be 28 országból, olyan liberális demokráciáktól kezdve, mint az Egyesült Államok vagy Franciaország, az olyan más modell alapján működő országokig, mint Kína vagy Oroszország.

Az álhírek terjedésétől is félnek

Az Edelman vezetőségi tagja, Richard Edelman szerint az utóbbi húsz évben az volt az általános meggyőződés, hogy a gazdasági növekedés és az intézményekbe vetett bizalom egyenes arányban áll egymással. Egy idő óta azonban furcsa jelenséget észleltek: a bizalomcsökkenés a fejlett országokra lett jellemzőbb, a bizalomerősödés a feltörekvő ázsiai vagy közép-keleti országokra.

Az idei felmérésük szerint a különféle intézmények iránti bizalom csökkenése valóban aggasztó méreteket ölt. A közvélemény-kutatásba bevont lakosság jelentős része – 83 százaléka – attól tart, hogy az automatizálás során elveszítheti munkahelyét, ugyanilyen okokból tart az olcsóbban dolgozó külföldi vendégmunkásoktól, ugyanakkor retteg a gazdasági szakemberek által jó ideje felemlegetett gazdasági recenzió veszélyétől.

Globális szinten az alkalmazottak 57 százaléka attól retteg, hogy elveszíti majd emberi méltóságát, megbecsülését, amelynek eddig saját országában örvendhetett. A megkérdezettek kétharmadának szilárd meggyőződése, hogy a világban végbemenő technológiai változások túlságosan gyorsan követik egymást, nem lehet egyszerűen lépést tartani velük.

Az álhírek gyors terjedésétől, sőt fegyverként történő felhasználásától 76 százalék fél. A felmérés szerint világszinten eléggé számottevő, 14 százalékos a különbség a tájékozottabb személyek és a kevésbé tájékozott lakosság között. Bizonyos országok esetében ez a rés tovább tágul, Ausztráliában eléri a 23 pontot, Franciaországban a 21 pontot, akárcsak Szaúd-Arábiában, Németországban 20, Spanyolországban a 17 pontot. 

Az Edelman úgy véli, hogy a bizalmi index tekintetében az üzleti világ elfoglalta a növekvő populizmusuk miatt mindinkább népszerűtlenné váló kormányok helyét. A populizmusnak behódoló kormányokkal szemben az üzleti szféra ugyanis mindinkább rádöbben arra, hogy az üzleti tevékenységet már nem lehet a hagyományos eszközökkel és keretek között folytatni, nem lehet kizárólag a részvényesek érdekeit szem előtt tartani. A társadalom megváltoztatását szükségesnek látó vállalkozók 73 százaléka, továbbá a fogyasztók közel kétharmada látja ezt így.

Mi több, az alkalmazottak 92 százaléka meggyőződéssel állítja, hogy a CEO-k vezetőinek ideje lenne most már felismerniük, hogy a folyó ügyeket teljes nyíltsággal kell megtárgyalni, ideérve az átképzést, a technológiák etikai szempontokat is figyelembe vevő alkalmazását, a fizetések közötti jelentős különbségek kiegyensúlyozását.

Csökken a bizalom a technológia iránt

Népszerűség tekintetében a 64 százalékot elérő üzleti világ tehát 54 százalékkal vezet a mindössze 10 százalékos kormány előtt – ennek ellenére azonban az etikátlannak és hozzá nem értőnek minősített kormány az üzleti világnál kétszer nagyobb népszerűségnek örvend a környezetvédelem, valamint a jövedelmek kiegyensúlyozatlanságából fakadó különbségek kiegyenlítésének tekintetében, a kormányok bizalmi indexe pedig 53 százalékos a szociális biztonság és 41 százalékos a beilleszkedés folyamatának elősegítése esetében.

Érdekes adat az is, hogy a helyi vagy a regionális önkormányzatok jóval nagyobb bizalomnak örvendenek a szövetségi vagy központi kormányoknál. Előbbiekben a megkérdezettek 54, utóbbiakban pedig a mintacsoport 51 százaléka bízik. Ez az eredmény feltehetően nem tetszik majd mindazoknak, akik ellenzik a régiósítást, és akik igyekeznek minél kisebb hatalmat adni az önkormányzatoknak.

A technológia iránt ugyan globális szinten még mindig 74 százalékos a bizalom, ám több országban az index jelentősen visszaesett: az Egyesült Államokban 7, Kanadában, Oroszországban, Olaszországban és Szingapúrban 8, Franciaországban pedig 10 százalékkal. A felmérésnek megfelelően a megkérdezettek 57 százaléka hozzá nem értőnek és etikátlannak tartja a sajtót, és azt rója fel, hogy nem különbözteti meg kellőképpen a véleményeket a hírektől, 58 százaléka viszont dicséri a gyors hírszolgáltatásért.

Az Edelman Intelligence elnöke mindebből megszívlelendő tapasztalatot von le. Antoine Harary úgy véli, hogy az integritás, a megbízhatóság és a kitűzött cél azok az elemek, amelyek a vállalkozások 76 százalékának esetében biztosítják a kellő bizalmi tőkét az üzleti vállalkozásoknak.