Terjed a koronavírus: messze a védőoltás előállítása, de pandémia még nincs

Január 19. és február 1. között ugrásszerűen megnőtt a „fertőzés film” szópár (angol eredetiben: contagion movie) iránti Google-keresések száma. Nem kell sokáig böngészni a Google Trendek szolgáltatás adatait, hogy rájöjjünk a hirtelen támadt érdeklődés okára, a kapcsolódó lekérdezések között ugyanis az első helyen áll a koronavírus.

A 2011-es Fertőzés című filmben az egészségügyi hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a világszerte tízmilliók halálát okozó vírus ellenszerét. Steven Soderbergh alkotásában 133 napot vesz igénybe a védőoltás előállítása (érdekes, hogy a MEV-1 névre keresztelt vírus első áldozata egy Hongkong üzleti útról hazatért amerikai), a valóságban azonban az életmentő szérum kifejlesztése akár évekig is eltarthat, sőt – ahogy az AIDS esetében láthatjuk – akár kudarcba is fulladhat.

Egyelőre nemcsak a védőoltás, de kimondottan a vuhani – 2019-nCoV kódjelű – vírus kezelését és diagnosztizálását célzó eszközök sincsenek. Ezért is rendkívül fontos a megelőzés. (Erről alább részletesen.)

 

Gyorsabban terjed, mint gondolták

Az utóbbi napokban több kérdés tisztázódott a rejtélyes vírussal kapcsolatban. Az egyik ilyen aspektus, hogy noha a vírus rendkívül gyorsan terjed, és már kéttucatnyi országban megjelent, egyelőre nem lehet pandémiáról beszélni. (Lásd keretes anyagunkat.) A fertőzések és a halálesetek elsöprő hányada továbbra is Kínában fordul elő.

Ezen belül is a járvány gócpontjában, Hupej tartományban regisztrálták a fertőzések mintegy kétharmadát. A járvány gyorsabban terjed, mint azt korábban gondolták. Pekingi tudósok becslései szerint a vuhani vírussal fertőződött beteg átlagosan 4,08 személynek adja tovább a kórokozót. A WHO január 23-án még 1,4 és 2,5 közöttire tette a reprodukciós rátát.

A pandémia több országra vagy világrészre kiterjedő járvány, amely egyidejűleg tömegeket érint. Ilyen volt a spanyolnátha 1918–19-ben vagy a 2009-es sertésinfluenza. Előbbi több millió, utóbbi több mint 500 ezer áldozatot követelt. Amennyiben a vírus a világ több pontján emberről emberre terjed, pandémiáról beszélhetünk. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legfrissebb adatai szerint csütörtökig világszerte 28.276 fertőzést fedeztek fel, viszont nem kínai területen mindössze 216 esetet regisztráltak. Eddig összesen 565 ember halt meg a vírustól, ebből 564 Kínában, és csupán egy másutt.

Nem ismert az elhalálozási ráta

Egyelőre csak óvatos becslésekkel rendelkezünk az elhalálozási rátát illetően is. A WHO január 29-i sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a világszervezet 2 százalék körülire becsüli azoknak az arányát, akik nem épülnek fel a fertőzésből. A rendelkezésre álló adatok ezt igazolni látszanak – az 565 halott valamivel kevesebb mint 2 százaléka az összes fertőzöttnek –, azonban az elhalálozási rátát nem lehet megjósolni egy egyszerű aritmetikai számítással.

Szakértők figyelmeztetnek, hogy az elhalálozási ráta változhat is, ha a vírus mutációt produkál. Figyelembe kell venni továbbá a regisztrált esetek és a valóság közötti esetleges eltéréseket, a kéthetes lappangási időszakot és a betegség meglehetősen hosszú lefolyását. Korábban egyébként 3 százalékra becsülték az elhalálozási rátát. Összehasonlításképpen a 2002-ben szintén Kínából indult SARS-vírus minden tízedik beteggel, a 2012-es MERS-járvány (közel-keleti légzési szindróma) a fertőzöttek 34 százalékával végzett.

Globális vészhelyzet – csak a „gyengébbek” kedvéért?

Ahogy az alábbi grafikonon is megfigyelhető, keddhez képest csökkenést mutatott az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma, ami január 28-a óta először fordult elő. Amúgy a járvány továbbra is gyorsan terjed, de február 3-tól az új esetek száma már nem nő exponenciálisan.

Biztató ugyanakkor, hogy az új koronavírus miatt elhunytak nagy többsége idős krónikus beteg volt. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság adatai szerint a halálos áldozatok 80 százaléka hatvan év fölötti volt, és valamilyen idült kórban, például szív- és érrendszeri vagy cukorbetegségben betegségben szenvedett.

A WHO vezetője egyébként a minap világszerte élőben közvetített sajtótájékoztatóján külön hangsúlyozta, hogy múlt csütörtökön nem a helyzet súlyossága miatt hirdettek globális vészhelyzetet, hanem mert attól tartanak, hogy a járvány a kínainál gyengébb egészségügyi rendszerrel rendelkező országra is átterjedhet.

A kínaiak maguk is bizonygatják, hogy az elhalálozási ráta alacsony, és fölöslegesek a kereskedelmet megbénító óvintézkedések, de ezreket kezelnek még, és nem tudni, milyen eredménnyel. Egyelőre más vírusok ellen kifejlesztett szerekkel próbálják kezelni az új koronavírussal fertőzött betegeket, esetenként sikerrel.

Kapcsolódók

Kimaradt?