Január 19. és február 1. között ugrásszerűen megnőtt a „fertőzés film” szópár (angol eredetiben: contagion movie) iránti Google-keresések száma. Nem kell sokáig böngészni a Google Trendek szolgáltatás adatait, hogy rájöjjünk a hirtelen támadt érdeklődés okára, a kapcsolódó lekérdezések között ugyanis az első helyen áll a koronavírus.

A 2011-es Fertőzés című filmben az egészségügyi hatóságok versenyt futnak az idővel, hogy megtalálják a világszerte tízmilliók halálát okozó vírus ellenszerét. Steven Soderbergh alkotásában 133 napot vesz igénybe a védőoltás előállítása (érdekes, hogy a MEV-1 névre keresztelt vírus első áldozata egy Hongkong üzleti útról hazatért amerikai), a valóságban azonban az életmentő szérum kifejlesztése akár évekig is eltarthat, sőt – ahogy az AIDS esetében láthatjuk – akár kudarcba is fulladhat.

Egyelőre nemcsak a védőoltás, de kimondottan a vuhani – 2019-nCoV kódjelű – vírus kezelését és diagnosztizálását célzó eszközök sincsenek. Ezért is rendkívül fontos a megelőzés. (Erről alább részletesen.)

Gyorsabban terjed, mint gondolták

Az utóbbi napokban több kérdés tisztázódott a rejtélyes vírussal kapcsolatban. Az egyik ilyen aspektus, hogy noha a vírus rendkívül gyorsan terjed, és már kéttucatnyi országban megjelent, egyelőre nem lehet pandémiáról beszélni. (Lásd keretes anyagunkat.) A fertőzések és a halálesetek elsöprő hányada továbbra is Kínában fordul elő.

Ezen belül is a járvány gócpontjában, Hupej tartományban regisztrálták a fertőzések mintegy kétharmadát. A járvány gyorsabban terjed, mint azt korábban gondolták. Pekingi tudósok becslései szerint a vuhani vírussal fertőződött beteg átlagosan 4,08 személynek adja tovább a kórokozót. A WHO január 23-án még 1,4 és 2,5 közöttire tette a reprodukciós rátát.

Nem ismert az elhalálozási ráta

Egyelőre csak óvatos becslésekkel rendelkezünk az elhalálozási rátát illetően is. A WHO január 29-i sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint a világszervezet 2 százalék körülire becsüli azoknak az arányát, akik nem épülnek fel a fertőzésből. A rendelkezésre álló adatok ezt igazolni látszanak – az 565 halott valamivel kevesebb mint 2 százaléka az összes fertőzöttnek –, azonban az elhalálozási rátát nem lehet megjósolni egy egyszerű aritmetikai számítással.

Szakértők figyelmeztetnek, hogy az elhalálozási ráta változhat is, ha a vírus mutációt produkál. Figyelembe kell venni továbbá a regisztrált esetek és a valóság közötti esetleges eltéréseket, a kéthetes lappangási időszakot és a betegség meglehetősen hosszú lefolyását. Korábban egyébként 3 százalékra becsülték az elhalálozási rátát. Összehasonlításképpen a 2002-ben szintén Kínából indult SARS-vírus minden tízedik beteggel, a 2012-es MERS-járvány (közel-keleti légzési szindróma) a fertőzöttek 34 százalékával végzett.

Globális vészhelyzet – csak a „gyengébbek” kedvéért?

Ahogy az alábbi grafikonon is megfigyelhető, keddhez képest csökkenést mutatott az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma, ami január 28-a óta először fordult elő. Amúgy a járvány továbbra is gyorsan terjed, de február 3-tól az új esetek száma már nem nő exponenciálisan.

Biztató ugyanakkor, hogy az új koronavírus miatt elhunytak nagy többsége idős krónikus beteg volt. A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság adatai szerint a halálos áldozatok 80 százaléka hatvan év fölötti volt, és valamilyen idült kórban, például szív- és érrendszeri vagy cukorbetegségben betegségben szenvedett.

A WHO vezetője egyébként a minap világszerte élőben közvetített sajtótájékoztatóján külön hangsúlyozta, hogy múlt csütörtökön nem a helyzet súlyossága miatt hirdettek globális vészhelyzetet, hanem mert attól tartanak, hogy a járvány a kínainál gyengébb egészségügyi rendszerrel rendelkező országra is átterjedhet.

A kínaiak maguk is bizonygatják, hogy az elhalálozási ráta alacsony, és fölöslegesek a kereskedelmet megbénító óvintézkedések, de ezreket kezelnek még, és nem tudni, milyen eredménnyel. Egyelőre más vírusok ellen kifejlesztett szerekkel próbálják kezelni az új koronavírussal fertőzött betegeket, esetenként sikerrel.