Öt pontban foglalta össze Mugur Isărescu a román politikai élet egymással acsarkodó szereplőit, a sorozatos botrányok káros gazdasági kihatásaira figyelmeztetve.

Indulatos szavak

„Nyomatékosan megismétlem”, „hangsúlyozom”, „felhívom rá a figyelmet” – hangzott el többször is a Román Nemzeti Bank kormányzójának a hazai politikusokhoz intézett felhívásában, ami szokatlan az egyébként példás önmérsékletről bizonyságot tevő, mindenkor visszafogott pénzügyi szakember esetében. „Ha a politikusok képtelenek egymással párbeszédet folytatni, akkor menjenek haza, és ne a lakosságot vigyék ki az utcára” – hangzottak kemény szavai.

Mindez annál is inkább furcsa, mert néhány nap leforgása alatt Mugur Isărescu immár másodszor inti meg a politikusokat.

A központi jegybank kormányzója mindenekelőtt azt tartja szükségesnek, hogy a politikai élet szereplői a tárgyalóasztal mellett találjanak megoldást a közöttük feszülő konfliktusokra, hiszen a politika nem más, mint a párbeszéd művészete. A pénzügyi szakember indulatosságát elsősorban az magyarázza, hogy az ingatag belpolitikai helyzet miatt a külföldi beruházók mindinkább elfordulnak az országtól, ami a lej további értékvesztéséhez vezet, az infláció növekedésével járhat. A pénzügyi politikát és a strukturális reformokat amúgy is nagymértékben veszélyezteti a voltaképpen máris beindult és a novemberi parlamenti választásokig eltartó választási kampány.

Ügyeljünk az árfolyamra!

Mugur Isărescu arra is figyelmeztetett, hogy a belpolitikai csatározások nyomán a nemzeti valuta főbb nyugati valutákhoz viszonyított árfolyama máris aggasztóan zuhant – bár, a történtekhez képest a lej mondhatni még jól is tartotta magát. Az euróhoz képest április és június között például névleges értéke 2,1, reálértéke pedig 1,9 százalékkal esett vissza. Nagyobb volt az értékromlás az amerikai dollár viszonylatában, itt a nemzeti valuta nominális értékben számolva 7, reálértékben kifejezve 6,9 százalékkal gyengült. Igaz, ehhez hozzájárult az is, hogy a nemzetközi pénzpiacokon mind az euró, mind a dollár jelentősen erősödött, a lejre pedig komoly nyomást gyakorolt a görögországi és spanyolországi gazdasági helyzet további romlása is. Mindezt csak kis mértékben sikerült ellensúlyoznia annak a ténynek, hogy a Standard&Poor’s nemzetközi hitelminősítő intézett nem rontott Románia stabil kockázati besorolásán, de a lej árfolyamára csekély hatással volt a Ponta-kormány ígérete is, miszerint tiszteletben tartja az ország Nemzetközi Valutaalapnak, Európai Bizottságnak és Világbanknak tett vállalásait. A romániai pénzpiacon így számottevően megnőtt a valuta iránti kereslet, aminek nyomán májusban a lej euróhoz viszonyított értéke 1,4 százalékkal csökkent, az pedig aligha jelent vigaszt, hogy ugyanakkor a lengyel zlotyi 2,7, a cseh korona pedig 2 százalékot veszített értékéhez az euróhoz képest.

A központi jegybank kormányzójának harmadik figyelmeztetése szerint a lej a jövőben is nehéz helyzetben lesz, a pénzpiacok idegesek, április óta pedig borúlátóan ítélik meg a román nemzeti valuta jövőjét. A politikusoknak tehát azon kell lenniük, hogy nyilatkozataikkal, cselekedeteikkel ne súlyosbítsák az amúgy sem könnyű helyzetet. Jóllehet a térségbeli nemzeti valutákra nehezedő külső nyomás az utóbbi időben kissé enyhülni látszik, a lej árfolyama folyamatosan csökkent, még ha mérsékeltebb ütemben is, ezért továbbra is igen óvatosnak kell lenni a pénzügyi politikában.

A megoldás: az uniós alapok lehívása

Mugur Isărescu nyomatékosan felszólította a hazai gazdasági, politikai és pénzügyi élet illetékeseit arra, hogy számottevően javítsák az Európai Uniónál Románia rendelkezésére álló pénzalapok lehívását. A külföldi beruházók Romániával szembeni bizalmatlansága annál inkább aggasztóbb, mivel az ország képtelen felhasználni az uniós pénzeket, jóllehet a lehívott és elköltött összegek kétszeres, háromszoros haszonnal kamatoznának az országban. Ennek ellenére az illetékes hatóságok részéről gyakorlatilag semmilyen intézkedés nem történt az európai pénzek bevonzása érdekében, holott erre a román illetékesek többször is ígéretet tettek mind az Európai Uniónak, mind a Nemzetközi Valutaalapnak, mind pedig a Világbanknak. Az uniós alapok lehívása nagyrészt eloszlatná a külföldi beruházók Romániával szembeni tartózkodását is, ezzel pedig hozzájárulna az infláció féken tartásához, a román gazdaság fenntartható gyarapításához is. Mindemellett az uniós pénzekre az ország tekintélyes küladósságának finanszírozásához is szükség van. „Amikor képtelenek vagyunk külső pénzalapokat bevonzani, akkor a finanszírozás tekintetében légüres tér keletkezik” – szögezte le mindennek kapcsán a Román Nemzeti Bank kormányzója.

Vigyázó szemekkel Európára

Aki ötödik intelemként arra figyelmeztette a politikusokat, hogy a legnagyobb figyelemmel kövessék nyomon az európai fejleményeket, különös tekintettel arra, hogy várhatóan emelkedni fog a főbb mezőgazdasági termények – mindenekelőtt a búza és a kukorica – ára. Mindez előbb vagy utóbb Romániába is begyűrűzik, hiszen az ország gazdasága nyitott. A drágulásokat ezért nyilvánvalóan nem lehet elkerülni, enyhíteni viszont lehet. Ehhez azonban intelligens gazdaságpolitikára van szükség, amit azonban lehetetlen kidolgozni a politikai gerillaháború körülményei közepette – hangzott a pénzügyi szakember intelme.

Mugur Isărescu a román gazdaságot fenyegető kockázatok között említette egyes mezőgazdasági nyersanyagok világpiaci árának emelkedését is, mindenekelőtt a számos országot sújtó elnyúló aszály miatt. Fennáll tehát annak a veszélye, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok árának inflációgerjesztő növekedése nyomán hangsúlyosabbá válik a lej főbb nyugati valutákkal szembeni értékvesztése, mivel a specifikus piaci árakat rendszerint amerikai dollárban határozzák meg. A helyzetet tovább súlyosbítja az a körülmény, hogy az aszály Romániát is érzékenyen érinti. Amennyiben a kedvezőtlen időjárás folytatódik, komolyan fenyeget annak a veszélye, hogy a mezőgazdasági nyersanyagok importjának drágulása, valamint a romániai mezőgazdasági termelés csökkenése következtében a hazai piacokon rendkívüli módon megugranak az élelmiszerárak – hangsúlyozta a központi jegybank kormányzója, aki mindezt elegendő oknak tartja ahhoz, hogy a politikusok végre észhez térjenek, és a kicsinyes egyéni, csoport- vagy pártérdekek helyett az ország jövőjére gondoljanak.