A kölcsönös tisztelet fontosságát, a békés és konstruktív együttélésbe vetett hitet hangsúlyozta Novák Csaba Zoltán RMDSZ-es szenátor a december elsejei román nemzeti ünnep alkalmából tartott ünnepi parlamenti ülésen, hétfőn.

„Minden évben elmondjuk: az erdélyi magyarok nem viszonyulhatnak december elsejéhez úgy, ahogyan a többségi nemzet tagjai, a magyarok számára ugyanis nagy veszteség az, ami a románok számára a nemzeti törekvések beteljesülését jelenti: ezért ez a nap elsősorban a kölcsönös tisztelet pillanata kell legyen a többség és a kisebbség, a románok és a magyarok között” – jelentette ki Novák Csaba Zoltán hétfőn, a parlamentben elmondott beszédében.

Az RMDSZ szenátora Iuliu Maniu és Kós Károly szavait idézve arra mutatott rá, a román nemzeti ünnep egy jó alkalom kell legyen arra is, hogy számbavegyük, mi valósult meg a modern Románia projektjéből, de főként, hogy mi teljesült a gyulafehérvári ígéretekből.

„Vajon ma Románia teljesíti-e a saját állampolgáraival, nemzeti kisebbségeivel szembeni kötelességeit? Vajon mennyit teljesített a Gyulafehérvári Nyilatkozatban foglalt ígéreteiből? Ez a nap jó alkalom arra, hogy szembenézzünk a történelmi tényekkel és helyrehozzuk a múltban elkövetett hibákat” – szögezte le Novák Csaba Zoltán hozzátéve: egyáltalán nincs összhangban a száz évvel elhangzott ígéretekkel az a mai törekvés sem, hogy politikai tőkeszerzés reményében román politikusok akadályozzák a marosvásárhelyi római katolikus iskola működését.

„Intézményes keretekre van szükség a kisebbségi jogok érvényesítésére az oktatásban, a kultúra, az egyházak, a helyi közigazgatás, valamint a gazdaság terén is” – mondta a Maros megyei politikus.

„Respekt: ez volt a jelszavunk az államelnöki választások kampányában, de ez nem csupán választási szlogen. Mi hiszünk a békés és konstruktív együttélésben, és meggyőződésünk, hogy mindez csupán egymás értékeinek, kultúrájának, nemzeti szimbólumainak kölcsönös tisztelete révén lehetséges. Mi tiszteletet ajánlunk, de tiszteletet is kérünk a többségi nemzettől” – hangsúlyozta a politikus, aki szerint bár az erdélyi magyarok számos, politikai, kulturális és történelmi vonatkozású kérdésben is másképp vélekednek, mint a többségi nemzet tagjai, alapvetően mégis közös a cél: „Az ország javát akarjuk, egy fejlődő, demokratikus országot akarunk mindannyian” – mondta.