Az EuropaFM csütörtök este rendezte meg az elnökválasztási kampány egyetlen vitáját, amelyen hárman jelentek meg: első alkalommal, némi hezitálás után Dan Barna, továbbá Kelemen Hunor és Theodor Paleologu, akik már korábban is vitáztak. Klaus Johannis, Viorica Dăncilă és Mircea  Diaconu ezúttal is távol maradtak, helyüket az EuropaFM üres székekkel jelezte.

A vita nagyobbrészt konszenzusos mederben folyt, több kérdésben árnyalatokon csaptak össze, élesebb véleménykülönbség ritkán mutatkozott. Volt azonban öt olyan mozzanat, ahol Kelemen Hunor markánsan más álláspontot képviselt, mint ellenfelei. Az alábbiakban ezeket gyűjtöttük össze.

Kevesebb vagy több hatalmat az államfőnek?

Míg ellenfelei az elnöki szerep erősítése mellett érveltek, Paleologu még a monarchia visszaállítását is felvetette, Kelemen Hunor egyértelművé tette, hogy ez nem az európai út, hiszen Franciaország kivételével Európában parlamentáris köztársaságok vagy alkotmányos monarchiák vannak, ahol a végrehajtó hatalom egyértelműen a parlament által megválasztott kormány kezében összpontosul. „Én nem akarom, hogy valaki mindenek felett álljon – mondta az RMDSZ elnöke. – Meg kell őriznünk az arányos választási rendszert és a hatalmi ágak korrekt szétválasztását ahhoz, hogy ne csússzunk el a diktatúra felé”. 

Kelemen a vita végén ismét visszatért erre a kérdésre, és rámutatott arra, hogy a Dan Barna által javasolt többlet-jogosítványok az államfőnek a putyini útra taszítanák Romániát. Barna bár tagadta, hogy ez volna a szándéka, de nem cáfolta érdemben Kelemen Hunor felvetését.

Oktatás vagy fegyverek?

Az oktatás ügye csak Kelemen Hunor számára tűnt igazán fontosnak a vita során. Ha aközött kell választani, hogy a GDP 2 százalékát költsék fegyverkezésre vagy 6 százalékát oktatásra, Paleologu és Barna is a hadsereg erősítése mellett tette le a voksát. Kelemen viszont az oktatási költségvetés növelése mellett érvelt. „Ha Románia jövőjére, az oktatást igénylő fiatalokra gondolunk, akkor ez nem lehet kérdés. A nemzetbiztonság és a honvédelem is prioritás, de nem állunk közvetlen fenyegetés alatt, így ha választani kell, várhatnak még egy évet” – mondta a magyar jelölt. Vitapartnerei a hadiipar érveit visszhangozták.

Környezetvédelem vagy erdőirtás?

Nem meglepő, hogy programjának másik pillérét, a környezetvédelmet is erőteljesebben képviselte az RMDSZ jelöltje. A vitában egyetlen környezethez kapcsolható kérdés merült fel, az illegális fakivágások ügye. Mondhatni, működött a papírforma: a nagyvállalatok érdekeit képviselő jelöltek, Barna és Paleologu részben enyhébb, részben irreális megoldásokat képviseltek. Barna például azzal érvelt, hogy műholdas megfigyelési rendszert kell bevezetni.

Ezzel szemben Kelemen Hunor ideiglenesen betiltaná a kizárólag nagyipari jellegű, míg szociális megfontolásokból engedélyezné a tűzifa kitermelést, megtoldva egy masszív erdőtelepítési programmal. A bútoripar nyersanyag-igényét átmenetileg importtal, valamint a faiparban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások állami támogatásával oldaná meg.

Új alkotmány vagy a régi foldozása?

A román politika állapotának ismeretében borítékolható volt, hogy az alkotmány kérdése a vita központi része lesz. A magukat a PSD ellenzékének tartó, ha úgy tetszik, „rendszerellenes” Barna és Paleologu inkább toldozgatnák-foltozgatnák a alkotmányt ahelyett, hogy a posztkommunista átmenet éveiből örökölt alaptörvény teljes megújítását szorgalmaznák. Ezúttal sem az alkotmánymódosításban inkább az elnöki hatáskörök erősítésére összpontosító Dan Barna, hanem Kelemen Hunor volt az, aki tiszta és világos elképzeléssel beszélt a teendőkről.

Szerinte egy teljesen új szemléletű alkotmányra van szükség. És ha ennek előírásai az elnök számára kedvezőtlenek, mondta egy másik kérdésre válaszolva, akkor az államfőnek nincs más dolga, mint elfogadni azt. Az új alkotmánynak, tette hozzá az RMDSZ elnöke, feltétlenül tartalmaznia kell azt is, hogy a nemzeti kisebbségeket államalkotó tényezők.

Titkosszolgálatok vagy jogállam

A semleges megfigyelő joggal gondolhatta volna, hogy különböző megfontolásokból ugyan, de Barna és Paleologu is radikálisabb lesz a titkosszolgálatok szerepvállalását illetően. Utóbbi, ha másért nem, azért, hogy megpróbálja lemosni azt a szégyent, amit Traian Băsescu, szekus fedőnevén Petrov okozott pártjának. Barna pedig azért, mert az USR folyamatosan a román politika megújításával kampányol. Szavaiból kiderült, hogy ebbe a megújításba a titkosszolgálatok túlhatalmának megfékezése nem fér bele.

Kelemen Hunor szerint a titkosszolgálatok radikális reformja is szükséges, valamint az is, hogy távol tartsák azokat a politikától és az igazságszolgáltatástól egyaránt. „Titkos protokollumok nélkül. A szolgálatok számára az igazságügy nem lehet műveleti terep, a szolgálatok nem juthatnak el a bírókhoz. Figyelmeztessenek, jelezzenek, segítsék azokat, akik a korrupció ellen harcolnak, de semmiképpen ne ők ítélkezzenek a bírók helyett” – mondta az RMDSZ jelöltje.