Szájkaraté Kolozsváron Kelemen Hunorral: „Én egy konzervatív és liberális ember vagyok”

Ha első nekifutásra nem is, de másodikra össze fog állni az új kormány, ami a jelek szerint „egyszínű” lesz, mert nem lát hajlandóságot más pártok részéről, hogy beállna a Nemzeti Liberális Párt (PNL) mellé – mutatott rá Kelemen Hunor szövetségi elnök a szombat este, Kolozsváron tartott Szájkaraté rendezvényen. A beszélgetésnek otthont adó Planetariumban Mostis Gergő moderátor kérdezte az RMDSZ elnökét, ám – mint ahogyan a rendezvénysorozatnak is ez a célja – teret adott a közönség kérdéseinek is: személyesen vagy egy internetes oldalon keresztül anonim módon is kérdezni lehetett Kelemen Hunortól, ez utóbbi kérdések egy kivetítőn jelentek meg. Megtudtuk azt is, hogy az RMDSZ elnöke mely témákban vall konzervatív nézeteket, és melyekről gondolkodik liberálisan.

Aktuálpolitikai kérdésekről, az erdélyi magyarság helyzetéről, kivándorlásról, az államelnök-választási kampányról is hallhattunk a szombat esti kérdezz-feleleken, ami főleg félidő után pörgött be igazán, és Mostis Gergő összegzése szerint még így is rengeteg kérdés maradt megválaszolatlanul. Az RMDSZ elnöke és államfőjelöltje kérdésekre válaszolva többek között arról is beszélt, hogy mit gondol a szabadelvűségről, a melegekről, Erdogan kurdok elleni offenzívájáról vagy Wass Albert „lenácizásáról”. A szinte kétórás beszélgetés egyébként visszanézhető a politikus Facebook-oldalán.

Előbb-utóbb összeáll a PNL-kormány

A kormányalakítási tárgyalásokról Kelemen Hunor elmondta, jómaga egy egyéves mandátumú kormányt látna, amelynek nem reformokat kell bevezetnie, hanem lemenedzselni a választásokat és a költségvetést összeállítani. Meglátása szerint a jelek arra mutatnak, hogy egy egyszínű, liberális kormányra lehet számítani, nem lát hajlandóságot más pártok részéről, hogy miniszteri posztokat elvállaljanak. Rámutatott arra is: a liberálisoknak nem is az RMDSZ, hanem az USR okoz kihívást: államfőjelöltjeik egymás ellen harcolnak, ami árkot ás a két párt között. Hozzátette, nem lesz ez másként az önkormányzati választásokon sem, szerinte a PNL és USR jelöltjei nem a PSD ellen fognak küzdeni, hanem elsősorban egymás politikai ellenfelei.

„Ma nehéz helyzetben vannak a liberálisok: az elmúlt három évben mindenkivel összerúgták a port” – fogalmazott Kelemen Hunor, aki szerint hiányzik a bizalom egymás iránt, ám most mégis együtt kellene dolgozni. Ha első nekifutásra nem is, másodikra lesz új kormány, vélekedett. Arra a kérdésre, hogy az RMDSZ fogja-e támogatni az Orban-kormányt megismételte: végső döntés erről még nem született, várják a kormányprogramot és a miniszterek nevesítését.

A Szájkaratén szó esett az RMDSZ-államfőjelölt kampányában előtérbe került oktatás és környezetvédelem kérdéséről is. Egyebek mellett a politikus rámutatott: meggyőződése, hogy az államelnöknek példát kell mutatni, akkor is, ha a környezetvédelmi és tanügyi intézkedések nem tartoznak az államfő alkotmányos jogkörébe. Az oktatásnak gyerekközpontúnak kell lennie, a hét órakor kezdődő tanítás szerinte „gyerekkínzás”, mint mondta, ilyen órában a gyerek teljesítőképessége a padlón van. Később beszélt az infrastruktúra kérdéséről is, Kelemen Hunor szerint fontos, hogy ne legyen olyan része az országnak, ahonnan másfél óra alatt nem lehet egy autópályára felhajtani, vagy két óra alatt egy repülőtérre eljutni.

Egy közönségből érkező kérdés arra volt kíváncsi, hogy lesznek-e államfői viták ebben a kampányban, amire a szövetségi elnök azt mondta: Theodor Paleologuval, a PMP államfőjelöltjével két vitája is lesz, de Klaus Johannis, Viorica Dăncilă és Dan Barna „menekül a vitától”.

A fiatal nemzedéket nem szabad elveszíteni – mutatott rá annak kapcsán a szövetségi elnök, hogy hogyan próbálják megszólítani az RMDSZ-ből kiábrándult réteget. Érvelése szerint van tartalék a városokban és a húszas-harmincas nemzedékben, és „saját meggyőződésükön túl” azért került az oktatás és a környezetvédelem a jelenlegi kampány középpontjába, mert fiatalokkal való találkozások, háttérbeszélgetések során úgy látták, a fiataloknak ez fontos.

Egy esetleges összmagyar parlamenti listáról Kelemen Hunor azt mondta, „rajtunk nem fog múlni 2020-ban sem”, a méltányosság és arányosság elvét figyelembe véve együttdolgoznak másokkal.

„Én egy konzervatív és liberális ember vagyok”

„Bizonyos kérdésekben konzervatív, bizonyos kérdésekben liberális ember vagyok” – jelentette ki az RMDSZ elnöke arra a kérdésre, hogy mit gondol ma a szabadelvűségről. „Akik szabadelvűen gondolkodnak, engem túl konzervatívnak gondolnak, és fordítva. Ami a piacot, az emberi méltóságot, az emberi szabadságot, a versenyt illeti, ott inkább vagyok szabadelvű. Ami a társadalmi változásokat, a társadalmi értékeket, a hierarchiákat illeti, ma már sokkal konzervatívabb vagyok, mint mondjuk harminc évvel ezelőtt” – fogalmazott.

Törökország kurdok elleni offenzívájáról úgy vélekedett: „minden, ami a kisebbségek ellen való erőszakos fellépés, én azt elutasítom”. Hozzátette, nem kommentálja a magyar kormány támogató nyilatkozatát a török fellépésről, mert nem tudja, mi volt az indoklás. „Ha lehetőségem lesz, akkor meg fogom kérdezni tőlük” – folytatta.

Fekete-Győr András Momentum-elnök – az Erdélyi Magyar Néppárt ifjúsági szervezete által bírált – erdélyi meghívása kapcsán azt hangoztatta: szerinte a fiataloknak mindenkivel szóba kell állniuk, hallgassanak meg mindenkit, és alakítsák ki a maguk véleményét. „Nem lehet azt mondani, hogy valakivel lehet, valakivel nem” – tette hozzá.

Arra a kérdésre, hogy van-e vállalása a meleg kisebbség felé, úgy válaszolt: a politikának semmi keresnivalója nincs az ember szexuális életében, orientációjában, választásában. Melegházasságot nem, ám a bejegyzett élettársi kapcsolatot támogatja. „Konzervatív vagyok akkor, amikor a házasság intézményéről beszélünk. Azt gondolom, hogy azt meg kell tartani a férfi-nő számára, a homoszexuálisok részére pedig azt a lehetőséget kell megteremteni, amit mi civil partnerségnek nevezünk, és ami létezik tőlünk nyugatabbra több helyen” – fejtette ki.

„Náci volt-e Wass Albert?” – jött az írásban feltett utolsó nézői kérdés. Az RMDSZ elnöke értésre adta, árnyaltabban látja a kérdést. Mint felvázolta, érdemes azon elgondolkodni, hogy Wass Albert az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahová nácikat nem fogadtak be a második világháború után. Az Egyesült Államok nem adta ki soha Romániának, és nem fogadta el, hogy háborús bűnösnek nyilvánították, magyarázta.

Azt is a hallgatóság figyelmébe ajánlotta, hogy Göncz Árpád magyar államfő – „akit nem úgy ismerünk, mint aki nácikat kitüntet” – 1993-ban kitüntette. Ám „voltak olyan nézetei a második világháború alatt, a publicisztikáit, írásait ismerve, amelyekkel én messzemenően nem értek egyet” – fogalmazott, a Patkányok honfoglalása zsidóellenes írás volt, jegyezte meg. „De onnantól odáig, hogy egy csuklómozdulattal lenácizzuk, hosszú út van. Főleg olyan ember ne tegye, aki ma éppen a szélsőjobboldallal masírozik azért, hogy hatalmat szerezzen” – zárta gondolatát, arra utalva, hogy a "nácizás" a Jobbik támogatásával főpolgármesteri tisztséget nyert Karácsony Gergelytől származott.

Kapcsolódók

Kimaradt?