Az 1989-es népfelkelés első áldozatára emlékeztek Temesváron
Az 1989-es temesvári népfelkelés első áldozatának tekintett Újvárossy Ernőre emlékeztek szerdán Temesváron, a nevét viselő református gyülekezeti teremben, temetése 30. évfordulóján.
Tőkés László egykori temesvári lelkipásztor a temetőben harminc éve mondott gyászbeszéd szavait idézte, mely szerint Újvárossy Ernő gyilkosai közöttünk vannak. Úgy értékelte: Újvárossy Ernő halála nemhogy megfélemlítette volna, hanem megacélozta a temesvári református gyülekezetet, amelynek ellenállása később a Ceausescu-diktatúra bukásához vezetett.
"A szeretetben nincsen félelem. A teljes szeretet kiűzi a félelmet. Az egyházunk iránti szeretet győzte le bennünk a félelmet. (...) A temesvári gyülekezet nemhogy megijedt, meghátrált, szétszéledt volna, hanem még a temetés tragédiája közepette is inkább megacélozódott és felbátorodott. Ez gyönyörű példája a közösségben összegyűjtött és megerősödő szeretetnek" - jelentette ki Tőkés László. Újvárossy Ernőt olyan emberként mutatta be, aki építőmérnökként bejárta Románia építőtelepeit, és Temesvárra visszatérve talált vissza a református egyházhoz, mely éppen a temploma átalakítására készült. A mérnök azonban nemcsak a gyülekezeti munkában, hanem a jogvédő küzdelemben is élen járt, és ezzel magára vonta a kommunista diktatúra haragját.
Hozzátette: ma sem ismertek Újvárossy Ernő halálának a körülményei, és ahogy telik az idő, egyre csökken annak az esélye, hogy kiderüljön, mi is történt vele. Úgy vélte: az akkori hatóságok vagy közvetlenül, vagy közvetetten "tették el láb alól", vagy megölték, vagy belehalt a kínzásba. Kijelentette: meggyőződése, hogy Újvárossy Ernő nem önkezűleg vetett véget életének. Holttestét a kommunista hatóságok lepecsételt koporsóban adták ki, családtagjai is csak egy pillanatra láthatták.
Balaton Zoltán, Újvárossy egykori barátja úgy értékelte: az volt a bűne, hogy Tőkés László támasza volt, és megérezték, hogy nem zsarolható. Felidézte: Újvárossy Ernő halála egy olyan időszakban következett be, amikor a Securitate megpróbálta elszigetelni Tőkés Lászlót a támogatóitól. A hozzá közel állókat munkahelyükről más városokba helyezték át, vagy megfélemlítéssel próbálták eltávolítani a lelkész mellől. Újvárossy Ernővel egyik módszer sem vált be, ezért vele keményebben próbáltak fellépni.
A szerdai megemlékezés Újvárossy Ernő sírjánál koszorúzással fejeződött be. Tőkés László egyik legközelebbi munkatársa máig tisztázatlan körülmények között halt meg 1989 szeptemberében. Holttestét három nappal eltűnése után találták meg a Temesvárral szomszédos Vadász-erdőben. A rendőrség egy nappal a bejelentés után sem szállíttatta el a holttestet, és csak zárt koporsóban adta át a családnak. Újvárossy Ernő eltűnése előtt a Securitate fenyegetésére panaszkodott Tőkés Lászlónak.