Papíron, a statisztikák szerint, Romániában az utóbbi években, a válság esztendei alatt is nőttek a fizetések. A bérek nominálisan valóban nagyobbak lettek – az inflációt is figyelembe véve, reálértékben számítva viszont viszonyos területeken jelentősen csökkentek: az Econtext felmérése szerint a tanárok például bérük értékének egyharmadát veszítették el, a köztisztségviselők fizetése pedig gyakorlatilag 700 lejjel csökkent.

A statisztikáktól eltérően…

2008 és 2012 között a nettó bérek bizonyos területeken valós értékükben is nőttek – bár a növekedés, a statisztikáktól eltérően, korántsem volt annyira látványos; sok esetben viszont a nominális növekedése ellenére vásárlóerejük tekintetében nem egyszer drámaian visszaestek.

A húsz legfontosabb gazdasági ágazatot figyelembe véve a fizetések, a statisztikák értelmében az utóbbi öt esztendő során leginkább a famegmunkáló ágazatban növekedtek: a 2008 decemberi 833 lejről 2012 decemberében 1298 lejre emelkedtek. Csakhogy az infláció ebben az időszakban elérte a 23 százalékot, így a faipari munkások bére mindössze 33 százalékkal nőtt, ami 1108 lejt jelent – ez pedig csaknem kétszáz lejjel kisebb a statisztikánál.

Az oktatásban dolgozók esetében a helyzet még rosszabb. A pedagógusok átlagos fizetése 2008 decemberében 1625 lej volt, 2012 végén viszont – statisztikailag is! – már csak 1482 lej lapult meg a borítékban. A csökkenés tehát 9 százalékos volt, figyelmen kívül hagyva az inflációt. A pénzromlást is tekintetbe véve, az oktatásban dolgozók havi jövedelme összesen 32 százalékkal esett vissza, jelenleg pedig mindössze 1105 lej. A csökkenés tehát meghaladja az 500 lejt.

Bukarest lemaradt

A válság a lakosság jelentős részét megtakarítások nélkül, és viszonylag nagy bankhitelekkel érte utol. Meglepő, hogy – a költségvetési alkalmazottak bérelvágása ellenére – a fizetések meglehetősen jól tartották magukat, mi több, mind a költségvetésiek, mind pedig a magánszektor esetében bizonyos növekedést is mutattak. A bérek, országos viszonylatban, átlagosan minden megyében növekedtek. Igaz, ez a növekedés nem tartott lépést az áremelkedésekkel, amelyek üteme jóval nagyobb volt.

Érdekes módon azonban a béremelkedés tekintetében nem Bukarest, vagy valamilyen nagy, iparosított megye vezet. A főváros nincs is benne a fizetésemelések első tíz helyezettje között. A vezető megye: Máramaros, ahol 2008 szeptembere és 2012 szeptembere között a fizetések 60 százalékkal emelkedtek, azaz 931 lejről elérték az 1491 lejt. Igaz, a többi megyében korántsem alakultak ilyen jól a fizetések.

Dohányipar: 1000 eurós bér

Az Országos Statisztikai Intézet adatainak megfelelően 2012 februárja és 2013 áprilisa között a reálbérek 5,5 százalékkal nőttek, 1472 lejről februárban elérték az 1553 lejt. Ez 5 lejes, azaz 0,3 tized százalékos emelkedést jelent a megelőző hónaphoz képest. Januártól februárig a bruttó kereset úgyszintén 0,3 százalékkal emelkedett és elérte a 2144 lejt.

2012 februárja és 2013 márciusa között viszont ugyancsak 5,5 százalékkal nőttek a fogyasztói árak is, vagyis a bérek reálértéke nem változott. A statisztikán túlmenően, a bérek leginkább a dohányiparban, a légiszállításoknál és a bankokban emelkedtek. Idén februárban először történt meg, hogy a dohányipariak bére meghaladta a légiszállításban és a bankokban foglalkoztatottakét, és túllépte a havi 1000 eurót.

Addig „a legnagyobb fizetés kategóriájában” a légiszállítási alkalmazottak és a bankok munkatársai versengtek, de béreik nem lépték túl a havi 1000 eurót. Ugyanakkor más területeken a fizetésemelkedés nem érte el az országos átlagos szintet, voltak, ahol egyhelyben topogta, vagyis a fizetések jelentős része az áremelkedés hatására csökkent.

A bérezés szempontjából igen rosszul jártak az építkezésben, a távközlésben, az élelmiszeriparban, a kereskedelemben, a szállításoknál, a mezőgazdaságban vagy az idegenforgalomban foglalkoztatottak. Az elmúlt egy esztendőben a legnagyobb átlagbér 4731 lej, a legkisebb pedig 844 lej volt, a különbség tehát ötszörös volt a két átlagfizetés között.