Nyolcvannégy tárgyalási nap során Németországban az öt bíróból álló bírói tanács több mint 600 tanút hallgat meg, a német neonáci szervezet, a Nemzetiszocialista Illegalitás pere alkalmával.

Államközi feszültség – „helyszűke” miatt

Német-török feszültség közepette kezdődött meg a Nemzetiszocialista Illegalitás (NSU) nevű német neonáci terrorista sejt ügyének bírósági tárgyalása, mert a török sajtó képviselői csak a német alkotmánybíróság révén kaptak lehetőséget arra, hogy a tárgyalóteremben követhessék a nyolc török származású bevándorló meggyilkolásáért is felelősnek tartott csoport egyetlen életben maradt tagjának perét.

Az per iránt rendkívüli a sajtóérdeklődés. A müncheni tartományi felsőbíróság 50 helyet biztosított újságíróknak a tárgyalóteremben. A helyeket a jelentkezési sorrend alapján osztották ki. A török sajtónak egyetlen hely sem jutott, ami önmagában is felzúdulást keltett.

A felháborodás hulláma még magasabbra csapott, amikor kiderült, hogy egyes újságírók előre tudták, mikor lehet majd jelentkezni a helyekért, más médiumokhoz pedig nem jutott el a regisztráció megnyitásáról tájékoztató közlemény.

Az ügyben német és török civil szervezetek, újságíró-szervezetek, a német parlament és a kormány több tagja, sőt még Abdullah Gül török államfő is megszólalt, kifejezve reményét, hogy a török sajtó a történtek ellenére a helyszínen követheti majd a per menetét. A müncheni bíróság azonban az igazságszolgáltatás függetlenségére hivatkozva elutasította a döntés felülvizsgálatára irányuló kéréseket.

Gyilkosság, robbantás, bankrablás

A 2011-ben lelepleződött NSU egyetlen élő tagját, Beate Zschäpét terrorista szervezet létrehozásával, és az NSU számlájára írt bűncselekményekben tettestársként való részvétellel vádolta meg a szövetségi ügyészség. Az NSU környezetéből két személyt gyilkosságban való bűnrészességgel, két további személyt pedig terrorista szervezet támogatásának bűncselekményével vádolták meg. 

Az ügyeket összevont eljárás keretében tárgyalják. Az öt bíróból álló bírói tanács 84 tárgyalási napot tűzött ki. Több mint 600 tanút hallgatnak meg, és tervek szerint 2014 januárjáig lezárják a pert. 

A vádlottakat 12 ügyvéd képviseli. A vádhatósághoz 71 magánvádló csatlakozott, többségük az áldozatok rokonai, őket összesen 49 ügyvéd képviseli majd a tárgyalóteremben, amelyet a rendkívüli érdeklődés miatt át kellett építeni, hogy elférjen a több mint 200 állandó résztvevő.

Az NSU 2000 és 2007 között legkevesebb tíz gyilkosságot követhetett el, nyolc török és egy görög bevándorlót, valamint egy rendőrt ölve meg. A neonáci terroristákat robbantásos merényletekért és bankrablásokért is felelősnek tartják. A háromfős csoport azt követően lepleződött le, hogy Zschäpe feladta magát, két társa pedig öngyilkosságot követett el. A két férfi holttestére 2011. november 4-én bukkantak rá a Türingia tartománybeli Eisenachban, egy kiégett lakókocsiban. 

Az ügy feltárásán a hatóságok négyszáz munkatársa dolgozott, az eljárás során 200 ezer oldalnyi irat keletkezett. A munkát nagyban nehezítette, hogy Beate Zschäpe nem tett vallomást, és felrobbantotta a csoport rejtekhelyeként bérelt házat, mielőtt feladta magát, így a bizonyítékok nagy része megsemmisült. 

A keletnémet Türingiában 1998-ban létrejött csoport tagjaira korán felfigyeltek a hatóságok. A militáns szélsőjobboldali szubkultúra tagjaiként tartották számon őket, de a sorozatgyilkosság ügyében nyomozva nem a neonáci színtér felé indultak el. Hibák sorozatát követte el a belső elhárítás is, amelynek számos informátora, beépített embere van neonáci körökben, a terrorista sejtet mégsem sikerült leleplezni. A német sajtó is melléfogott, a legtöbb lap a „török büfégyilkosságok” címszó alatt tárgyalta az eseteket. Korabeli tudósítások azt sugallták, hogy a gyilkosságok a török kisebbség valamilyen belső konfliktusából adódó leszámolások lehettek.

Náci szervezkedés – börtönökben

Nemrégiben börtönökben működő szélsőjobboldali hálózatot lepleztek le Németországban, a titkos szervezet az NSU neonáci terrorista sejt környezetével is kereste a kapcsolatot.

A szerveződés irányítói azt tervezték, olyan egyesületet hoznak létre, amelynek tagjai a hivatalosan elítéltek boldogulását és társadalmi beilleszkedését segítik önkéntes munkával, a közhasznú egyesületi forma leple alatt pedig országos hálózatot alakítanak ki a börtönbe került neonácik összefogása, a szélsőjobboldali eszmék iránti elkötelezettségük fenntartása, valamint az elítéltek és hozzátartozóik anyagi támogatása céljából.

A hatóságok egy Hessen tartományi büntetés-végrehajtási intézetekben bukkantak a szerveződés nyomaira. A börtönfalak mögött már meglehetősen jól kiépült a hálózat. A kiterjedt szervezet tagjai rejtőzködve tevékenykedtek, például kerülték a neonáci szubkultúra jellemző jegyeinek használatát, és konspiratív módon, egyebek között apróhirdetésekben elhelyezett kódolt üzenetek útján tartották a kapcsolatot a külvilággal. Ennek során a titkos szerveződés az NSU környezetével is próbált kapcsolatot kialakítani.

A hatóságok hosszabb ideje nyomoznak, a közelmúltban pedig lecsaptak a hálózatra. Lefoglaltak számos bizonyítékot, köztük leveleket és propagandaanyagokat, a szerveződés tagjait pedig elkülönítették egymástól. „Tudjuk, hogy szélsőjobboldali bűnözők a büntetés-végrehajtási intézményekből kiinduló hálózatok és új szervezeti struktúrák kiépítésére törekednek” - nyilatkozott Jörg-Uwe Hahn, a Hessen tartományi kormány igazságügyi minisztere.

Hozzátette: a hatóságok megakadályozzák a neonáci szervezkedést. A Hessenben feltárt szerveződés nem az első próbálkozás a bebörtönzött neonácik összefogására. A szövetségi belügyminisztérium 2011 szeptemberében betiltotta a nemzeti politikai foglyokat segítő szervezet (HNG) elnevezésű, több száz tagú egyesületet, amely elítélt szélsőjobboldaliakat támogatott a szabadságvesztés idején és a szabadulás után. A hatóságok időközben kimutatták, hogy az NSU egyik tagja a kilencvenes években kapcsolatban állt a szervezettel.