Kicsoda Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság új elnöke?
Ursula von der Leyen immár két alkalommal teremtett történelmet: 2013-ban ő volt Németország legelső női védelmi minisztere, most pedig megválasztották az Európai Bizottság elnöki tisztségébe, amelyet ugyancsak első alkalommal tölt be nő.
Ursula von der Leyen 1958-ban, a belga főváros, Ixelles nevű negyedében született, elit, protestáns családban. Apja, Ernst Albrecht kabinetfőnökként dolgozott az Európai Bizottságnál. Családjának nemesi származását egészen az 1600-as évekig tudják visszavezetni, a Hanza-szövetség egyik tősgyökeres kereskedő tagjának számítottak.
Szigorú neveltetésben részesült: csak meghatározott időben nézhetett tévét, a játékidőt is pontosan be kellett tartania, saját „határidőnaplója” szerint, a család naponta közösen imádkozott. Apja családja ugyanakkor nagyvilági életet élt: napirenden voltak a kerti mulatságok, a vadászatok.
Miután apja Alsó-Szászország tartományi miniszterelnöke lett a család egy Hannover közelében lévő nagybirtokra költözött, – itt él jelenleg is az Európai Bizottság új elnöke. Apja egyébként 2014-ben halt meg, Alzheimer-kórban.
Ursula von der Leyen már 17 éves korában leérettségizett, további tanulmányait Göttingenben majd Londonban folytatta – apja ismertsége és terrorveszély miatt a Scotland Yard védelme alatt, álnéven. Diákkorában kezdetben a régészet és a közgazdaság érdekelte, majd 1980-ban egyetemet váltva Hannoverben az orvostudományi karra iratkozott be és nőgyógyászatra szakosodott. 1987-ben szerzett diplomát, praxisát csupán hetedik gyermeke születése után szüntette meg.
43 éves korában kezdett politizálni
Férjével, a selyemkereskedő-családból származó Heiko von der Leyen sikeres orvosvállalkozóval a göttingeni egyetemen találkozott, 1985-ben kötöttek házasságot. 1987 és 1999 között hét gyermekük született – közöttük egy ikerpár –: David, Sophie, Maria Donata, Victoria, Johanna, Egmont és Garcia. Családjuk ilyen szempontból igencsak ritkaságszáma megy Németországban, ahol az átlagos születésszám 1,59 gyermek.
1992 és 1996 között családjával az Amerikai Egyesült Államokban élt, ahol a Stanford egyetemen négy éven át közgazdaságtant tanult. Visszatérése után mégis ismét orvosi szakterületen helyezkedett el: Friedrich Wilhelm Schwartz kutatóorvos munkatársa volt a hannoveri orvosi főiskolán.
A politika csak igen későn, 43 éves korában kezdte foglalkoztatni – akkor is helyi választótestületi szinten –, jóllehet 1990-ben már tagja volt a CDU-nak. 2001– 2004 között Sehnde önkormányzati képviselője és a városi CDU-frakció vezetője továbbá a hannoveri régió önkormányzatának tagja volt, ahol az egészség- és kórházügyi bizottság elnöki tisztét töltötte be.
2003-ban viszont már a Christian Wulff által vezetett alsó-szászországi tartományi kabinet szociális minisztere lett, egy évvel később beválasztották a CDU elnökségébe.
Tekintve, hogy Angela Merkel kancellár közeli emberének ismerték – egy időben a kancellár lehetséges utódaként is emlegették –, 2005-ben a Merkel-kabinet család-, idős-, nő-, és ifjúsági minisztere, négy év múlva pedig a német alsóház, a Bundestag képviselője lett és 2013-ig a munkaügyi és szociális miniszteri tisztséget töltötte be Angela Merkel második kormányában.
2013-ban lett a CDU-ból és CSU-ból álló nagykoalíció kormányának, a harmadik Merkel-kabinetnek a honvédelmi minisztere, annak ellenére, hogy ő elsősorban a külügyi tárcát szerette volna megszerezni. Honvédelmi tárcavezetői tisztségét a tavaly beiktatott kormányban is megtartotta. Egyébként ő volt az egyetlen tárcavezető, aki tagja volt valamennyi Merkel-kormánynak.
Botrányok is fűződnek a nevéhez
Ursula von der Leyen pályafutása nem volt mentes a botrányoktól sem. 2015-ben azzal vádolták meg, hogy plagizált doktori tézisének írásakor. Ez igen érzékeny kérdés Németországban, ahol több politikus is belebukott már ebbe. A vádpont alól azonban később felmentették. Jóllehet a hannoveri egyetemen lefolytatott vizsgálat a plágium tényét valóban megállapította, von der Leyen végül megtarthatta doktori címét – a vizsgálóbizottság indoklása szerint csak hivatkozási hibákat vétett a disszertációjában.
A védelmi miniszteri tisztségben eltöltött hat éve rekordnak számít, de többen bírálták hadsereg gyenge felszereltsége miatt, és azzal is megvádolták, hogy megkérdőjelezhető, privát szerződéseket kötött két tanácsadócéggel, a McKinsey-vel és az Accenture-rel. Mindennek nyomán tavaly parlamenti vizsgálóbizottság állt fel a tárca gyanús szerződéseinek kivizsgálására. Ursula von der Leyen ugyan elismerte, hogy valóban vétettek hibákat a szerződések megkötésekor, ám azzal védekezett, hogy intézkedtek azért, hogy ilyesmi többé ne fordulhasson elő. Sokan felrótták neki, hogy megszavazta – Angela Merkellel szemben – az azonos neműek házasodását lehetővé tevő törvényt.
Győztek vagy ráfáztak a visegrádi négyek?
Jóllehet Ursula von der Leyen korábban neve nem merült fel az Európai Bizottság elnöki tisztségre javasolt politikusok között, az Európai Tanácsot alkotó állam- és kormányfők őt javasolták az EB elnökének. Az ötletet többek között a visegrádi országok is támogatták, érdekes módon azonban legfőbb szövetségese, Angela Merkel tartózkodott, mivel a német szociáldemokraták nem egyeztek bele a jelölésbe.
Az is érdekes, hogy a nemzetállamokból álló Európai Uniót szorgalmazó visegrádi négyek támogatták, Ursula von der Leyen ugyanis 2011-ben még arról beszélt, hogy az Európai Uniónak olyan szövetségi állammá lenne válnia, mint Svájc vagy Németország. „Mentségére” legyen szólva, ehhez hozzátette: mindezt már legfeljebb csak a gyermekei vagy az unokái fogják megérni.
Ugyanakkor a menekültek befogadását ellenző visegrádiak azzal sem nagyon érthettek egyet, hogy a menekülthullám tetőzésekor befogadott a házába egy szír menekültet, és védelmi miniszterként azon az állásponton volt, hogy a német hadseregbe fel kell venni migránsokat.
Tíz évvel ezelőtt pedig arról beszélt, hogy országában minden harmadik hat év alatti gyermek migránscsaládból jön, és úgy vélte, amit befektetnek ezekbe a gyerekekbe fektetünk, az kifizetődő lesz a demográfiailag nehéz, 20-30 évvel későbbi időszakban, amikor saját nemzedéke eléri a 80 körül évet.
Pár évvel ezelőtt a nyitottság fontosságára és arra hívta fel a figyelmet, mennyire veszélyes a bezárkózás a globalizált világban, 2018-ban pedig a torinói Bilderberg-konferencia résztvevője volt. Az Európai Bizottság új elnöke 2015-ben ugyanakkor élesen bírálta a magyar kormányt, amiért könnygázt használt a magyar határnál a migránsokkal szemben.
Mindent összegezve: gondolkodását és nézeteit tekintve Ursula von der Leyen igaz européer. Több országban élt, bejárta Európát és a világot, a német nyelv mellett anyanyelvi szinten beszélt franciául és felső fokon angolul.