Ursula von der Leyen hivatalos lemondását követően szerda délelőtt átvette védelmi miniszteri kinevezését a berlini államfői palotában Annegret Kramp-Karrenbauer.

A szabadságon lévő Frank-Walter Steinmeier államfő helyett Michael Müller berlini kormányfő, a felsőház, a Bundesrat alelnöke olvasta fel és adta át a konzervatív politikusnak a kinevezéséről szóló okmányt. A német szövetségi államfőt távolléte esetén a Bundesrat elnöke helyettesíti, ám ez alkalommal éppen ő is külföldön tartózkodik, ezért adta át Müller az új kormánytag megbízólevelét.

A szociáldemokrata Müller a kinevezési okmány átadása előtt emlékeztette az új minisztert, hogy a Németország biztonságáért a legnagyobb felelősséggel járó hivatalt veszi át, az országnak erős haderőre van szüksége, a hadseregnek pedig ehhez erős politikai és társadalmi támogatás szükséges. A kinevezési ceremónián Angela Merkel kancellár is jelen volt. A kinevezés után az új és a régi minisztert katonai tiszteletadással fogadta a Bundeswehr a minisztérium épületénél.

A szövetségi parlament alsóháza, a Bundestag jövő hét szerdán rendkívüli ülést tart, hogy a kinevezett védelmi miniszter letegye hivatali esküjét, tudatta szerdán a ház sajtószolgálata. A rendkívüli ülést mindazonáltal nem a Bundestag hagyományos üléstermében tartják, mert azt éppen felújítják, hanem a Reichstag épületétől pár méterre lévő Paul Löbe épületben, ahol ugyancsak megtartható a parlament ülése.

Korábban azt állította: nem vágyik miniszteri posztra

Annegret Kramp-Karrenbauer 2018 óta a kormányzó legnagyobb kormánypárt, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, és közismerten a legesélyesebb arra, hogy Angela Merkel utóda legyen a kancellári poszton. Egészen mostanáig viszont váltig állította, hogy a pártvezetésre szeretne összpontosítani, és nem vágyik miniszteri posztra. Miniszteri kinevezése hatalmas meglepetést okozott.

Bírálói szerint viszont komoly politikai problémák adódhattak volna abból, ha kormányzati tapasztalat nélkül pályázott volna a kancellári posztra. Ezzel együtt a védelmi tárca irányítása kétség kívül nagy feladat, mert a német hadsereg évek óta finanszírozási és ebből fakadóan ellátási problémákkal küzd, és a jelenlegi költségvetési tervek figyelembe vételével erősen kétséges, hogy Berlin 2024-ig teljesíti azt az ígéretét, amelyet a NATO tagjaként tett, hogy a bruttó hazai termék (GDP) 2 százalékát fordítja védelmi célokra.