Erősödtek a vallásokkal szembeni állami korlátozások 2007 és 2017 között, a társadalmi szembenállás is változott – derült ki egy friss tanulmányból.

2007 és 2017 között a vallási meggyőződésekkel és gyakorlatokkal szembeni kormányzati korlátozások markánsan megnövekedtek világszerte, legyen szó törvényekről vagy fellépésekről. Növekedett ugyanakkor a magánszemélyek, szervezetek vagy csoportok által elkövetett erőszakos megnyilvánulások, zaklatások száma is a vizsgált időszakban – derült ki a Pew Research Center kutatásából.

2007-ben negyven állam esetében mértek magas vagy nagyon magas szintű korlátozást a vallásokkal szemben, ez tíz évvel később 52 állam esetében volt mérhető – amelyek közé tartozik Oroszország, Kína vagy Indonézia is. Az olyan államok száma, ahol társadalmi ellenségeskedéssel szembesülnek vallásos emberek, 39-ről 56-ra nőtt.

Kedvencek

Az egyik mód a vallásos szabadság korlátozása törvénykezéseken keresztül, például a működéshez szükséges regisztráció igénylése által, a másik a különböző csoportokkal szembeni kivételezés, például vallásos oktatás támogatása segítségével. A mérések szerint mind az öt régióban – az amerikai kontinenseken, Ázsiában és a Csendes-óceáni térségben, Európában, a Közel-Keleten és Észak-Afrikában, a Szubszaharai Afrikában – tetten érhetők ezek a gyakorlatok, globálisan pedig húsz százalékkal erősödtek.

A kivételezés gyakorlata leginkább Afganisztánban jelenik meg, őket követi Bahrein, Banglades, majd első európai országként Görögország, aztán Izland, Irak és így tovább. A meglehetősen furcsa lista annak köszönhető, hogy az államvallás jelenlétét vették figyelembe, így került fel rá Izland, ahol az egyetlen állami támogatást kapó csoport az Evangélikus Lutheránus Egyház. Bár vannak további példák keresztény egyházakkal szembeni kivételezésre, a leggyakrabban az iszlám jelenik meg mint az állam hivatalos vallása: 43 országból, amelynek elismert államvallása van, 27-ben az iszlám az.

Finomvegyes eredmények

Kevésbé jelentősen, de erősödött az állami korlátozások jelensége, ahogyan az állami szintű zaklatásoké is – olvasható a kutatást összegző cikkben. Európában például van, ahol bizonyos megkötések esetében duplázást látunk: legyen szó a térítések visszafogásáról vagy a férfiak körülmetéléséről, vagy a Közel-Keleten és az észak-afrikai régióban az ahmadijja kisegyház és más kisebb muszlim szekták büntetőeljárásokon keresztüli vegzálásáról.

Európában az elmúlt években több ország is szigorított: Bosznia-Hercegovinában például igazságügyi intézményekben tilossá vált vallási jelképek használata, beleértve a fejkendőket is, Franciaországban az arc eltakarását tiltották meg, így a burkát és nikábot, de Moldovában is tilossá tette több helyi önkormányzat az iszlám vallás publikus gyakorlását. Németországban és Szlovéniában a körülmetélés tiltása miatt tüntettek muszlimok és zsidók és így tovább.

Jelentősen megemelkedett a vallásos normákkal szembeni társadalmi fellépés jelensége, legyen szó például a nők öltözködéséről, de az egyének és társadalmi csoportok, illetve szervezett csoportok általi zaklatások száma „csak” kis mértékben emelkedett. Társadalmi csoportok alatt egyébként kisebb bandákat és összegyűlt társaságokat értenek, szervezett csoportok alatt neonácikat, mint például az Északi Ellenállás Mozgalom (Nordic Resistance Movement) vagy az iszlamista Boko Haram.

A vallási szabadságot leginkább korlátozó állam Eritrea, amelyet a Maldív-szigetek követ, Mauritánia, Thaiföld és Kína, aztán Szíria, a Comore-szigetek, Szaúd-Arábia és így tovább. Az állami szintű zaklatások Iránban jelennek meg a legerősebben, aztán Oroszországban, Malajziában, Vietnámban és Indonéziában, a társadalmi csoportok által elkövetett ellenséges gyakorlatok Németországban vannak a leginkább jelen, majd Indiában, Szomáliában, Ugandában és Izraelben. Szervezett csoportok Szíriában a legaktívabbak, Afganisztánban, Irakban, Nigériában és Szomáliában.

A vallások közötti feszültségek aránya 17 százalékkal csökkent a vizsgált tíz év alatt: 2007-ben még 91, 2017-re 57 országban tapasztaltak hasonlót.