Szent Iván-éji tűzugrást tartottak Pécskán

A pogány hagyományokban gyökerező népszokást elevenítette fel a Szent Iván-éji tűzugrás újbóli meghonosításával a pécskai Búzavirág Egyesület, amely ezen a hétvégén immár a hetedik alkalommal szervezte meg a magyar napokat a magyar közművelődésnek jeles személyiségeket – például Ormós Zsigmondot és Klebelsberg Kunót – adó Arad megyei kisvárosban.

Néphiedelemben gyökerező mágia, a nyári napforduló misztikuma, a jó termés meghálálása, egészség- és szerelemvarázsló erő – megannyi titokzatosság, ami Szent Iván éjszakájához köthető, és amit eleink az ilyenkor meggyújtott máglya parazsának átugrásával tettek emlékezetessé.

Az Arad megyei volt nagyközségben, ma kisvárosban, Pécskán az 1980-as években is szokás volt Szent Iván éjjelén minden utcában tüzet gyújtani, amit a szomszédok átugrottak, és ilyenkor a helyben honos (a vadalmához hasonló) Szentiván-almát fogyasztották – mesélte Engi Márta Ildikó, a Búzavirág Egyesület elnöke.

Ezt a szokást elevenítették fel néhány évvel ezelőtt, és e köré szerveződött a Pécskai Magyar Napok elnevezésű kulturális-hagyományőrző-szórakoztató rendezvénysorozat, amelyet immár a hetedik alkalommal szerveztek meg ezen a hétvégén.

Pénteken helyi amatőr képzőművészek kiállításának megnyitójával és a környékbeli állatvilágot bemutató könyv ismertetőjével kezdődött a rendezvény, majd a Búzavirág Néptáncegyüttes felnőtt és korosztályos csoportjai tartották meg a szabadtéri nyilvános főpróbát, végül a Rézhúros Banda koncertjére tértek vissza az eső elől elmenekült nézők.

A hivatalos megnyitón, szombat délután a helyi önkormányzat, a magyar közéleti szereplők, valamint a római katolikus és a református egyházak képviselői köszöntötték az idő múlásával mind nagyobb számú közönséget. A nagyváradi MM Pódium Színház interaktív előadása a gyerekeket, operettműsora pedig a felnőtteket szórakoztatta, után a Búzavirág kis és nagy néptáncosai mutatták be műsorukat.

Ezt követte a tűzgyűjtás ceremóniája, a tűz körültáncolása felcsíki és moldvai zenére, majd a tűzugrás, amire bárki vállalkozhatott. „Ez a miénk, dédnagyanyám mesélte, milyen szépek voltak a Szent Iván-éjek régen, és nagyon örvendek, hogy feltámasztottuk ezt a hagyományt. Remélem, a következő években is minél többen vesznek majd részt rajta” – mondta Ludmaj Zsolt pécskai diák, a Búzavirág felnőtt néptáncegyüttes tagja.

A szombati programot a magyarországi Palmetta zenekar rockkoncertje zárta.

A három nap alatt a Bodrog-közből érkezett Karosi Turul Hagyományőrző Íjász Egyesület jurtájában Hungarikum-kiállítást tekinthettek meg az érdeklődők, megismerkedhettek a honfoglalás kori viselettel, a bátrabbak pedig a hírhedt büntetőeszközt, a kalodát is kipróbálhatták.

 

A Pécskai Magyar Napokat vasárnap este az Ismerős Arcok együttes koncertje zárja.

Szent Iván éjszakájának, más néven nyárközép éjszakájának a június 23-áról 24-ére virradó éjszakát nevezik Magyarországon. A történészek az egyik legpogányabb ünnepnek tartják, de ma Keresztelő János egyházi napjához és Szent Iván (tehát Keresztelő János) névnapjához kötődik. Szent Iván éjszakáját a nyári napfordulótól 3 nap választja el, mivel az június 21-re esik az északi féltekén. Korábban a csillagászati nyár kezdete valóban június 24-re esett, de a tropikus időszámítási mód sajátossága és a korábbi naptárreformok következtében szétvált a két ünnep. A napfordulóhoz világszerte világi és egyházi ünnepek kapcsolódnak, mivel ekkor van az év legrövidebb éjszakája és az emberek számára a fény és a sötétség váltakozása mágikus eredettel bírt. A sötétség az elmúlást, a fény pedig a megújulást jelentette, ezért ezen a napon az emberek nagy tüzeket raktak, hogy elűzzék a sötétséget; ekkor kezdődik a csillagászati nyár is. (Wikipedia)

Kapcsolódók

Kimaradt?