FRISSÍTVE – MOGYE-ügy: ismét tárgyaltak a magyar kar létrehozásáról

FRISSÍTVE: Péntek délelőtt idén harmadjára tárgyalt a magyar képzés jövőjéről az RMDSZ és a Marosvásárhelyi Orvosi, Gyógyszerészeti, Tudomány és Technológiai Egyetem magyar tagozatának oktatóközössége Leonard Azamfirei rektorral.

Kelemen Hunor szövetségi elnök közleményben tudatta: „az álláspontunk, amelyet most is képviseltünk, változatlan: kérjük, hogy tartsák be a törvényes előírásokat, hozzák létre a magyar nyelvű klinikai és preklinikai főtanszékeket és az önálló magyar kart a gyógyszerészeti egyetemen”.

Az RMDSZ számára nem elfogadható, hogy az egyetemet csupán George Emil Palade-ról nevezzék el, „hiszen ez nem szavatolja az egyetem multikulturális jellegének megőrzését”. A magyar oktatók Dr. Misckolczy Dezső professzor nevét is javasolják. Ha ezt az egyetemi szenátus elfogadja, a névváltoztatást megerősítő május 23-ai kormányhatározatot módosítani kell.

A magyar oktatók és politikusok által képviselt álláspont változatlan: kérik a 2011-es tanügyi törvényben előírtak betartását.

Szabó Béla professzor, a magyar tagozat vezetője az MTI-nek elmondta: Leonard Azamfirei rektor egyetlen magyar (preklinikai) főtanszék megalakítását javasolta a magyar oktatók és hallgatók által követelt három (preklinikiai, klinikai és gyógyszerészeti) főtanszék helyett, olyan körülmények között, amikor az angol tannyelvű orvosképzés számára az egyetem idén – különösebb akadékoskodás nélkül – önálló kart hozott létre.

A magyar tagozat számára is nyilván az jelentheti a megnyugtató megoldást, ha az orvos- és gyógyszerészképzést önálló karba szervezik, de a „minimum" az, hogy megalakulnak a régóta követelt önálló főtanszékek – magyarázta a tagozatvezető. Hozzátette: ez valójában azt az állapotot jelentené, amelyet a 2011-es oktatási törvény alapján ki kellett volna alakítani az akkor még Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) néven működő felsőoktatási intézményben.

„Közben felhígultunk egy nagy tengerben. Amikor a MOGYE-ügy elkezdődött, 2011-ben, a magyar diákság 40 százalékon, tanári karunk 30 százalékon volt. A kizárólag román tannyelvű Petru Maior Tudományegyetemmel történt tavalyi egyesítésig a diáklétszám is leolvadt 30 százalékra, ma pedig a magyarok 18-19 százalékát képviselik az egyetem létszámának" – részletezte Szabó Béla a magyar tagozat fokozatos háttérbe szorulását.

A tagozatvezető elmondása szerint a rektor a pénteki tárgyaláson a szenátusi üléseket bojkottáló magyar oktatókat hibáztatta azért, hogy az 1945-ben még önálló magyar egyetemként alakult tanintézet egy román származású tudós, George Emil Palade amerikai Nobel-díjas orvos nevét vette fel, figyelmen kívül hagyva azt a magyar igényt, hogy az egyetem egykori tanára, Miskolczy Dezső ideggyógyász nevét is viselje. A rektor arra utalt, hogy a – követeléseik semmibe vétele ellen tiltakozó – magyar oktatók és diákképviselők tavaly április óta nem vesznek részt a szenátusi üléseken.

A tárgyalások alatt csaknem száz magyar diák tüntetett az intézmény folyosóin. Az orvosi köpenyt és maszkot viselő diákok könyvvel a kezükben sorakoztak fel a folyosókon, többen közülük az oktatási törvény betartását, önálló magyar kart, egyenlő jogokat követelő feliratokat emeltek a magasba.

László Nimród diákszenátor az Erdélyi Magyar Televízió Híradójának elmondta: „Abban reménykedünk, hogy a román vezetőségnek meg fog enyhülni, a szíve és megengedi azt, hogy a George Emil Palade név mellé odatehessük mi is a magyar nevet, dr. Miskolczy Dezsőnek a nevét. Reménykedünk abban, hogy végre a tárgyalófelek le tudnak normálisan ülni, tudnak beszélgetni és a román fél is fel fog ajánlani a magyaroknak engedményeket, ajánlatokat, legszívesebben azt szeretnénk, hogy felajánlják a teljes magyar kart, amire sok reményt nem látunk, de bízunk benne.”

Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint most egy konstruktív jellegű beszélgetés kezdődött el az egyetem román vezetősége, a magyar oktatók és a szövetség vezetői között, amelyet még a nyári szünidő beállta előtt folytatni fognak.

Kapcsolódók

Kimaradt?