Andrei Jean-Adrian Hargita megyei prefektus lemondását, az úzvölgyi temető államosításának leállítását és eredeti állapotának visszaállítását követelte a csíkszeredai Szabadság téren összegyűlt közel ezer résztvevő, aki az Erdélyi Magyar Néppárt felhívására vett részt a magyar temetőkert védelmében szervezett tüntetésen.

Hol vagytok, székelyek?! – bődült el egy karcos hang kedden háromnegyed hat körül a csíkszeredai Szabadság téren. A kérdés jogosnak tűnt, alig negyedórával a tervezett kezdés előtt bizony nagyon kevesen voltak az úzvölgyi temetőért szervezett tüntetésen. A kezdésre azért összegyűlt úgy ezer ember, a tömegben feltűnő táblák és a szervezők tájékoztatása szerint voltak résztvevők Székelykeresztúrról, Székelyudvarhelyről, Gyergyószentmiklósról és Sepsiszentgyörgyről is. 

A kezekben „Nem az erőszakra!”, „Védjük meg magunkat! Védjük meg Erdélyt!” és Székelyföld autonómiáját követelő táblák tűntek fel, valamint számtalan székely- és magyar zászló borította el az eső áztatta Szabadság teret. A tüntetés alkalmával bárkinek lehetősége volt aláírni a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést.

„Mennie kell” a prefektusnak

Tőke Ervin, az Erdélyi Magyar Néppárt csíkszéki elnöke köszöntötte a Székelyföld több településéről összegyűlt tiltakozó tömeget. A csíkszéki elnök úgy fogalmazott, hogy a magyar közösséget ért támadások elfogadhatatlanok, különösen egy olyan régióban, ahol a magyarság nem kisebbség, hanem többséget alkot. „Megálljt kell parancsolnunk a magyarellenességnek! Van egy szent hely innen 50,9 kilométerre, ahol azok nyugszanak, akik a hazáért és a nemzetért odaadtak mindent. Követeljük, hogy rendezzék vissza eredeti állapotába és ne háborgassák a hősi halottakat!” – fogalmazott Tőke Ervin. A Néppárt politikusa Andrei Jean-Adrian Hargita megyei prefektusról szólva elmondta, hogy „mennie kell”: „Szép nagy országban élünk, őrizze máshol a törvényességet!” – fogalmazott. Szavait hangos füttyszó és felzúdulás követte.

Csomortányi István, az EMNP elnöke beszédében úgy fogalmazott, hogy „leplezetlen módon, közvetlen ostrom zajlik az erdélyi magyarság ellen”. A pártelnök szerint érdemes megvonni Erdély bukaresti adminisztrációja elmúlt száz évének mérlegét. „Nem kertelek, az ország, amelyben élünk egy csődtömeg és a bukaresti idézőjeles politikai elit nemzetiségtől függetlenül megbukott. A rendszerváltást követő harmincadik esztendőben érdemes végre kimondanunk, hogy a bukaresti kivitelű sajátos balkáni demokrácia szintén megbukott és a furcsa, örökösen zsákban táncoló, úgynevezett magyar érdekképviselet továbbra sem jelent megoldást. Szeretik, vagy sem hallani egyesek, Románia továbbra sem jogállam” – mondta Csomortányi. 

A román államról szólva elmondta, hogy jelenleg nem jól szolgálja egyetlen polgárját sem és a gazdasági elmaradottságért egyértelműen a bukaresti vezetés a hibás, amely Erdély adminisztrációját sem képes megoldani, mégis Moldáviát szintén magának követeli. Ugyanakkor továbbra is fennáll a kettős mérce: míg magyarokat nyíltan meghurcolnak, elítélnek koholt vádak alapján, addig a román törvénytelenségek esetében késlekedik és elmarad a felelősségre vonás.

„Mi, erdélyi magyarok nem fogunk a szászok sorsára jutni! Mi nem fogunk innen elmenni, még ha Dan Tanasák is potyognak az égből! A mi hazánk Erdély és az egységes, oszthatatlan Székelyföld” – jelentette ki Csomortányi, akinek szavaira a tömeg „Itthon vagyunk! Itthon vagyunk!” skandálással felelt. Az EMNP politikusa szerint az elmúlt harminc év egyértelmű vesztese az erdélyi magyarság, amely ebben az időszakban félmillió fővel lett kevesebb.

Törvénytelenül építkeztek

Sándor Krisztina, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács ügyvezető elnöke szintén tiltakozását fejezte ki az úzvölgyi temetőt ért méltatlanságok ellen. „Egy jogállamban nem lehet törvénytelenül építkezni és a törvénytelenségeket következmények nélkül megúszni. Mi itt élünk, dolgozunk, adózunk egy olyan államnak, amely csak névleg biztosítja jogainkat” – fogalmazott Sándor Krisztina. Az ügyvezető elnök megemlítette a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem közelmúlt-béli névadását, valamint Beke István és Szőcs Zoltán elítélését. Sándor szerint az úzvölgyi események hatására felerősödött az országban a magyarellenesség, aminek azonnal véget kell vetni. „Ha vannak még felelős politikusok Bukarestben, kérjük, sőt követeljük ennek a folyamatnak a leállítását!” – zárta beszédét Sándor Krisztina.

Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke az autonómiát nevezte az egyetlen járható út Székelyföld számára, amely összhangban van a székelyek hagyományaival. „Bízzunk magunkban, a közösségben és abban, hogy uniós állampolgárként is meg tudjuk védeni a jogainkat!” – fogalmazott Izsák, aki kérte a prefektus és a belügyminiszter lemondását. A jövőre vonatkozóan az SZNT elnöke elmondta, hogy van ereje a székely közösségnek építkezni, annak a székely közösségnek, amelynek lakóhelye a Székelyföld, melynek autonómiáját „ki fogjuk vívni”.

A tüntetés szónokai között Szilágyi Árpád, az 1956-os Vitézi rend hadnagya Kovács Pál Verecke című versét szavalta el. Tőke Ervin zárásként ismertette a keddi tüntetés manifesztumát, amelyet az összegyűltek nagy tapssal fogadtak, majd a magyar és a székely himnusz éneklésével zárult a megmozdulás.