Sürgősségi kormányrendelettel módosítaná a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Liberálisok és Demokraták Sövetsége (ALDE) alkotta kormánykoalíció a népszavazási törvényt. A változások életbe létpetésével megnehezítenék Klaus Johannis államfő dolgát, hogy sikerre vigye a május 26-ra, az európai parlamenti választások napjára kiírt, az igazságügyi törvényekről szóló véleménynyilvánító népszavazást.

Az Állandó Választási Hatóság (AEP) honlapjára feltöltött tervezetben többek között az szerepel, hogy a kampányidőszakban a közintézmények és közméltóságok (mint az elnöki hivatal, illetve az elnöke személye) nem kampányolhatnának a népszavazás kérdésében: sem ellene, sem mellette – a korteskedést viszont megengednék a pártoknak.

Ekként az elnök mint a referendum kezdeményezője és kiírója csak „semleges tájékoztatást” adhatna, valahányszor megnyilvánul az ügyben, ellenkező esetben 10 és 50 ezer lej közötti pénzbírságra számíthatna.

A 30 százalékos érvényességi küszöb elérését is nehezítenék a sürgősségi kormányrendelettel, ugyanis a választói joggal rendelkezők számához viszonítanák a 30 százalékot, ez pedig mintegy 600 ezerrel magasabb, mint a választói névjegyzékben szereplők száma (a különbség abból adódik, hogy sok szavazati joggal rendelkező román állampolgár külföldön él, és nem vétette fel magát a választói névjegyzékbe).

Ludovic Orban, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke „aljasságnak” nevezte a kezdeményezést, ami „felülmúl minden képzeletet, ahogy reménytelenül próbálkoznak az állam élére felkapaszkodott bűnözői csoport megmentésével”. Orban szerint a kormány ezzel „barbár módon megsértené az alkotmányt”, ugyanis az alaptörvény garantálja az elnök szabad véleménynyilvánítási jogát.