Visszalépést jelent az igazságügyi törvények parlamenti módosításaihoz képest a kormány kedden elfogadott sürgősségi rendelete, mert sérti az ügyészi és a bírói pálya szétválasztásának elvét – nyilatkozta a Maszolnak Csoma Botond jogász-képviselő. A Romániai Bírák Országos Szövetsége (UNJR) is emiatt bírálta csütörtökön a szakmai szervezetek konzultálása nélkül végrehajtott módosításokat.

Az RMDSZ politikusa elsősorban a kormányrendelet két előírását kifogásolja. Az egyik szerint a vezető ügyészi tisztségeket ezentúl bírák is megpályázhatják, ha korábban végeztek ügyészi tevékenységet. A másik előírás szerint olyan személyek pályázhatnak a legfelsőbb bíróság bírói tisztségére, akiknek legalább 18 éves bírói vagy ügyészi tapasztalatuk van. A törvény eddig azt írta elő, hogy csak a legalább 18 éves bírói tapasztalattal rendelkező személyek jelentkezhetnek a tisztségre.

„Ezek az intézkedések éppen a parlamentben elfogadott módosítások filozófiájával mennek szembe. A jogalkotók szándéka az volt, hogy minél élesebben válasszuk el az egymástól a bírói és az ügyészi pályát. Így ez a rendelet jelentős visszalépést jelent, és nem értem, miért volt rá szükség” – nyilatkozta a Maszolnak Csoma Botond képviselő.

A politikus által említett előírásokat kifogásolta a csütörtökön közzétett állásfoglalásában a Romániai Bírák Országos Szövetsége (UNJR) is. Az UNJR ugyanakkor kifogásolta azt a módosítást is, amely szerint ezután a vezető ügyészségi tisztségekre vonatkozó jelöléseket nem a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) ügyészi részlegének kell véleményeznie, hanem a testület plénumának, amelynek tagjai között bírák is vannak.

A bírák szövetsége Csoma Botondhoz hasonlóan azzal érvel, hogy a kifogásolt intézkedések sértik az ügyészi és a bírói pálya szétválasztásának elvét, és kérik, hogy a kormány vizsgálja felül a sürgősségi rendeletet, "mielőtt annak visszafordíthatatlan következményei lennének".

Az ügyészek is hevesen bírálták a rendeletet

A vitatott sürgősségi rendelet szerdán jelent meg a Hivatalos Közlönyben. A jogszabály előírja azt is, hogy ezentúl a vádhatóságok vezetését nem lehet ideiglenes ügyvivőkre bízni, a jelenleg tisztségben lévő ügyvivők mandátuma 45 napon belül lejár.

A sürgősségi rendelet ugyanakkor gyakorlatilag kivonja az igazságszolgáltatás szereplőinek bűncselekményeit kivizsgáló legfőbb ügyészségi részleget (SIIJ) a legfőbb ügyész ellenőrzése alól. Egyik előírása szerint a legfőbb ügyésznek nem lesz jogában leállítani a SIIJ által kezdeményezett bűnvádi eljárásokat, ha ezeket törvénytelennek vagy megalapozatlannak találja.

A rendeletet szerdán az ügyészek is bírálták. A korrupcióellenes vádhatóság szerint nem létezik olyan sürgető tényező, ami indokolttá tenné az azonnal hatályba lépő rendelet elfogadását. Kifogásolták, hogy a kormány nem egyeztetett az igazságszolgáltatás szakmai szervezetével.

Felhívták a figyelmet, hogy ha az ügyészségeket 45 napos határidőn túl nem vezethetik ügyvivők, a korrupcióellenes ügyészség március 20-án vezető nélkül marad, miután az új főügyész kinevezése ügyében patthelyzet alakult ki a kormány és Klaus Johannis államfő között. Az ügyészek szerint ez megbénítaná a vádhatóság tevékenységét.