A 2019–2020-as iskolai tanév beiskolázási tervek elkészültét követően futótűzként terjedt a hír, hogy az alacsony gyermeklétszám miatt iskolákat zárnak be, magyar osztályokat szüntetnek meg Szatmár megyében. Megnéztük, más partiumi megyékben milyen számokkal terveznek a tanfelügyelőségek. 

A megyei tanfelügyelőségek január végén elküldték a szaktárcának jóváhagyásra a 2019–2020-as beiskolázási terveket, amit a tanintézmények vezetőinek igényei, illetve javaslatai alapján állítottak össze.

Iskolaösszevonások várhatók ősztől Arad megyében

A legfontosabb változás Arad megyében az lesz, hogy öt iskolának megszűnik a jogi személyisége, és a legközelebbi tanintézmény alá rendelik adminisztrációs szempontból. Ezzel a törvényes előírásnak tesznek eleget, mert e szerint, ha egy közigazgatási egységben legalább két tanintézmény működik 300 tanulónál kisebb létszámmal, akkor össze kell vonni az intézményeket – magyarázta Pellegrini Miklós főtanfelügyelő-helyettes.

Arad megyében a következő iskolák érintettek: a szabadhelyit alárendelik az ópálosinak, a temesfűzkutit a németságinak, a kürtösi általános iskolát a helybéli szakközépiskolának, továbbá a szapáryligeti iskolát a községközpontban működő szintei általános iskolának, és a vadászi iskolát a szintén a községközpontban lévő tőzmiskei iskolának. Pellegrini Miklós hozzátette, hogy Szapáryligeten és Vadászon is van 0–4. osztályos magyar tagozat összevont osztályokkal, de mint mondta, csak adminsiztrációs szempontból érinti ezeket a változás.

Arad megyében jelenleg – az óvodákkal együtt – 26 helyen folyik önálló magyar tannyelvű képzés, vagy legalább működik magyar tagozat (körülbelül 2 300-an kezdték meg magyar nyelven a tanévet), ebből iskolai szinten 10 intézményben, amihez persze nem számolják azokat a településeket, ahol csak fakultatív módon tanulják a magyar nyelvet és irodalmat. Pellegrini Miklós szerint ez a szám megmarad a következő tanévben is.

Biharban többen járnak magyar óvodába

Bihar megyében nem zárnak be magyar tannyelvű iskolákat, a beiskolázási tervben a tavalyival azonos számú magyar tannyelvű osztály indítását kérték, tájékoztatta a Maszolt Kéry Hajnal megyei főtanfelügyelő-helyettes. Elmondta, a legrosszabb esetben is osztályok összevonásával számolnak azok megszüntetése helyett, hiszen vannak vidékek, ahol kevés a gyermek – például Élesd környékén vagy a Belényesi medencében –, de egyelőre ott sem kellett még összevonni osztályokat.

A beiskolázási terv szerint 174 magyar nyelvű óvodai csoportot (ezek között vannak vegyes kis- és nagycsoportok) szeretnének elindítani, amelyek összesen 3 376 diák befogadására képesek. Az elemi oktatásban 334 osztály indul, ezekbe összesen 6 176 diák járhat. Ezek közül 67 előkészítő osztály (a szimultán osztályokat is beszámítva), ahol 1 352 diák kezdheti el a tanulást.

„Ha összehasonlítjuk a számokat, észrevehetjük, hogy a Bihar megyei összdiáklétszámhoz képest az elemi oktatásban a magyar diákok számaránya több mint 21 százalék, az óvodában ez az arány jelen pillanatban nem éri el a 20 százalékot, de már közel vagyunk hozzá. Ha visszamegyünk 2010-be, az óvodai oktatásban lévő gyermekek aránya akkor nem volt 16 százaléknyi. A magyar óvodai csoportok számát meg tudtuk úgy növelni, hogy a magyar gyermekeket magyar óvodába tudtuk beiskolázni, azaz a gyermekeket nem kellett román óvodába íratni, vagy nem maradtak óvodai oktatás nélkül. Valahogy el kellene érnünk azt az arányt, ami az elemi oktatásban van” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.

Nőtt a szakközépiskolákban indított osztályok száma

A gimnázium alsó tagozatában a magyar diákok aránya 21 százalék fölött van a megyében, a 4 894 diák számára 256 osztályt indítanak. Ezek közül 66 az ötödik osztály (a szimultán osztályokat is beszámítva), ahol 1 342 tanulónak lesz helye. Az elméleti líceumokban és a szakközépiskolák nappali tagozatain 105 osztály indul összesen, ami 2 581 diák befogadására képes, ezek közül 25 kilencedik osztály van. „A magyar osztályok minden líceumban megmaradtak, a Művészeti Líceum idén is két osztályt szándékozik indítani, mint tavaly. Esti tagozaton egy kilencedik osztály indul Borson, jelenleg összesen tíz osztályunk működik” – mondta Kéry Hajnal.

„A szakiskolákban csak nappali tagozat van, itt nőtt idén is az osztályok száma, 39 osztályunk van a beiskolázási tervben, ami 973 diák befogadására alkalmas, ezek közül 16 osztály lesz kilencedik. Változás történik Margittán, ahol a Horváth János Elméleti Líceumban három éves szakoktatást is fognak biztosítani, és a kágyai iskolában, ahol, mivel egyre több szakot próbálnak felvenni, fél osztályok is indulnak. Duális képzésben négy kilencedik osztály indul, például turizmus, autószerelő, lakatos, hegesztő osztályok, ezek Borson, Kágyán és Nagyváradon a Traian Vuia Líceumban működnek majd” – mondta a főtanfelügyelő-helyettes.

Sokan csak nyolc osztályt végeznek

Azt nehéz megbecsülni, hogy hány diák folytatja a tanulmányait román tannyelvű osztályban, illetve vannak diákok, akiket a közeli magyarországi iskolákba íratnak be a szüleik, részletezte a tanfelügyelő-helyettes. Ami biztos, hogy bár az előkészítő osztályokba rendszerint több gyermeket íratnak be, mint ahányan az óvodai csoportba jártak, a 4. és 5. osztály között egy kisebb csökkenést mutat a diákok száma, a nagyobb törés a 8. és 9. osztályok között jelentkezik, amikor mintegy kétszáz tanuló elvész a magyar tannyelvű osztályokból.

Kéry Hajnal elmondta, ennek több oka van, például vannak olyan települések, ahol a roma közösségből származó gyermekek nem tanulnak tovább. Azért is próbálják például Kágyán a szakoktatást erősíteni, mert a környéken élő roma gyermekeket szakoktatásba könnyebben be tudják vonzani, mint a líceumi oktatásba. Az elvésző diákok több mint fele vagy roma közösségből, vagy nagyon hátrányos helyzetű családból származik. A határ közelsége is óhatatlanul oda vezet, hogy egyes diákok a kilencedik osztályy már nem itt kezdik el.

Kéry Hajnal szerint Biharban felkészült pedagóguskar biztosítja az oktatást, de főleg a reál területeken pedagógushiány van. Kifejtette, pár évvel ezelőtt nagy hiány volt a magyar nyelv és irodalom tanárokból, de ez megváltozott, ma már nagyon kevés nyugdíjas tanárnak kell dolgoznia a megyében, szakképesítés nélkül pedig tudomása szerint már senki sem tanít magyart. Fájó hiány ellenben, hogy sportlíceumi osztály csak román nyelven működik, hiányoznak a megfelelő képzettséggel rendelkező oktatók ezen a területen. Egy ideje fizika és kémia szakos tanárokból is hiány van, és már megjelent a matematika is mint hiányszakma. Nagyon nagy hiány lesz informatikatanárokból, ez látszik, amióta ötödiktől kezdve bevezették a kötelező informatika órákat, tudtuk meg.

„Az informatika egy olyan szakág, amelyben munkaerőhiány van országos, sőt európai szinten is, tehát logikus, hogy az informatikatanári végzettséggel rendelkezőket elszippantja az ipar, és ezért jelenik meg most már a matematika szakosoknál is a hiány, mert nekik is tanítanak informatikát, tehát őket a legegyszerűbb átképezni, a fizika, kémia is az ipar felé megy, és kevés a végzett pedagógus ezeken a szakokon is” – összegzett a Bihar megyei főtanfelügyelő-helyettes.