Háromszor annyi medve, farkas és vadmacska él a Kelemen-havasokban, mint amennyit a környezetvédelmi minisztérium optimálisnak tart. A hiúzok száma is nagyobb, csaknem duplája a természetesnek.

Ám az, hogy tételesen hány állat él az ország valamely területén, senki nem tudja számszerűen megmondani – világított rá Kelemen Atilla parlamenti képviselő, a mezőgazdasági minisztérium mezőgazdasági, erdőgazdálkodási és élelmiszeripari szakbizottságának alelnöke. A becslésekben számtalan hibalehetőség van, mivel a romániai vadászoknak és környezetvédőknek nem áll rendelkezésére az objektív számlálás, csak vadászatok alkalmával tudják felmérni az állatállományt.

Túlszaporodott nagytestűek

Az országban élő barnamedvék számának optimális esetben 5500 egyed körül kellene mozognia, ezzel szemben Romániában - gyaníthatóan - legalább 7500 egyed él. A nagy létszám nagyon sok kárt okoz a lakosságnak.

A szigorúan védett nagytestű vadállatok száma aggasztóan nő, Beszterce-Naszód megyében például 2008-ban 321 medvét számoltak, 2012-ben pedig 448 egyedet. A természetes egyensúly megtartása érdekében a minisztérium szerint a térségben 156 egyednek kellene élnie. Ugyanezen a vidéken a farkasok optimális létszáma 70, 2012-ben 227 egyedet számláltak, 80-nal többet mint 2008-ban.

Az optimális létszámot egy adott területen minden állatfajra külön mutatók szerint számolják ki, ebben szerepet kap az élettér, táplálékszerzés lehetősége valamint az adott faj szaporodásához szükséges feltételek.

Minden túlzás tévút

A szóban forgó vadállatok sokszorozott - országos és európai - védelem alatt állnak, emiatt még akkor is, ha az adott területen túl magas a számuk, nem lőhetők ki, vadászni csak megadott időszakban lehet rájuk, szigorúan korlátozott feltételek mellett – magyarázta Crina Năstase környezetvédelmi szakember.

A „méregzöld vadvédelem” és az elmúlt 23 év erdőirtása oda vezetett, hogy a vadászt gyilkosnak bélyegezzék, miközben egész falvak kényszerülnek arra, hogy éjszakákon át őrködjenek kiabálva a földeiken így védve a termést a vadaktól – fogalmazott a maszol.ro-nak Kelemen Atilla.

A szakemberek szerint a medvék országon belüli költöztetése nem megoldás, hiszen a romániai vadállomány messze meghaladja az egészséges átlagot, így csaknem fölösleges az egyik megyéből a másikba való költöztetés. „Más országba való telepítéssel már próbálkoztak a brassói környezetvédők, ám ez annyira nehéz a folyamat, hogy lemondtak róla, ráadásul az uniónak nem kellenek a román medvék” – mondta Kelemen. Szerinte nagy baj az, hogy Romániának egyetlen mezőgazdasági szakembere sincs az Európai Parlamentben, aki szaktudással és határozottsággal képviselhetné az országot a mezőgazdasági kérdésekben, ugyanis a medvék túlszaporodása nincs összhangban a romániai és a nemzetközi vadvédelem szigorával.

A politikus által "méregzöldnek" nevezett szervezetek szószólói is sokat ártottak a természetes rendnek Kelemen szerint, mivel ők Európaszerte minden medvét megvédenének, függetlenül a faj sajátosságaitól és igényeitől. A szakember úgy véli, egységes mércével kéne szabályozni a kontinensen a nagyvadak helyzetét is, mert „amíg Romániában nem szabad kilőni a túlszaporodott vadállatokat, addig a francia gazdák három medve felbukkanása miatt máris a parlament előtt tüntetnek”.

Az erdők újratelepítése visszafogná a nagyvadakat

Új erdészeti törvénykönyv megfogalmazását fontolgatja a kormány, amelyben szigorúan büntetnék a meggondolatlan fakivágást és erdőirtást. A minisztérium még nem foglalta írásba az elképzelést, de Kelemen szerint már az is jó lenne, ha betartanák azt az érvényben lévő szabályt, miszerint egy erdőrész kivágását legtöbb két éven belül újraerdősítés kövessen. Ezzel a vadállomány is visszaköltözhetne saját életterébe, különösen a nagyragadozók, amelyeknek köztudottan nincs ellenségük.

Jelen helyzetben a nagyvadak elszaporodását emberi beavatkozással kellene szabályozni az RMDSZ-es honatya szerint, hisz emberi beavatkozás eredményeként szaporodott is el a vadállomány. „Az elmúlt 23 év erdőirtásai, tarvágásai rákényszerítették a nagyvadakat, hogy lejjebb szoruljanak természetes életterükről és alkalmazkodjanak az antropogén környezethez” – fogalmazott Kelemen. Az emberközeli életmód pedig táplálékszerzés és klíma szempontjából is kedvezett a medvének, farkasnak, hiúznak, ezért a korábbi egy-két kölyök helyett megjelent a poliovuláció jelensége, egyre gyakrabban előfordul, hogy egy medvének akár öt bocsa is születik.