banner_xRg6ZFl6_Koldok_970x250.gif
banner_30Cewl4A_Copy of 1_300x250.gif

FRISSÍTVE - Hivatalos: módosultak a módosított igazságügyi törvények

Elfogadta hétfői ülésén a kormány az igazságügyi törvényeket módosító sürgősségi rendeletet - jelentette be a kormányülést követően Tudorel Toader igazságügyi miniszter. FRISSÍTÉS: A legfőbb ügyész bírálta a rendeletet.

A tárcavezető hangsúlyozta, a rendelet egyrészt összhangba hozza egymással a nemrég módosított három igazságügyi törvény - a bírák és ügyészek jogállását szabályozó, az igazságszolgáltatás működéséről szóló, valamint a Legfelsőbb Bírói Tanács (CSM) megszervezéséről és működéséről szóló jogszabály - bizonyos előírásait, másrészt beépíti ezekbe a Velencei Bizottság néhány ajánlását, illetve a CSM írásban benyújtott igényléseit.

Mit tartamaz a rendelet?

Toader rámutatott, az egyik módosítás értelmében a jelenlegi 8 év helyett legalább 15 év szolgálati idővel rendelkező ügyész pályázhat a legfőbb ügyészi, illetve a korrupcióellenes ügyészség (DNA) és a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Ügyészség (DIICOT) vezető és vezetőhelyettesi tisztségeire. Ugyanakkor ezután legalább 10 éves tapasztalatra lesz szükség ahhoz, hogy egy ügyész a DNA-nál vagy a DIICOT-nál tevékenykedhessen - tette hozzá. 

A rendelet egy másik előírása értelmében a magas rangú ügyészi tisztségekre jelölt személyek meghallgatását ezután élőben közvetítik majd, illetve a felvételt archiválják, hogy utólag is bárki hozzáférhessen. Az igazságügyi miniszter szerint ezzel az intézkedéssel a Velencei Bizottság azon ajánlásának tesznek eleget, amely a kinevezési folyamat átláthatóságának javítását szorgalmazta. 

Toader szerint ugyanakkor 2020-ig halasztják annak a rendelkezésnek a gyakorlatba ültetését, miszerint a fellebbviteli perekben nem két-, hanem háromtagú bírói testületnek kell döntenie. A miniszter szerint a halasztást a CSM kérte, arra hivatkozva, hogy az intézkedés jelen pillanatban nem kivitelezhető, a törvényszékek ugyanis bíróhiánnyal küszködnek. 

Egy másik módosítás értelmében ezután az igazságügyi miniszternek is jogában áll fegyelmi eljárást kezdeményezni az ügyészek ellen. A tárcavezető hangsúlyozta, ez a rendelkezés kizárólag az ügyészeket érinti, és a fegyelmi kivizsgálást ez esetben is a CSM folytatja le.  A miniszter meggyőződését fejezte ki, hogy a sürgősségi rendeletbe foglalt módosítások az állampolgárok érdekeit szolgálják, segíteni fogják az igazságszolgáltatás megvalósulását. Augustin Lazăr legfőbb ügyész azonban bírálta a rendelet tartalmát.

FRISSÍTÉS: A vádhatóság vezetője szerint a jogszabályba foglaltak kihatással vannak olyan, jelenleg kivizsgálás alatt álló, fontos és összetett ügyekre, mint az 1989-es forradalommal vagy az augusztus 10-i, bukaresti tüntetéssel kapcsolatos dosszié. Ezekben az ügyekben a katonai ügyészség folytatja a nyomozás, de más ügyészségekről áthelyezett kollégáik is segítik a munkájukat - magyarázta a legfőbb ügyész, hozzátéve, hogy a hétfőn elfogadott rendelet ilyen esetekben megszünteti a kihelyezéseket, felszámolva ezáltal a nyomozásokon dolgozó csapatokat. 

"Nehéz elképzelni, miként tudják majd lezárni ezeket az ügyeket, amelyekről mindenki azt állítja, hogy mielőbb a nyomozás végére kell jutni annak érdekében, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ne kötelezze az országot óriási összegek kifizetésére" - nyilatkozta hétfőn Augustin Lazăr. 

Korábban a legfőbb ügyészség egy Facebook-bejegyzésben is bírálta a sürgősségi rendeletet, hangsúlyozva, hogy annak bizonyos előírásai sértik az alkotmányos rendet. Többek között azt a kitételt kifogásolták, miszerint ezután az igazságügyi miniszternek is jogában állna fegyelmi eljárást kezdeményezni az ügyészek ellen. A főügyészség úgy véli, ezáltal a fegyelmi eljárás "politikai eszközzé válhat az igazságszolgáltatás ellenőrzés alatt tartására".

Cikkünk frissül

banner_4BtporpC_300x250-HU.jpg

Kapcsolódók

banner_33n1iUxf_maltai-970x250.gif
banner_jpL2NADm_maltai-300x250.gif

Kimaradt?