Volt egy másik kisebbségellenes lépése is Klaus Johannisnak
Nem csak az anyanyelvhasználatot bővítő közigazgatási törvénykönyv ellen emelt óvást az államfő a alkotmánybíróságon. Klaus Johannis megtámadott a taláros testületnél egy másik kisebbségbarát törvénymódosítást is.
A rendelkezésre álló idő utolsó napján, hétfőn az alkotmánybíróságra küldte az államfő a Románia közigazgatási felosztásáról szóló törvényt módosító jogszabályt. Klaus Johannis többek között azt az RMDSZ javaslatára elfogadott módosítást kifogásolja, amely szerint tilos úgy megváltoztatni egy közigazgatási egység határait, hogy ezáltal megváltozzon a területén élő kisebbségek aránya.
Az államfő érvelése szerint ez az előírás a döntő házban került be a jogszabályba, a képviselőház nem vitatta meg, mivel az eredeti tervezetben nem szerepelt. Ugyanakkor szerinte az RMDSZ által benyújtott javaslatnak nincs mit keresnie az 1968/2-es törvényt aktualizáló módosítási csomagban.
Cseke Attila szenátusi frakcióvezető a Maszolnak elmondta, a Románia is ratifikálta az Európa Tanácsnak a nemzeti kisebbségek védelméről szóló kisebbségi keretegyezményét, amely kimondja: az aláíró tagállamoknak törekedniük kell arra, hogy a közigazgatási határok módosításával ne csökkenjen egy adott régióban élő kisebbségek számaránya.
Az RMDSZ azonban azt szerette volna, hogy ezt törvény is rögzítse. Több példa is volt már ugyanis arra Európában, hogy közigazgatási határok módosításával csökkentették az adott területen élő kisebbségek számarányát, gyengítve az érdekképviseletüket. Ez történt Szlovákiában a kilencvenes években, a Meciar-kormány idején a felvidéki magyarokkal is. „Romániában most például öt magyar megyei tanácselnök van. De a megyehatárok módosításával elérhető, hogy akár egy se legyen” – magyarázta a politikus.
Ezért az RMDSZ a Románia közigazgatási feloszlatásáról szóló törvény módosításának szenátusi vitájakor beterjesztette a javaslatát, amelyet a felsőház el is fogadott. „Klaus Johannis formai okokra hivatkozva támadta meg ezt az előírást. De azért a szász származású államfőtől elvártam volna, hogy beadványában rögzítse azt is: elvi szinten egyetért azzal, hogy közigazgatási eszközökkel ne lehessen változtatni az etnikai arányokon” – mondta a szenátusi frakcióvezető.