Gesztusok
Sike Lajos | 2012-02-22 22:57:45
Általában gesztusok nélkül nem mennek a dolgok előre. Bár a rendszerváltás óta az erdélyi magyarság több sérelmét orvosolták, az európai jogok szerint még mindig sok mindennel tartoznak. Ennek ellenére olykor nekünk is gesztusokat kell tennünk a románság felé, ha azt akarjuk, hogy ezeket a tartozásokat nagyobb részt kiegyenlítsék, hisz így nagyobb az igényünk erkölcsi súlya...
Az ÚMSZ a minap beszámolt a szatmárnémeti Kálvária templom renoválásának befejezéséről és megszenteléséről. A többszáz éves neogótikus templom (uniós pénzekkel támogatott) teljes felújítása igazi sikertörténet. Az ünnepségen jelenlévő országos szakfelügyelők és meghívott politikusok elragadtatással szóltak róla. S csak úgy áradoztak: mennyire példamutató, hogy a Kálváriában három nyelven (románul, németül, magyarul) énekeltek és imádkoztak! Sokunk szerint legszebben és legerőteljesebben a magyar katolikusok éneke zengett: „Jézus szíve, szeretlek én / vezess át az élet tengerén...” Énekükből könnyű volt kihallani e gyönyörű templomhoz való ragaszkodásukat, hűségüket a magyar katolikus valláshoz! De az aggodalmat is kiérezhettük: vajon nem kell-e tartaniuk attól, hogy a magyar ima és ének egy idő múlva kiszorulhat a román és a német mellől? Ráadásul abból a templomból, amelyet a szatmári egyházmegye mindeddig legnagyobb püspöke, Hám János épített az itteni magyar katolikusoknak.
Érezhette ezt Schönberger Jenő püspök is, mert igehirdetése végén külön kitért rá, hogy mennyire kötődnek a magyar hívők érzelmileg ehhez a templomhoz és mit jelent mindnyájuknak a Kálvária saját ünnepe, a Jézus szíve búcsú! A szertartást követően kérdésemre megerősítette: a magyar szó és ének kiszorítása fel se merülhet, erre ő személyesen is nagyon ügyel!
Nem lévén külön temploma, a ma már több száz főt kitevő helyi román római katolikus közösség a Kálváriában kapott helyet a német anyanyelvű hívekkel együtt. A két közösség kinevezett lelkipásztora, Román János és Schupler Tibor tökéletesen beszél magyarul, olyannyira, hogy az alkalmi magyar miséket is többnyire ők tartják.
Többen gondoljuk, hogy az ünnepségen jelen lévő Vasile Blaga szenátusi elnök fejében is felmerült, hogy a szatmári magyar katolikusok gesztusát viszonozni illik. S nem elsősorban azért, mert felesége szatmári katolikus magyar, hanem azért, mert a tisztesség, az európai szellemiség ezt kívánja! Ő csak tudja hol kell ezért zörgetni! A másik neves vendég, Ioan Timiş kulturális államtitkár felvetésemre határozott igennel válaszolt: ezért nyugodtan lehet magyar csángó miséket kérni! Oké! Csak legyen, aki kérje! Ehhez kívánunk bátorságot és következetességet!
vélemény
VígéretekVálasztási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »
Bogdán Tibor
KorteshadjáratTöbb mint két hónappal ezelőtt, Nyirő hazatér címmel az ÚMSZ Vélemény oldalán közöltem egy hosszabb írást az éppen akkor felröppent hírről, miszerint május 27-én, pünkösd vasárnapján, hazahozzák Madridból a magát mindig székely írónak tartó Nyirő József földi maradványait. A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja a hamvakat Spanyolországban, azokat az egyik csíksomlyói zarándokvonat hozza el Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel szállítják majd át Székelyudvarhelyre. Az előző mondat első fele már múltidő, hiszen az exhumálás megtörtént, az író földi maradványai légi úton Budapestre érkeztek, és a hét végén indulnak tovább. Azt is megírtam akkor, hogy a Magyar Távirati Irodának az íróval kapcsolatos közleményei rendkívül hiányosak. »
Székedi Ferenc
Üsd a bozgort!Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében. »
Sike Lajos
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
egyedierno | 2012-02-23 12:54:54
Tetszik a cikk Sike úr. Örömmel olvastam az állásfoglalását, osztom az aggodalmát a kiszorítósdival kapcsolatban és még jobban örvendek annak ,hogy talált témát szeretet városunkban nem kellett Brüsszelig elmenni témáért és még a Tõkés nevét sem olvastam a cikkben, a ,,Szédülõs ,, címûvel ellentétben amelyet szerintem nem sok magyar anyanyelvû olvasó díjazott különösen azok nem akik még emlékeznek az elmúlt 22 év történéseire és Tõkés László tevékenységére, amikor azért teltek meg a templomok,közterek hívekkel mert a püspök hirdetett igét és nem azért szólt az emberekhez a templomokban mert csak ott volt hallgatósága,hiszen még az ,,avasi,, szõlõhegyeken is ,,szerveztek,,számára istentiszteletet,,hegyi,,beszédet,,