Bukaresti „jiddisfeszt”
Az egykori „stétl”-ek, zsidók által lakott kelet-európai kisvárosok hangulatát próbálja visszaidézni az a rendezvénysorozat, amelyet a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetsége szervez a hétvégén Bukarestben.
Amint a „Yiddisher Velt” elnevezésű jiddis fesztivál tegnapi megnyitóján elhangzott, az első ízben megszervezett rendezvény előfutára a 2007-ben, Nagyszebenben – az Európai Kulturális Főváros project keretében – tartott Judaica Fesztivál volt, amikor Eduard Kupferberg fesztiváligazgató bejelentette: szándékaik szerint kétévenként nagyszabású, a jiddis nyelvnek és a romániai zsidó kultúrának szentelt rendezvényt tartanak majd.
Fotó: Tofán Levente
Harry Eliad, Aurel Vainer, Markó Attila és Eduard Kupferberg a zsidó színház színpadán
„A két évből a gazdasági válság miatt végül három lett, de ez nem változtat azon, hogy a rendezvényt kiemelten kezeli eseménynaptárában a romániai zsidó közösség” – fejtette ki a tegnapi megnyitón Aurel Vainer parlamenti kéviselő, a Romániai Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke. A bukaresti Állami Zsidó Színházban tartott ünnepségen Vainer elmondta, ő maga is egy moldvai zsidó „stétl”-ben töltötte gyermekkorát, ahol a jiddis nyelv közhasználatban volt annakidején.
A rendezvényt támogató Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának elnöke, Markó Attila beszédében kifejtette, örömmel tölti el, hogy a hazai zsidóság a múlt tragikus eseményeinere való méltó megemlékazés mellett előre is tekint, a hajdani romániai zsidó élet újraélénkítése végett. Mint kifejtette, a válság miatt a hivatal nem tudott olyan mértékű támogatást nyújtani a rendezvénynek, amilyent megérdemelt volna, hiszen „ilyen eseményekre mindig nagy szükség van”.
A bukaresti jiddis fesztivál meghívottjaként Alexandru Pincevschi, a moldova köztársaságbeli zsidó közösség vezetője ismertette a szomszédos ország zsidó közösségének demográfiai adatait. Mint elmondta, a mintegy négymilliós országban tizenötezres zsidó közösség él, ami a romániainak mintegy kétszerese.
Harry Eliad rendező, a Állami Zsidó Színház igazgatója a ma is jiddis nyelvű előadásokat bemutató bukaresti kultúrintézmény roved történetét ismertette. Mint elmondta, az egész hétvégén tartó fesztivál rendezvényei egy részének otthont adó épület „sokat látott” az idők során, jót és rosszakat is, akárcsak a romániai zsidó közösség.
VígéretekVálasztási esztendőkben Románia az ígéret(ek) földjévé változik. A jelöltek, ha már hozzáértésben, szakképzettségben, tudásban, gazdaszellemben – mindezek hiányában – nem tudnak egymással vetélkedni, megpróbálják legalább ígéretekben felülmúlni egymást. És mivel korlátlan jóléttel, feneketlen boldogsággal, amolyan földi paradicsommal a jelöltek mindegyike kecsegtet, igyekeznek hát „sajátos”, „egyedi” fogadalmakat tenni potenciális választóiknak – így már a kampány első napjaiban egészen képtelen, nevetséges ígéretek – mondhatnánk: vígéretek – születtek meg. »
Bogdán Tibor
KorteshadjáratTöbb mint két hónappal ezelőtt, Nyirő hazatér címmel az ÚMSZ Vélemény oldalán közöltem egy hosszabb írást az éppen akkor felröppent hírről, miszerint május 27-én, pünkösd vasárnapján, hazahozzák Madridból a magát mindig székely írónak tartó Nyirő József földi maradványait. A magyar állam megbízásából Magyarország konzulátusa exhumáltatja a hamvakat Spanyolországban, azokat az egyik csíksomlyói zarándokvonat hozza el Csíkszeredába, ahonnan huszárkísérettel szállítják majd át Székelyudvarhelyre. Az előző mondat első fele már múltidő, hiszen az exhumálás megtörtént, az író földi maradványai légi úton Budapestre érkeztek, és a hét végén indulnak tovább. Azt is megírtam akkor, hogy a Magyar Távirati Irodának az íróval kapcsolatos közleményei rendkívül hiányosak. »
Székedi Ferenc
Üsd a bozgort!Mint várható volt, ahogy az RMDSZ elvesztette kormányzati, vele a hazai társadalom számára nagyon is szükséges kiegyensúlyozó és mérséklő szerepét, ismét ütik, vágják a magyart! Ponta miniszterelnököt még fel sem kenték, amikor döntött a MOGYE magyartalanításáról. A választási törvény számunkra előnytelen megváltoztatásától kezdve a magyar prefektusok és igazgatók leváltáság olyan viharosan visszatért a múlt, hogy a felelős erdélyi magyar családokban ez a fő beszédtéma. Sokan kérdik: mi jöhet még, és mi mindent fog elnézni Brüsszel Romániának a gazdasági stabilitás fejében. »
Sike Lajos
Hozzászólások
Hozzászólni csak regisztrált és bejelentkezett felhasználónak lehetséges. Ön nincs bejelentkezve.
Jelenleg nincs hozzászólás ehhez a cikkhez!