Több mint 1,76 millió lej Hargita megye épített örökségének védelmére és régészeti kutatásokra 2025-ben. A programok a műemlékek megőrzését, a tudományos kutatás támogatását és a helyi identitás erősítését szolgálják – közölte a sajtóval Hargita Megye Tanácsa.

Mint a tájékoztatásban kifejtik, 2025-ben Hargita Megye Tanácsa több mint 1,76 millió lejjel támogatta az épített örökség védelmét, valamint támogatta a megye területén zajló régészeti kutatásokat. Kifejtik, hogy a műemlékvédelmi és régészeti programok egyaránt hozzájárulnak a történelmi értékek megőrzéséhez, a tudományos kutatás támogatásához, valamint a térség kulturális és turisztikai vonzerejének növeléséhez.

A Műemlékvédelmi Program keretében 2025-ben 24 projektet finanszíroztak, az összberuházás értéke elérte az 1,76 millió lejt. A támogatások elsősorban történelmi egyházi épületekre – római katolikus, református és unitárius templomokra –, valamint civil örökségi elemekre, így kúriákra, székely kapukra és történelmi lakóépületekre irányultak Csík, Udvarhely és Gyergyó térségében.

Az elvégzett munkálatok magukban foglalták az épületek helyreállítását és felújítását, szerkezeti megerősítéseket, sürgősségi beavatkozásokat, karbantartási és javítási munkákat, tornyok és harangtornyok felújítását, valamint a jövőbeni megőrzési szakaszokhoz szükséges műszaki dokumentációk elkészítését, amelyek mind a megye építészeti és művészeti értékeinek hosszú távú megőrzését, mind pedig a térség kulturális és turisztikai fejlődését szolgálják.

A program keretében megtervezték a kászonaltízi Krisztus Király római katolikus templom kriptával együtt történő felújítását; sürgősségi beavatkozásokat végeztek a csíkdelnei Keresztelő Szent János templom tornyánál; szint sürgősségi jellegű szerkezeti megerősítési munkálatokat végeztek a csíkszentmiklósi Szent Miklós templomnál; megtervezték a székelyudvarhelyi Szent Miklós római katolikus plébániatemplom restaurálását; a bikafalvi református templom rehabilitációját; megerősítették és felújították a kecseti református templomot, javítási munkálatokat végeztek a medeséri unitárius templomnál, illetve lemeszelték gyergyószentmiklósi Bocsánzy-házat kívülről. Ugyanakkor felújítottak két máréfalvi székely kaput, támogatták a csíksomlyói Erdély Péter-ház zsindelyének cseréjét, illetve a menasági Adorján-kúria karbantartását is.

A régészeti kutatások terén a megyei önkormányzat a megye múzeumaival együttműködésben kiterjedt programot valósított meg Csík, Udvarhely és Gyergyó térségében, amelynek költségvetése 54,2 ezer lej volt, ebből 50 ezer lejt a megyei tanács biztosított.

A kutatások során Csík térségében, Csíkszentmihályon egy régi település nyomait tárták fel, ahol XVI–XVII. századi lakóépületek és számos mindennapi használati tárgy – kerámiaedények, kályhacsempék, kések, kulcsok, csont- és fémtárgyak – kerültek elő, míg a csíkszeredai Vasfúvó-dombon XI–XIII. századi vaskohászati tevékenység nyomait azonosították, ami bizonyítja, hogy a térség már a kora középkorban is jelentős gazdasági szerepet töltött be.

Udvarhelyszéken, a Vargyas-szorosban, a târgoviștei Valahia egyetem és a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum együttműködésében végzett kutatások során jelentős régészeti leletek kerültek elő a Nagy barlangban (Orbán Balázs barlang), a Tatár barlangban és az Albert barlangban. A feltárások a középső paleolitikum korából származó, mintegy 350 000–45 000 éves emlékeket tártak fel, amelyek a neandervölgyi ember jelenlétére utalnak. A leletek között pattintott kőeszközök, valamint a neandervölgyiek által elejtett vadállatok – többek között szarvas, mamut és gyapjas orrszarvú – csontmaradványai, továbbá barlangi medve (Ursus spelaeus) és farkas csontjai is megtalálhatók.

Ugyanakkor Homoródszentmártonon a kutatók jelentős előrelépést értek el az erődtemplom tudományos dokumentálásában. A jelenleg előkészítés alatt álló kétnyelvű, magyar–román monográfia célja, hogy hozzájáruljon e kiemelkedő jelentőségű történelmi műemlék szélesebb körű megismertetéséhez és népszerűsítéséhez.

Gyergyó térségében új régészeti lelőhelyeket elemeztek, továbbá azonosítottak egy első világháborús történelmi övezetet Gyergyóújfalu közelében, összesen 10,5 négyzetkilométernyi területet kutatva át 2025 folyamán.

A programok megvalósítása hozzájárul Hargita megye múltjának jobb megismeréséhez, kulturális örökségének védelméhez, a tudományos élet fejlődéséhez és az turizmus erősítéséhez, egyúttal erősítve a helyi közösségek identitását és a lakosság kötődését saját történelméhez – jegyezték meg a közlemény végén.