II. Erzsébet angol királynő halálhírét tudomásul véve, John Chapple, az angol királyi ház hivatalos méhésze, a Buckingham palota kertjében lévő minden kaptárba bekopogtatott és kegyelettel elsuttogta a régi, hagyományos szöveget: „Az úrnőtök meghalt, de el ne menjetek! Az új uralkodótok jó lesz hozzátok!” – írta a Daily Mailt idézve a Rolling Stone magazin.

Anglia és a világ túl van már a királynő halálán érzett első döbbeneten, illetve a jó néhány napon keresztül elhúzódó, milliókat mozgósító, gyászszertartáson. A királynő most békésen nyugszik Windsorban szeretett férje, Fülöp herceg mellett.

Hét évtizedes fárasztó uralkodás és sok évtizedes idegőrlő családi botrányok után is, II. Erzsébet angol királynő az utolsó pillanatig elpusztíthatatlannak és az angolok örök kapaszkodójának tűnt. A sors különleges fordulata, ha úgy tetszik fintora, hogy II. Erzsébet közvetlenül halála előtt, nyári rezidenciáján, a skóciai Balmoralban még fogadta Lizz Trus-t, az új miniszterelnököt, akit megbízott a kormányalakítással, miután elfogadta Boris Johnson lemondását.

Mindez csak alig néhány hete történt! A republikánusok, akik a Brit Monarchia intézményét újult erővel támadják, egy fontos érdemét el kell ismerniük annak: meglepően stabil.

Nem mondható viszont ez el a brit kormányról! Már-már olaszországi vagy dél-amerikai szappanopera szinjétre kezd süllyedni az angol belpolitika. Johnsont megbuktatták – nem alaptalanul –, aztán jött Truss, akit második Thatcherként emlegettek hívei. Ő maga is Vasladynek képzelte magát és – fejjel ment a falnak. Avatatlan kézzel néhány nap alatt úgy felbolygatta a ködös Albion pénzügyeit, hogy most sürgősen le kellett mondania.

A „Vaslédi” karrierje mindössze 45 nap alatt elolvadt, mint a viasz. Ebben viszont Liz Truss valóban rekorder: minden idők legrövidebb angol miniszterelnökségét tudhatja a magáénak. A tory-k most ismét miniszterelnököt keresnek maguknak, de a Labour ellenzék vezére, Keir Starmer most már határozottan állítja: elég! Előrehozott választások kellenek. Ezt nyugodtan követelheti is, hiszen a Munkáspárt több mint harminc százalék előnnyel vezeti a közvélemény-kutatásokat, ami nem is csoda, ha figyelembe vesszük, hogy Eton neveltjei micsoda fiaskókat produkáltak az elmúlt években.

Az európai sajtó jelentős része, illetve a „remain”-hívek meggyőződéssel állítják, hogy a konzervatívok politikai pech-, sőt átoksorozata magával a Brexittel kezdődött. Ha így is lenne – nem kizárt –, most már úgysem lehet a dolgokat visszacsinálni. Vagy mégis?

Ha a királynő méhei felgyászszalagozott kaptáraikban gyászolják is II. Erzsébetet, III. Károlyra egészen biztosan darázsfészek vár. Maga Károly sem föltétlenül az önuralmáról híres – már a királysága első napjaiban jó néhányszor nyilvánosan bosszankodott –, de a jövő eseményei még kevésbé fogják őt elkényeztetni. Károly egyáltalán nem olyan népszerű, mint elhunyt édesanyja, és az sem valószínű, hogy újabban kifejtett klíma- és természetvédelmi tevékenysége az angolok vagy a világ kedvencévé tenné őt.

A konzervatív angolok nem felejtenek: Diana hercegnő szomorú sorsa nagyon is elevenen él emlékezetükben, és Károlyra ma is szemrehányással tekintenek.

III. Károly király most bizonyíthat! Ha a parlamentáris monarchia játékszabályai nem is engedik meg neki, hogy közvetlen befolyást gyakoroljon a politikai eseményekre, mégis a szolid stabilitás szimbólumává válhatna. Az idők nehezek politikai, de elsősorban gazdasági szempontból, és a társadalmi elégedetlenség Angliában sem marad el. Ez nem csak a jelek szerint teljesen szétzilált tory-k vagy általában az állami intézmények, de akár a királyi ház ellen is fordulhat.

Persze, ha Károly most megfelelően bölcs és szolidáris üzenetek kibocsátására képes, akár még meg is szilárdíthatja a Monarchiába vetett bizalmat. Egyelőre a jelek nem túl biztatók, de tény, hogy próbálkozik: karcsúsítja a királyi ház adminisztrációját, igyekezve ezzel csökkenteni az adófizetők által a Windsorokra fordított közterheket, egyúttal növelni irányukban a köz szimpátiáját.

Nagy-Britannia ismét kormányválságban van, újra miniszterelnök kerestetik. Csakugyan felfordult a világ, ha még az egyik legszolidabb demokrácia is darázsfészekhez hasonlít, és nem a szorgalmas méhek kaptárához! S most már anyakirálynőjük sincsen!

(Borítóképen: Liz Truss | Fotó: Agerpres/EPA)