Előrejelezhetetlenek a világ vezető politikusának döntései. Donald Trump a legnagyobb katonai hatalom elnökeként nem a diplomácia megszokott szabályai, hanem a saját feje szerint játszik és diktálja szövetségeseinek és ellenfeleinek – ezek sokszor ugyanazok – az irányt.

Oly gyakran történik Donald Trump külpolitikájában irányváltás, hogy politikusok és politikai elemzők beleszédülnek, és már nem is próbálkoznak megérteni, illetve megértetni, hát még előre látni a politikai folyamatokat.

Nincs egy hete, hogy Trump váratlant lépett, és megígérte Volodimir Zelenszkijnek, hogy az USA Tomahawk rakétákat szállít Ukrajnának, amellyel a távoli orosz célpontok is elérhetők. A háborúpártiak elégedetten dörzsölték a kezüket, lám, Trump megvilágosodott, és a háború folytatása mellett döntött, Ukrajna pártjára állt. Ma Volodimir Zelenszkij Washingtonba utazik, hogy a Tomahawk rakéták átadásáról tárgyaljon. Tegnap még abban reménykedhetett, hogy a Fehér Ház beleegyezik a nagy hatótávolságú Tomahawk rakéták használatába. Nem sokáig, mert röviddel azután, hogy csütörtökön az ukrán elnök leszállt az Andrews támaszponton, megtudta, hogy Donald Trump telefonon egyeztetett Vlagimir Putyinnal, és megegyeztek egy budapesti találkozóban. Zelenszkijt és csapatát kellemetlen meglepetésként érte Trump azon kijelentése, miszerint beszélt Vlagyimir Putyinnal, és beleegyezett, hogy találkozik vele Magyarországon.

Bár ismerve az amerikai elnök váratlan külpolitikai irányváltásait, már akkor aggódnia kellett volna, amikor Donald Trumpot a hét elején arról kérdezték, hogy fontolgatja-e, hogy 2500 kilométeres hatótávolságú, fejlett rakétákkal lássa el Ukrajnát, azt felelte: „Majd meglátjuk... Talán igen.” Az Ovális Irodában pedig azt nyilatkozta az újságíróknak, hogy „az Amerikai Egyesült Államoknak is szükségük van Tomahawkokra. Szóval nem tudom, mit tehetünk ez ügyben”.

A lépés aggodalmat keltett nemcsak Kijevben, hanem az Egyesült Államok európai szövetségesei körében egyaránt.

Hamarosan többen is bírálták Trump újabb pálfordulását. Egyrészt azzal, hogy a budapesti Trump–Putyin találkozó terve béke helyett időt adhat a Kremlnek, és gyengítheti Ukrajna támogatottságát. Másrészt az Orbán Viktor politikáját elutasítók azon jajongtak, hogy a Trump–Putyin találkozó fájdalmas csapás lesz az Európai Uniónak, mert megerősíti Orbán Viktor magyar miniszterelnök pozícióját. Az európai vezetők a hatalomváltásban reménykednek Magyarországon, mivel Orbán akadályozza az EU politikájának végrehajtását. A Trump–Putyin budapesti tárgyalások kapcsán, mely Trump szerint két héten belül meg is valósulhat, megerősíthetik a magyar miniszterelnök pozícióját a világ politikai forgószínpadán.

Volt román politikai elemző, aki igyekezetében azt fejtegette, hogy a budapesti csúcs azért sem jöhet létre, mert Vlagyimir Putyin nem juthat el a magyar fővárosba NATO légtér átrepülése nélkül, a NATO légtérben pedig bármi megtörténhet a gépével. Mintha a NATO az USA engedélye nélkül bármit is merne lépni...

Az esetleges Trump–Putyin-találkozó budapesti helyszínének különös iróniája, hogy 30 évvel ezelőtt, 1994. december 5-én ugyancsak Budapesten írták alá azt a nemzetközi egyezményt, amely garantálta Ukrajna függetlenségét és területi integritását – cserébe azért, hogy az ország lemondjon a Szovjetunió összeomlása után örökölt atomarzenáljáról.

A Budapesti Memorandumot akkor Bill Clinton amerikai, Borisz Jelcin orosz, Leonyid Kucsma ukrán elnök és John Major brit miniszterelnök írta alá. Az akkori kincstári optimizmus áthatotta kijelentések szerint „egy biztonságosabb korszak köszönt a világra”.

Minden másképp alakult. Oroszország 2014-ben megsértette a memorandumot a Krím-félsziget elcsatolásával, majd 2022 februárjában háborút indított Ukrajna ellen. Hogy mekkora a békét aláírásukkal szavatoló államok felelőssége, majd a történészek eldöntik. Tény, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a 2022-es müncheni biztonsági konferencián keserűen jegyezte meg, hogy Ukrajna háromszor próbálta összehívni a memorandum betartását szavatoló államokat – eredménytelenül.

Most, harminc évvel később, ugyancsak Budapesten ülhet tárgyalóasztalhoz három olyan vezető, akik Ukrajna sorsáról határozhatnak. Dönthetnek a több százezer életet követelő háború lezárásáról, amely éppen a Budapesti Memorandum megszegése miatt robbant ki.

A béke lehetősége pedig mindennél fontosabb. Mindenképpen fontosabb, mint az, hogy az európai vezetők elégtételt vesznek-e Orbán Viktor különutas politikája miatt vagy sem. Fontosabb mint az, hogy cáfolják Orbán Viktor miniszterelnököt, aki péntek reggeli rádióinterjújában kijelentette: Európában Budapest az egyetlen hely, ahol ilyen találkozót meg lehet tartani, mivel Magyarország három éve az egyetlen békepárti ország a térségben.

Ha létrejön, a találkozó egyértelműen diplomáciai siker lesz Magyarország számára. Érzi ezt az Európai Unió fősodratú politikusai által preferált Magyar Péter is, aki közösségi oldalán üdvözölte a hírt, megjegyezve, korábban ők is javasolták Budapestet helyszínként a béketárgyalásra.

De mindennél fontosabb a béke, mert az orosz–ukrán háború már úgyis visszavetette Európát a hidegháború, a felfegyverkezés korszakába, úgy jó ötven évvel.

(Nyitókép: infostart.hu)