Nem is kezdődhetett másként a választási szuperév, mint egy ordenáré módon előadott koalíciós szkanderezéssel. Helyi terepismeret nélkül még azt hihetnénk, nehezen összeegyeztethető, de jobbnál jobb ajánlatokat ütköztet egymással a két kormányzó párt, az ország, a polgárok helyzetének javítására kidolgozott stratégiák mellett érvelő vezető politikusok folytatnak szikrázó vitákat a voksolók meggyőzéséért.

Ennél jóval egyszerűbb utat választanak a szavazatok megszerzésére a hatalmat egymás között testvériesen felosztó szociáldemokraták és a nemzeti liberálisok. Azon izmoznak kegyetlenül, hogy milyen taktikával tudják a maguk számára a lehető legelőnyösebbé tenni a választások időpontját és formáját. Smekkerkednek. Elnézést, de nem találtam a helyzethez leginkább találó magyar kifejezést.

Itt van nekünk a Nemzeti Liberális Párt (PNL), amelynek a népszerűsége alacsony. Mit lehet ilyenkor tenni? Vezetést váltani? Módosítani az irányon, a stíluson? Ennél sokkal egyszerűbb valami cseles megoldást találni. Például választást összevonni. S akkor a sárga színekben tevékenykedő, a pártnál sikeresebb településvezető mozgósításba kezd, hiszen az ő széke is a tét. Csakhogy ezt a PNL egyedül nem tudja elintézni, szüksége van a Szociáldemokrata Pártra (PSD) is. Röviden: a nagy bajban lévő liberálisok türelmetlenül várják a PSD-től, hogy dobjon nekik egy szép, piros mentőövet, nehogy lekörözzék őket az európai parlamenti választáson George Simionék.A mostani alkudozás tétje: a szociáldemokraták hajlandók-e, s ha igen, milyen áron a PNL hóna alá nyúlni? Bár első látásra úgy tűnik, a PSD csak nyerhet a helyzeten, a képlet cseppet bonyolultabb. A PNL leszereplése a júniusi EP-választáson a kisebbik koalíciós partner belső válságához, Ciucă bukásához, s ezen keresztül kormányválsághoz is vezetne. Nem véletlenül jelentette ki Marcel Ciolacu, hogy visszaadja miniszterelnöki mandátumát, ha a liberálisok kilépnek a koalicióból. Nincs jelenleg a PSD-elnök számára kedvezőbb alternatíva a közös kormányzásra, mint a Nicolae Ciucă vezette, simulékony, befolyásolható, előrelépésre képtelen PNL. Miért vinné el az őszi, legfontosabb választások előtt Ciolacu a balhét egy törvényről törvényre bukdácsoló kisebbségi kabinettel?

Egy klasszikus film idézetével élve: olyan ez a két kormánypárt, mint a borsó meg a héja. Amit most látunk, az nem más, mint egy harsányan előadott pankrációsorozat. Nagy igyekezetükben sérüléseket ugyan szerezhetnek a főszereplők, de a sikeres műsor és a gázsi kedvéért könnyen túllépnek ezeken. Ciolacu és Ciucă kéz a kézben tervezik a nyárelőt. Teszik ezt – nyilvánvalóan – a stabilitásért, a geopolitikai egyensúlyért és a mi nyugalmunkért.