A felelősségvállalás hiánya
Aki józanul gondolkodik, az fabatkát sem tett volna a Cîţu-kormány esélyeire a mai bizalmatlansági szavazáson. Talán két politikus volt, aki még bízott abban, hogy megroppan a Cîţu ellenes összefogás: az államfő és a kormányfő. De lehet, hogy csak Florin Cîţu.
Ma sem akarom elhinni, hogy Klaus Iohannis minden elővigyázatosságot hátrahagyva, mögöttes szándék nélkül támogatta Florin Cîţut, hogy aztán tíz nap múlva porba hulljon a miniszterelnök minden dicsősége.
Amelyet előre lehetett látni. Minden párt elfordult a kormányfőtől. Még a kisebbségek parlamenti csoportja is. Sőt, a saját pártjának Orban szárnya is.
Noha utóbbiak nem szavaztak saját kormányuk ellen – miként a kormánykoalíció tagjának, az RMDSZ-nek a honatyái sem – a voksolás végkimenetele előre borítékolható volt. A két ház együttes ülésén jelen volt 318 képviselő, szavazott 281, a bizalmatlansági indítványt támogatták 281-en, 40-nel többen, mint ahány szükséges volt Florin Cîţu menesztéséhez.
Igaza volt Szabó Ödönnek, az RMDSZ képviselőházi frakcióvezető-helyettesének, amikor kijelentette, hogy „amikor járvány tombol, az energiaárak emelkednek, ilyen nehéz időkben felelőtlenség megbuktatni egy kormányt, ahogyan felelőtlenség az is, hogy a bizalmatlansági indítványt kezdeményezők nem kínálnak alternatívát a kormányzásra”.
De a legnagyobb felelőtlenség – esetleg piszkos politikai húzás – egy olyan kormányfőt támogatni, nem visszahívni, aki a gondok (legalábbis látható) gyökere.
Azzal pedig senki sem tud mit kezdeni, hogy a választási algoritmusból következően más kormánykoalíció nem képzelhető el, mint a jobbközép.
Természetesen ennek a dilemmának a legegyszerűbb feloldása lehetne az előrehozott választás. Ami pedig valószínűtlen. Egyrészt azért, mert a jobboldal veszítene, Klaus Iohannis pedig annyira szereti az Őpártját, hogy ezt nem vállalhatja be. Másrészt a szociáldemokrata képviselők sem kockáztatnák négy évre megváltott kiváltságukat, személy szerint ők sem érdekeltek az előrehozott választásokban.
Ha Ludovic Orban nem váltja be fenyegetését, és nem alakít híveivel új frakciót, a legvalószínűbb, hogy ugyanaz a három párt alakít majd kormányt. Változás csak annyi, hogy Florin Cîţu nélkül.
„Készek vagyunk – mondta Dacian Cioloș – a civilizált és észszerű a tárgyalásokra, amelyből azonban kizárjuk a Florin Cîţu rendezte politikai balett minden elemét.”
Tiszta beszéd!
De Dacian Cioloșnak is figyelnie kell azokra a józan hangokra, amelyek figyelmeztetnek, hogy bármely koalícióban türelemre, megértésre, folyamatos párbeszédre van szükség, és főleg az egyéni ambíciók alárendelésére a koalíciós érdekeknek.
Másként nem fog menni!