Az ember – ha nem Romániában élne – azt hihetné, hogy a pusztító árvizek rövidesen a múlt rémemlékei maradnak, hiszen csaknem ötven millió eurós befektetéssel elkészült Románia legelső „árvíztérképének” számítógépes applikációja, amely a jövőben mentesítené a vizek haragjának kitett településeket a természeti csapástól. Az árvízvédelmi szakértők csak megnyomnak néhány billentyűt, és máris megtalálják az árvízvédelemre szoruló településeket (ha az évtizedek óta pusztító áradások után még mindig nem tudnának róluk), s innentől kezdve már egyszerű a dolguk: védőgátakat emelnek, elterelik a bajt okozó folyók, patakok medrét, netán elköltöztetik magát a települést. Romániában – ugye – minderre van pénz, a térkép pedig kisegíti az árvízvédelmieket abban, hogy hova is fektessék be a szükséges összegeket.

Csakhogy az ember Romániában él, így aztán legfeljebb csak icikét-picikét lepődik meg azon, hogy a tudományos árvízvédelmi mappán nem szerepelnek az árvizeknek leginkább kitett helységek, vagy pedig a térkép olyan árvízbiztosnak tünteti fel őket, hogy ott egy újabb bibliai özönvíz alkalmával biztosan kiköthetne az újkori Noé bárkája. Árvízveszélyesnek ítél meg viszont olyan településeket, ahol lassan megteremnének a kaktuszok is, főleg az elsivatagosodó déli országrészben.

A Román Vizek Országos Hatósága szerint a térkép csak általános tájékoztató jellegű. Kis területeken ugyanis árvizet okozhat a flash-food, azaz a szokatlanul nagy csapadékmennyiség, a hegyoldalról alázúduló hólé, a hegyi patakok, valamint a pangó vizek. Így nem biztos, hogy a vörössel jelölt településeken pusztítani fog a víz, és az sem kizárt, hogy a kockázatmentesnek feltüntetett helységeken nem tombol majd az ár. Nos, a térkép ezt be is bizonyította. A térkép alapján előre jelezni legfeljebb csak Nostradamus tudna – bár neki ehhez nem lenne szüksége ötven millió eurós mappára.

Ja, az ötvenmillió euró… Ami nem kellett volna Nostradamusnak az előrejelzéshez, az előrejelezhetően kellett a hatalmon lévő politikusoknak. A térkép azért lett gyakorlatilag használhatatlan, mert elosztásánál nem a vállalkozó szakértelmére, hanem „pártközeliségére” voltak tekintettel, hiszen így az árvízvédelemre fordítandó összegekből – legyünk stílusosak – csurran-cseppen valami politikus uraméiknak is.

Az északkeleti országrész topográfiai-hidrográfiai tanulmányának elkészítésére például a Sebastian Ghiţă érdekeltségébe tartozó Teamnet International kapott megbízatást. És vele együtt 25 millió lejt. A Prut mentén fekvő övezet felmérésére Radu Mazăre és Nicuşor Constantinescu „házi cége”, a Romair Consultuing „nyerte el” a megrendelést.

Az ország déli felében, az Argeş-Vedea hidrográfiai medence esetében a tanulmányok elkészítéséhez rendelkezésre álló 12,3 millió lejből 12 milliót az Aquaproiect kapott. Nem véletlenül: a vállalatban a szociáldemokraták egykori „nagy kombinátora”, Viorel Hrebenciuc is érdekelt. A cég bukaresti kirendeltségét Leontina Ilie, a Năstase-kormány volt környezetvédelmi minisztere, Aurel Constantin Ilie felesége vezeti. Az Ilie-család lányának pedig Hrebenciuc a keresztapja, így aztán a kör bezárul.

Állítólag Viorel Hrebenciuc nagy patáliát vágott ki, amiért nem kapta meg a fennmaradó 300 ezer lejt is, amit viszont – a gyanakvás elkerüléséért – „semleges” cégnek ítéltek oda. Férhet-e így kétség a versenytárgyalás tárgyilagosságához?

A Bánsági Hidrográfiai Ügykezelőség 13 millió lejét két cég kapta meg: ugyancsak az Aquaproiect valamint a Cornel&Cornel Topoexim. Utóbbi érdeme az, hogy könyvelését Victor Ponta testvére, Alexandra Hertanu vezeti.

Maros megyében a hidrográfiai adatgyűjtést megint csak az Aquaproiect végezte – potom nyolcszázezer euróért. Hogy miként – azt bizonyítja a használhatatlan térkép.

Körösvidék Hidrográfiai Ügykezelőségének mindössze 2,3 millió lej állott a rendelkezésére. Ebből az összegből 1,4 millió lejt egy targovistei cégnek, a szociáldemokraták parlamenti képviselője, Ionut Cristian Savoiu által vezetett Blominfo Geonetnek ítéltek oda. Ez a cég Maros megyében is 3,2 millió lejhez jutott az árvíztérkép ürügyén, miután pedig további közbeszerzéseken lett „győztes”, nevét Blom Romaniára változtatta. Gondolom, nem csak hálából, hanem újabb közbeszerzési szerződések reményében, hiszen az minimum hazaáruló, magyarbérenc vagy Soros embere, aki beleköt abba, ha olyan hazafias cég lesz a nyeri a (megbundázott) versenytárgyalásokat, amelynek nevében ott szerepel Románia neve. És nem számított rosszul: a névváltoztatás után Olt megyében máris 30 millió lejes „árvízszerződést” vihetett el

Dobrudzsában illetve a Szeret mentén a Romair Consulting kaszált nagyot: két tanulmányért 15 millió lejes szerződést kapott a cég főrészvényese, a szociáldemokratákhoz igen közel álló kétes hírű üzletember, Gheorghe Boeru. Lám-lám, mégiscsak meglehet írásból is élni… A volt repülős tábornok neve több bűnvádi dossziéban is szerepel, a Victor Ponta sógorával, Iulian Hertanuval kötött törvénytelen üzleteiért is vizsgálat indult ellene. Hogy megszabaduljon a nagyobb büntetéstől, a korrupció elleni ügyészeknél több egykori üzlettársát is feljelentette. Ez persze azoknak, a hozzá hasonló „vállalkozóknak” a baja, akik vele üzleteltek.

A legnagyobb baj az, hogy a hozzáértés követelményét semmibe véve, az árvíztérkép elkészítésének felelősségteljes munkáját – ártatlan emberek életét kockára téve – „párthű” cégekre bízták rá. Amelyek korábbi munkáikkal már bebizonyították, hogy teljes mértékben híján vannak a szakértelemnek, a pénzen kívül semmi sem érdekli őket. „Ars poeticájuk” röviden így foglalható össze: utánunk az özönvíz.

Ami jelen esetben még stílusos is, elvégre – árvízvédelmi térképről van szó.