Mondhatnánk akár azt is, hogy fokozott figyelmet fordított az Amerikai Egyesült Államok Külügyminisztériuma a romániai magyar kisebbség helyzetére, az emberi jogokra vonatkozó országjelentésében részletesen taglalta azokat a jogfosztó intézkedéseket, amelyeket a magyarság képviselői sokszor és számos fórumon sérelmeztek.

Három évvel ezelőtt egy szó nem sok, annyi sem szólt az amerikai külügy jelentésében az erdélyi magyarok, magyar intézmények, egyházak ellen irányuló támadásokról. A hátrányos megkülönböztetést elszenvedő csoportok közt a romát és a szexuális kisebbségeket említette a 2013-as emberjogi körkép. No meg, a börtönbüntetésre ítéltek elviselhetetlen fogvatartási körülményeit ecsetelte.

Románia időközben az USA stratégiai partnerévé vált, megbízható szövetségessé, a kormány és az államfő becsületszavát, hogy a magyar kérdésről, mivel az nincs, nem érdemes beszélni, nem vonhatták kétségbe a jelentés összeállítói.

Általánosságban szóltak ugyan a kommunizmus ideje alatt államosított ingatlanok visszaszolgáltatásának rendkívül lassú üteméről, miként arról is, hogy a kormánynak nem sikerült megfelelő intézkedéseket foganatosítania az elkobzott görög-katolikus ingatlanok visszaszolgáltatására. Az erdélyi magyar történelmi egyházakat ért vegzálásokról azonban szó sem esett.

Áttörést jelentett, hogy az RMDSZ elnöke amerikai tartózkodása során találkozott a külügyminisztérium illetékeseivel, és tavalyelőtt, illetve tavaly is ismertette az erdélyi magyarságot hátrányosan érintő kormányzati és igazságszolgáltatási lépésekről.

Ennek eredményeként a tavalyi jelentésben az amerikai külügyminisztérium már jelezte, hogy szerinte sincs minden rendben a többség–magyar kisebbség viszonyában, akkor sincs, ha az államfő a maga példáját felhozva – németként lett elnök – igyekszik eltussolni a kisebbségi kérdés rendezetlenségének tényét.

A legfrissebb emberjogi országjelentés még több konkrétumot tartalmaz. A Székely Mikó Kollégium ügyéből levonható, hogy a román állam nem hajlandó lemondani az elkobzott ingatlanokról, ezt bizonyítja, hogy a tavaly elbírált visszaszolgáltatási kérések valahányát negatívan bírálták el. Gond van a szabad anyanyelvhasználat biztosításával is. Még mindig nincs önálló állami egyetem. Még a román nyelv anyanyelvként történő tanítását sem nézik Washingtonból jó szemmel.     

Amerika ma jobban átlátja a romániai magyar közösség helyzetét, s ez a Romániai Magyar Demokrata Szövetség erőfeszítéseinek eredménye – mondta Kelemen Hunor szövetségi elnök. Ez kétségbevonhatatlan, de valószínű, hogy az USA Külügyminisztériuma maga is dokumentálta, kielemezte az RMDSZ által ismertetett ügyeket, és mielőtt szóvá tette volna jelentésében, meggyőződött a panaszok jogosságáról, a hátrányos megkülönböztetés tényének valóságáról.

A politikai befolyásoltság alatt álló román nyelvű sajtó –  az utóbbi hetekben meggyőződhettünk erről a nagyfokú szolgaiságról –  ezúttal összezárt. Azt a néhány éve tapasztalható magatartást tanúsította, amellyel bagatellizálni próbálta a magyar követeléseket: hallgatott. Elhallgatta a jelentésnek a magyar kisebbség diszkriminációjára vonatkozó részleteit. Ha valamiről nem beszélünk, az nincs is – gondolhatták a sajtó korifeusai, és azok akikre a hírszerkesztők, publicisták közül sokan hallgatnak, akiknek lesik a parancsaikat.

Így aztán a hazai román nyelvű sajtóból annyit tudtunk meg, hogy a romák és a szexuális kisebbségek nem örvendenek teljes jogegyenlőségnek. (Az amerikai bírálatot némiképpen tompítja, hogy a romák és a szexuális kisebbségek sem örvendenek túlságosan nagy elfogadottságnak a társadalomban. Így az állam diszkriminációját legtöbben nem is tartják problémásnak.)

Persze az is megtörténhet, hogy az idei hazai reakciók még a 2013-as jelentésre születtek. Újabb három év múlva talán még azt is megtudhatjuk a többségi sajtóból, hogy Washington aggódik az erdélyi magyarságot ért megkülönböztetés miatt. Ne legyünk borúlátóak!

Kelemen Hunor is derűlátóan nyilatkozott: az idei jelentés azt is jelzi, hogy Amerika részéről eljött a tettek, a politikai cselekvés ideje.

Az RMDSZ a napokban a Marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum ügyéről tájékoztatta az Amerikai Egyesült Államok nagykövetét. Lehet, hogy az benne lesz a jövő évi jelentésben. De ennél valamivel több kellene. Akár a nagy szövetséges támogatásával létrehívott többség–kisebbség közti párbeszéd a megoldás keresésére és alkalmazására. Az sem lesz baj, ha ezt elhallgatja a román sajtó.