Budapest és Románia is népszavazásra készül. A magyar fővárosban arról kérdeznék meg a lakosságot, hogy szeretnék-e ha a 2024-es olimpiai játékok házigazdái lennének. Nálunk – noha a pontos kérdést még nem fogalmazta meg a referendumot kezdeményező államfő – arra kell választ adnunk, hogy akarjuk-e a korrupcióellenes kampány folytatását vagy sem. A két tervezett népszavazás közös eleme a korrupció, illetve a részvételi demokrácia bevezetésének, a képviseleti demokrácia alkalmazhatóságának kétségbevonási kísérlete.

Rendszerellenes mozgalmak próbálkoznak beépülni a rendszerbe Magyarországon és Romániában is.

A román Parlament tagja lett a Mentsük meg Romániát Szövetség (USR), és számos jel arra mutat, hogy Klaus Iohannis elnök az USR-t tartja legalkalmasabb szövetségesének a kormánykoalíció pártjai ellen indított támadássorozatában. Ennek a támadássorozatnak az egyik állomása a népszavazás.

Magyarországon a Momentum Mozgalom (MM) bevallottan politikai céllal vállalta fel az olimpiai játékok elleni fellépést, a népszavazás kezdeményezését, a támogató aláírások összegyűjtését. Ismertségre akartak szert tenni, sikerült. A 2018-as választásokon indulni kívánnak. Egyedül, senkivel nem szövetkezve – állítják. Azaz a jó ügyekért összefognának a baloldali ellenzékkel, de a Jobbikkal is. Hogy mi a jó ügy? Hát ami használ. Az ügyüknek.

Az MM fiatalos lendülettel és okos, célzott kommunikációval vágott bele a politikai élet sűrűjébe, noha még a periférián tanyázik. Hétvégi nyilatkozatukból kiderült már nem is annyira az érdekli őket, hogy mi lesz a budapesti olimpia sorsa, hanem már a vidéket szólítanák meg, egy kicsit még rugózva a nolimpián. Azt állítják, ha nem kell a fővárosban hatalmas összegeket fordítani a játékok miatt az infrastruktúra fejlesztésére, abból a pénzből a megyei és községi utakat lehet kátyútlanítani.

A magyar ellenzék örül az aláírásgyűjtés sikerének. Végre megszorította valaki a FIDESZ-t – ujjonganak. S úgy páváskodnak, mint akik szeretnék ha kitűnne, ebből a győzelemből maguk is kivették a részüket. Azok, akik korábban az olimpia fontosságáról beszéltek és a Budapesti Közgyűlésben is mellette szavaztak, az MM-hez csatlakozva segítettek az aláírásgyűjtésben. Az ellenzéki politikusok közül elég Botka Lászlót idézni, aki másfél éve még ezt mondta: „Nemcsak kell, hanem érdemes is küzdeni a 2024-es magyarországi olimpiáért.

Az olimpia szervezése nem gazdag országok nagyvárosainak kiváltsága, hanem erőfeszítés, küzdelem.” Ma már, az MM sikerére sandítva, Botka László sem ezt mondja. Az kissé rosszul eshet neki, hogy az MM ennek ellenére sem támogatja az ő miniszterelnök-jelöltségét és az összefogást.

Az ellenzéknek nincs miért ünnepelnie. Szinte bizonyos, hogy ha az MM indul a  2018-as választásokon, a FIDESZ ellenzékétől visz el szavazatokat, amely így nem tud igazán megerősödni, sőt, egyes politikai alakulatok el is tűnhetnek a történelem süllyesztőjében. Az MM eredménye attól függ, sikerül-e rendszerellenes retorikával és a Nolimpiához hasonló politikai pörformanszokkal aktivizálnia a fiatalokat, azokat, akik eddig nem mentek el szavazni.

Az USR teljesítménye némiképpen megkérdőjelezi azt, hogy a rendszerellenes pártok sikeresen épülhetnek be a rendszerbe és változtathatják meg annak működési paramétereit. Az USR újabb esélye a Klaus Iohannis államfő kezdeményezte népszavazás lehet. A rendszer korrupt voltát hangsúlyozva, illetve a korrupció lehetőségének a felszámolását meglebegtetve – ezt tette az MM is – az USR újabb kommunikációs lehetőséghez jut. Klaus Iohanisszal együtt lovagolhatja meg a borítékolható eredményt: a nép a korrupció eltiprását követeli, s ki lehetne más ennek a kivitelezője, mint az(ok), akik a néphez fordultak erősítésért, s meg is kapták azt.

Számos demokratikus vagy kevésbé demokratikus országban vetődik fel egyre gyakrabban annak az igénye, hogy a képviseleti demokráciát fel kell váltania a részvételi demokráciának. A négyévente megtartott választásokon kapott felhatalmazás nem elegendő, a fontos kérdésekben állandóan konzultálni kell a néppel. Nagyjából ezt üzenik a Románia nagyvárosaiban húsz napja tüntető fiatalok is, s tovább mennek: aki nem konzultál a politikai kisebbségekkel, s úgy hoz határozatot, annak mennie kell.           

Az MM és a romániai tüntetők is a részvételi demokrácia felsőbbrendűségét hirdetik, azt, hogy lehetővé kell tenni, hogy az emberek valóban ellenőrizni tudják a politikusaikat, bele tudjanak szólni az életüket érintő döntésekbe.

A kérdés rendkívül bonyolult, alkotmányjogi problémákat is felvet, miközben politikai, társadalmi és generációs feszültségeket is okoz.

Hogy ezeknek a politikai játékoknak mi lesz a végkimenetele, az nehezen megjósolható. Egyetlen jóslatra bátorkodom: hamarabb lesz olimpia Budapesten, mint korrupciómentes övezet Románia.

Fotó: mandiner.hu